A zeneszobában szült II. Erzsébet: nem mindennapi módon hozta világra gyermekeit a néhai királynő

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Tradíciókat tört meg II. Erzsébet azzal, ahogyan négy gyermekét a világra hozta, de ma már borzalmasnak tűnő gyakorlatot is alkalmaztak, amikor Anna hercengőt megszülte.

Aki eddig nem tudta, a királynő halála óta jó eséllyel tisztában van azzal, hogy II. Erzsébet négy gyermeket szült: III. Károly királynak egy húga és két öccse van. Szinte mindegyikük születésében volt valami egészen különleges: ezeket a történeteket gyűjtöttük egybe.

Trónörökös születik: megfigyelő nélkül!

II. Erzsébet már első gyermekének születésekor megtört egy tradíciót: Károly születését megelőzően ugyanis minden trónörökös születésekor jelen volt egy magas rangú politikus is, akinek személye garantálta, hogy ténylegesen a királynő – vagy királyné – gyermekét tartják majd a későbbiekben a trón várományosának. VI. György azonban – annak ellenére, hogy ez a megfigyelés azért nem a szülőszobában történt, hanem azon kívül – véget vetett a hagyománynak, így Károly politikusi megfigyelő nélkül jött a világra.

Az ugyanakkor szokatlan volt, hogy a 30 órás vajúdást követően császármetszéssel megszülető Károly nem kórházban, hanem a Buckingham-palota zeneszobájában jött a világra, melyet műtővé alakítottak az alkalomra.

Fülöp herceg közben – állítólag idegességét enyhítendő – titkárával squashozott, amikor pedig végre Károly világra jött, sportruházatban rohant, hogy magához ölelje, valamint feleségének virágcsokrot vigyen.

II. Erzsébet elsőszülöttjével, Fülöp herceggel, valamint szüleivel: VI. Györggyel és az anyakirálynéval
Fotó: Rykoff Collection / Getty Images Hungary

II. Erzsébet következő szülése más volt

Anna hercegnő születése körül nem csináltak már akkora hírverést az országban – nem trónörökösről volt szó, bár azt talán nem sejtették, hogy lány, hiszen az ultrahang ebben az időben nem volt ismert. A Clarence House-ban született meg a királyi hercegnő – a palotát épp a háborút követő felújítások miatt nem használták a királyi család tagjai, ezért került sor erre az egyetlen szülésre máshol.

A királynő orvosai Anna szülésekor ugyanazt a módszert alkalmazták Erzsébeten, amit már Károlynál is: a twilight sleep, azaz alkonyi álom egy mai szemmel borzalmas gyakorlat. Az orvosok szkopolamint és morfiumot adtak a szülő nőnek a vajúdás kezdetekor, majd szkopolamint a teljes szülés ideje alatt. 

Ezek hatására a nők nem voltak maguknál és teljesen elfelejtették fájdalmaikat, viszont annál inkább átélték azokat.

A szkopolaminos szüléshez a terhes nőket gyakorlatilag kényszerzubbonyba bújtatták, kezüket lekötözték: azt persze nem tudjuk, hogy ez így volt-e Erzsébettel is.

Bárhogyan is, ezeknél a szüléseknél az újszülött általában fogó segítségével született, a nők pedig gyakran nem is emlékeztek arra, hogy szültek. Az adagolt szerek dozírozását nem mindig sikerült kiszámítani, volt, hogy a csecsemő lilán, levegővétel nélkül jött világra, az újraélesztés ilyenkor fejjel lefelé lógatás és csapkodás volt. Az anya is belehalhatott a procedúrába – nem csoda, hogy ma már sehol nem alkalmazzák.

Családi idill Balmoralban: Eduárd ezután született
Fotó: Keystone / Getty Images Hungary

András herceg születéséig szünet következett

Anna hercegnő 1950-ben még hercegnő édesanyától született: 1960-ban Andrást már egy királynő szülte, ismételten a Buckingham-palotában. Talán épp uralkodói elfoglaltságai miatt nem vállalt gyermeket olyan hosszú ideig Erzsébet, viszont azt tartják, hogy

míg Károlyra és Annára kevés ideje volt mint fiatalon megkoronázott uralkodónak, Andrásra és a legkisebb gyermekére, Eduárdra sokkal jobban tudott figyelni.

Sokan Andrást vélték kedvenc gyerekének: ebben akár ennek a tudatos döntésnek is lehetett szerepe.

Eduárdot 37 évesen szülte II. Erzsébet
Fotó: Fox Photos / Getty Images Hungary

Eduárd, az ajándék

A szkopolaminos módszernek búcsút mondott II. Erzsébet, amikor 1964-ben megszületett utolsó gyermeke, Eduárd – és ez alkalommal vele volt a szobában Fülöp herceg is.

„Az akkor már 37 éves királynő kérte meg, hogy legyen ott; 

lelkesen olvasta a női magazinokat, amelyek hangsúlyozták az apák szülésbe való bevonásának fontosságát, és lenyűgözte az ötlet. Így lett Fülöp az első királyi apa a modern történelemben, aki tanúja lehetett egyik gyermeke érkezésének…

Az együttérzés a királynőtől származik. A kötelesség és a fegyelem pedig tőle, Fülöptől” – írta egyik életrajzírója.

A királynő szülései is mutatják azt, amerre a modern szülészet haladt: a császármetszés utáni hüvelyi szülések mellett a kemény gyógyszerek elhagyása ésaz apa bevonása a negyedik gyermek megérkezésekor már a modern szemléletet képviselik – 1964-ből.

Ha az is érdekel, milyen titkos kóddal üzenta királynő környezetének, olvasd el a témáról szóló cikket!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.