A homokozás fejleszti a finommotorikus készségeket, a kreativitást, a gondolkodást és a feladatmegoldó képességet. Lehetővé teszi, hogy a gyerekek egyedül vagy akár másokkal együtt játszanak. De nem csak a kislapát és a kisvödör segíti a fejlesztésüket. Amikor a gyerekek homokba temetik magukat, megtanulják testük térhez viszonyított érzékelését. A homokba írt szavak pedig lehetőséget adnak a nyelvi készségek fejlesztésére.
A homokozás több, mint gyerekjáték
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásai kimondja, hogy a gyermekeknek lehetőséget kell biztosítani a fejlődésük szempontjából megfelelő, biztonságos és élvezetes, játékon alapuló fizikai tevékenységre, amelynek egyik legkiválóbb és legkönnyebben elérhető módja a homokozás.
A homokkal való játék egészen nyolcéves korig számos olyan előnnyel járhat, amely más tevékenységek esetén nem jelenik meg. A homokozás egyebek között fejleszti a motorikus készségeket, valamint a kéz és a szem koordinációját, miközben olyan idegkapcsolatokat épít ki az agyban, amely később segíti a gyereket az összetettebb feladatok elvégzésében.
A homokjáték különösen előnyös a textúrák érzékelésének fejlesztésében.
A homokkal a kisgyermekek megtanulják és megtapasztalják az olyan ellentétpárokat mint a puha-kemény, nedves-száraz, ragadós-száraz. Mindemellett az alkotás fejleszti a kreativitást, a feladatmegoldást, a más gyermekekkel való közös játék pedig a szociális képességeket. Érdemes ezért minden
Fókuszban a finommotorikus képességek fejlesztése
Egy tengerentúli kutatásból kiderült, hogy a homokkal való játék komoly hatással van a finommotorikus képességekre. Míg a résztvevő ovisok többsége, több mint 65 százaléka általában nem volt képes a szem és kéz koordinációját igénylő feladatok végrehajtására, addig a kinetikus homokkal való egy hetes játékot követően már 74 százalékuknak nem okozott gondot az összeegyeztetett mozgás.
Egy másik, ázsiai felmérésből pedig az is kiderült, hogy a kinetikus homokkal játszó óvodáskorúak 68 százaléka sokkal jobban teljesített társainál a préselést, nyomkodást és formázást vizsgáló teszteknél.
A szakemberek szerint a homokozásban rejlő fejlesztési potenciált hatékonyan lehet használni olyan kisgyermekeknél is, akik koraszülöttség vagy egyéb betegségek miatt lassabban fejlődnek kortársaiknál.
Homokozásnál is fő a biztonság!
A szabadtéri homokozásnál érdemes néhány fontos szabályt betartani. Minden esetben zárt, ellenőrzött közterületi homokozót válasszunk, ahol kisebb az esélye annak, hogy fertőzéseket terjesztő állati ürülékkel szennyezett a homok.
A homokozói zárt tér előnye, hogy a gyerekek játékát, életkortól függetlenül, viszonylag kis távolságból felügyelhetik a szülők. Ez a fajta természetes és alkalmi elválás ráadásul bizalmat és magabiztosságot építhet a gyerekben.
Mielőtt a legkisebbeket beengedjük a homokozóba, érdemes átvizsgálni a homokot, nehogy éles, szúró tárgyak, játékok legyenek elrejtve benne, amelyek sérülést okozhatnak. Fontos a folyamatos felnőtt felügyelet, mert ha a homokot a szemébe dörzsöli a gyerek, kötőhártya-gyulladása lehet, de a homok lenyelése sem tesz jót az egészségének.
A kinetikus homokjátékoknak köszönhetően ma már teljes mértékben időjárástól független játék a homokozás.
Ez a lakásban is használható mágikus homok, homokgyurma vagy örökmozgó gyurma néven is ismert játék ugyanarra képes, mint a vizes homok a homokozóban, azonban könnyebb takarítani és nem tartalmaz egészségre ártalmas anyagokat. A kinetikus homok többnyire ugyanolyan homokszemcsékből áll, mint amivel a játszótéren vagy a tengerparton találkozhatunk, amihez keményítő anyagokat és szilikonolajat tesznek, hogy egy sikamlós, könnyen pergő vizes homokra emlékeztető anyag legyen.
Ha szeretnél arról olvasni, milyen viselkedés utal arra, hogy a gyermeknek felnőttkorában nem lesz önuralma, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
