Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha gyermeked most kezdi az iskolát, biztosan gondolkodtál már azon, vajon hogyan segíthetnéd őt abban, hogy minél akadálymentesebben vegye ezt a váltást – az általános iskolai tanulmányok megkezdése a mérföldkövek sorában az első, ami nagyon meghatározó élményt jelent egyben.
Az ovisból iskolás lesz: júniusban még dadus vitte neki az almaszeleteket tízóraira, szeptemberben viszont tudnia kell, melyik füzet az övé, egyedül jár mosdóba, menzán eszik, és írni, olvasni tanul. Hatalmas a váltás, melyben időnként segítségre is van szükségük a gyerekeknek, ez azonban nem merül ki abban, illetve nem abban merül ki, hogy előre megtanuljuk velük, mennyi kettő meg kettő, vagy hogyan írják le a nevüket.
A magabiztos elsős napjai lesznek könnyedebbek
Két területen kell a legkülönbözőbb készségekkel és képességekkel felvérteznie magát gyermekednek, mire elsős lesz: Gróf Roberta fejlesztőpedagógus szerint a kognitív képességek mellett a szociális készségekre is oda kell figyelni. A szakember foglalkozott pedagógiai szakszolgálatnál, óvodában és iskolában is az 5-7 éves korosztállyal. Nemrég saját gyermeke is iskolás lett, így a szülői oldalról is olyan hasznos tapasztalatokat szerzett, melyeket be fog építeni szakmai munkájába a későbbiekben.
„Egy iskolásnak kellő mértékben önállónak kell lennie ahhoz, hogy sok helyzetben elboldoguljon. Az önállóság fontos szociális készség, jogos lehet a szülői aggodalom, hogy emiatt nehéz lesz iskolába menni.
Többféle képesség együttműködése szükséges ahhoz, hogy a tanítókkal és a társaival is fel tudja venni a kapcsolatot, és közben a tananyagot is el tudja sajátítani” – fogalmazott a Dívány kérdésére Gróf Roberta.
Ez kell az iskola megkezdéséhez
A következőket tartotta fontosnak kiemelni a szakember:
- mozgása korának megfelelően fejlett és koordinált
- figyelmét meg tudja tartani
- életkorának megfelelő a szókincse, beszéde, jól ki tudja fejezni magát – és képes a tanító utasításait is követni és megérteni
- érdeklődik a tanulás iránt
- képes együttműködni
- el tudja választani, mikor van itt az ideje a játéknak, és mikor a tanulásnak
- kialakult a feladattudata, be is fejezi azt, amibe belekezdett
- kudarctűrő képessége is kialakult
- bátran kifejezi szükségleteit, amire azért is szükség van, mert az iskola ritmusváltás az óvoda után: itt kötöttebb az időbeosztás evésre, ivásra, mosdóba menni
Ezeknek a képességeknek a szükségességével egyre többen vannak tisztában a fejlesztőpedagógus szerint – de messze nem mindenkiről van szó.
„Sokan vannak úgy vele, hogy mindenki iskolás lesz, minek ezzel ennyit foglalkozni, csak divat az iskolafelkészítő, pedig nem mindegy, hogy érkezik egy gyerek az iskolába, magabiztos-e, vagy elveszett. Ilyenkor dől el, mi lesz az első tapasztalata az iskoláról, az átmenet pedig nem annyira biztosított Magyarországon óvoda és iskola között” – mondja Gróf Roberta, aki szerint az iskola-előkészítőkben épp ezt keresik a szülők. Itt nem tanulnak, hanem megalapozzák a sikeres tanulást.
Így készülhetünk otthon
A szakember azt mondja, az otthoni fejlesztő játékoknak és főként a sok társasjátéknak is megvan a maga fontos fejlesztő szerepe, de az otthoni iskolafelkészítés ennél jóval egyszerűbb eszközökkel is történhet.
„Saját feladatokat adunk a gyermeknek, bevonjuk a házimunkába, segítünk ráirányítani a figyelmét a dolgok hasonlóságára, különbözőségére, együtt számolunk – erre a főzés például kifejezetten alkalmas.
Bátoríthatjuk őket érzéseik megfogalmazására, valamint új tevékenységekbe hívhatjuk be őket: a rajz, a ragasztás, vágás, gyurmázás mind ilyen lehet.
Az otthon használható kreatív eszközöket egyre többen veszik elő: az ilyen a típusú manipulációk valók igazán az életkoruknak, nem a feladatlapok” – fogalmazta meg a fejlesztőpedagógus.
Nyugodtan bízzunk tehát kisebb-nagyobb feladatokat a gyerekekre: vessék be ágyukat, szedjék le ruhájukat a szárítóról, adjanak friss vizet a macskának. Az is segít, hogy ilyenkor minden érdekli őket, ami az iskolával kapcsolatos: beszélgessünk tehát a témáról, de figyeljünk arra is, hogy ne keltsünk bennük félelmet a tanévkezdéssel kapcsolatosan.
Az önbizalom erősítésére a tevékenységek mellett a szavak is alkalmasak, a dicséret ugyanakkor sose legyen sablonos, és inkább az erőfeszítésre vonatkozzon, mint a végeredményre. Sokat segít, ha részünkről is érzi a gyermek az iskola iránti érdeklődést.
Ha aggály adódik, keress szakembert!
Gróf Roberta szerint az iskolára való felkészülés voltaképpen már csecsemőkorban megkezdődik azzal, ahogyan foglalkozunk gyermekünkkel, amilyen tevékenységeket végzünk vele közösen, de a célzott foglalkozásokra sokan nagycsoport elejétől vagy az iskolakezdés évének januárjától járnak.
„Ha valami nyugtalanít egy szülőt, érdemes felkeresni egy szakembert, akinek bátran fel lehet tenni a minket foglalkoztató kérdéseket. Ő játékosan felméri a gyermeket, és ad egy visszajelzést, hogy ne maradjon bizonytalanság” – mondja, hozzátéve, sok óvodában is biztosítanak fejlesztéseket, de nem mindenhol megfelelő ehhez az ellátottság.
„Ez az az időszak, amelyben megalapozzuk a következő éveket, és nagyon sokat tehetünk a tanulási problémák megelőzéséért.
Ezt nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni” – fogalmaz.
