Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
„Ma már iskolába járni is jóval stresszesebb, mint a mi időnkben” – aki hallotta már ezt a mondatot, és csak legyintett rá, annak most van oka figyelni. Az iskolafóbia ugyanis komolyabb dolog, mint egy kis nyavalygás a tanulás miatt.
Persze a „mi időnkben” kifejezés sok mindent takarhat, de az biztos, hogy a jelen gyermekét jóval több impulzus éri, mint 10 vagy 20 évvel ezelőtt. Ha az elmúlt időszakot vesszük, bőven találunk nehezítő tényezőt: Covid, online oktatás, rezsi, fűtés, tanárhiány, és akkor még az átalakult iskolai zaklatást, megfélemlítést ne is említsük. Sőt, van, akinél ezek nélkül is kialakul az iskolafóbia, ami egy létező betegség.
Az állapot súlyos gondokhoz is vezethet
Az iskola megtagadása súlyos érzelmi probléma, amely jelentős rövid és hosszú távú következményekkel jár. Az iskolába járástól való félelmet először 1941-ben nevezték el iskolafóbiának. Nagy-Britanniában használták először olyan gyerekek hasonló problémáinak meghatározására, akik érzelmi szorongás miatt nem jártak iskolába. Az iskola megtagadásában szenvedő gyermekek lényegesen különböznek az iskolakerülő gyerekektől, ezt nem szabad összekeverni.
Az iskolafóbia főleg alsós gyerekeknél fordul elő
Az összes iskoláskorú gyermek hozzávetőleg 1-5 százaléka utasítja el az iskolába járást, a fiúk és a lányok aránya hasonló. Bár az iskola megtagadása minden életkorban előfordul, gyakoribb az 6, 7, 10 és 11 éves gyermekeknél. Minden diákkal megtörténik, hogy ellenáll egyszer-egyszer az iskolába járásnak, de a tartósan fennálló iskolafóbia létező jelenség, és valódi problémákat okoz a gyermek és a család számára.
Az iskolafóbia tünetei általában fokozatosan jelentkeznek, sokszor egy nyaralás vagy betegség után kezdődhetnek. Egyes gyerekeknek nehézségei támadnak visszatérni az iskolába hétvégék vagy akár a szünidő után is. Az otthoni, iskolai vagy társaikkal zajló stresszes események is az iskola megtagadását okozhatják.
Egyes érintettek reggelente elhagyják otthonukat, de az iskolához közeledve nehézségekbe ütköznek, majd nem tudnak továbbmenni.
Más gyerekek szabályosan megtagadják, hogy elmenjenek az iskoláig. A tünetek közé tartozik a félelem, a pánikolás, a sírás, a dührohamok, az önsértéssel való fenyegetés és a testi tünetek, amelyek reggel jelentkeznek, és javulnak, ha a gyermek otthon maradhat. A gyermek minél tovább marad távol az iskolától, annál nehezebb lesz a visszatérése.
Szakemberek szerint az iskolafóbia hátterében legtöbbször valamilyen szorongás áll, ami jellemzően az iskolai környezetre koncentrálódik. Az iskolát elkerülő gyermekek nem mindig tudják pontosan, hogy miért érzik magukat rosszul, és nehezen kommunikálják, hogy mi okozza a szorongásukat vagy félelmüket. Éppen ezért fontos az orvosi vizsgálat, amely kizárhatja a fizikai betegséget, vagy akár a szülői beszélgetés is segíthet.
Az iskolafóbia egyéb tünetei
- gyakori panaszkodás rosszullétre
- gyakori hívások az iskolából, amelyek arról tájékoztatják a szülőt, hogy a gyerek beteg vagy ideges
- a gyerek gyakran keresi fel az iskolai védőnőt vagy az iskolaorvost
- dührohamok/kitörések reggel vagy vasárnap este
- rendszeres sírás és könnyezés
- könyörgés, hogy hadd maradjon otthon
Ki kell deríteni, hogy mitől fél
Biztosítsuk őt arról, hogy megértjük az aggodalmait, de tudatosítsuk benne azt is, hogy az egészsége rendben van, fizikai tüneteit pedig a szorongás okozza. Próbáljuk együtt kideríteni, mi lehet ennek az oka – a rossz jegytől való félelem, a tanárokkal való kapcsolata, vagy esetleg iskolai erőszak áldozata lett. Ragaszkodjunk ahhoz, hogy neki az iskolában van a helye, de ezt ne erőszakkal tegyük, hanem próbáljuk megértetni vele, hogy neki épp ez a „munkája”, ahogy anyának és apának is van. Ahhoz, hogy az iskolában is segítséget kapjon, mindenképpen egyeztessünk a tanárokkal a gyermek állapotáról, és kérjük a támogató segítségüket.
Nehéz megállapítani, hogy hány diák hiányzik az iskolából szorongás miatt, mert sok szülő falaz gyermekének.
Gyakran hívják fel inkább az iskolát azzal, hogy gyermekük beteg, különösen azok a szülők, akiknél a gyermek szorongásos tünetei fizikailag is megnyilvánulnak. Az iskolafóbiának komoly okai lehetnek, amilyen például a szociális, generalizált vagy szeparációs szorongás, kényszerbetegség, illetve szelektív mutizmus (amikor a gyermeknek nehezére esik a tanárok vagy társaik előtt megszólalni). Ne féljünk segítséget kérni a gyermekorvostól, pszichológustól vagy akár a pszichiátertől.
