Gyermekeink első falatkái nagy lépést jelentenek nem csak nekik, nekünk is. A közös étkezések ünnepi hangulata új helyzetet teremt a családi dinamikában. Azt viszont kevesen tudják, hogy vannak kifejezetten halálos megbetegedéseket okozó ételek is, amik légzésleálláshoz is vezethetnek, ha túl korán kóstolják a babák. Mutatjuk, mit nem szabad adni semmiképpen egy egy évnél fiatalabb gyermeknek!
A megfelelő minőségű, állagú és beltartalmú élelmiszerek változatos helyzeteket teremtenek a kisbabáknak. Nemcsak a család ízlésébe kaphatnak betekintést általuk, de edződnek az arcizmaik, elkezd az emésztésük is átalakulni. A hozzátáplálás segíti a finommotorika kialakulását is. A botulizmus azonban a nyár közeledtével reális fenyegető veszély lehet, ha nem jól válogatjuk meg, mi kerüljön a kezük ügyébe. Ezeket a halálos mérgezést okozó ételeket semmiképp ne kínáljuk kisgyermekünknek!
Ugyan az orvosi és védőnői vizsgálatokon mindenki megkapja a baba első szilárd táplálékaihoz való ajánlást, mely szerint almapürével, krumplival és egyéb, könnyen puhuló, emészthető élelmiszerekkel miként vezesse be gyermekét a táplálkozás egy új formájába az anyatejet vagy a tápszert kiegészítve, egyre inkább elfogadottá válik itthon is a legújabb kutatásokon alapuló szemlélet, ami szerint megfelelően szolid fűszerezéssel szinte bármit megkóstolhatnak a babák, mert ez segíthet az ízlésük alakulásában is.
Majdnem mindent ehetnek?
A szinte bármit ehetnek azonban fontos kitételeket is tartalmaz. Van ugyanis egy olyan, élelmiszerekben is jelen lévő baktérium, mely még a felnőttekre nézve is halálos lehet legyengült immunrendszer mellett, a hozzátápláláskor ez az, amire tényleg fokozottan figyelnünk kell. A végzetes kór neve botulizmus, mely az élelmiszerekben is megélő Clostridium botulinum baktérium toxinjának köszönhető. A fertőzés szerencsére hazánkban meglehetősen ritka, évente alig 20-50 esetben fordul elő, de ettől még nem kevésbé veszélyes.
A botulizmus, régiesebb nevén kolbászmérgezés olyan, embereket és állatokat egyaránt érintő bakteriális eredetű ételmérgezés, melyet nem megfelelően kezelt húsok, mosatlan gyümölcsök, illetve a méz válthat ki. Már a neve is beszédes, a görög botulus, vagyis kolbász szóból ered. A baktérium oxigéntől elzárt környezetben, a talajban él, onnan kerülhet a vizekbe, a növényekre, mezőgazdasági termékekre, önmagában nem mérgező. Az állatok azonban toxinját a nem megfelelő körülmények miatt terjeszthetik, húsuk feldolgozása során ezért is kell számtalan egészségügyi és tisztasági előírást betartani.
Ha nem megfelelően tisztított húst fogyasztunk, a bélfalon keresztül kerülhet a vérbe és a környéki idegvégződésekbe, ahol gátolja az acetilkolin nevű ingerületátvivő anyag felszabadulását, ezáltal okozva bénulást.
A betegség korai tünetei a szennyezett étel fogyasztását követő 12–36 órával jelentkeznek, és ezek még nem is igazán feltűnőek, levertség, izzadás, izomfájdalom, hasi diszkomfortérzet lehet az első jelek egyike. Pár nappal később észlelhetőek először a sokkal látványosabb következmények, kancsalság, kettős látás, szédülés, olvasási problémák, szájszárazság, nyelési és hangképzési zavar, gégebénulás léphet fel a botulizmus következtében. Sokszor az emésztőrendszeri jelenségek a leglátványosabbak, és a hasmenést-hányást kezelve pont emiatt fel sem ismerik, hogy valójában milyen baktérium áll a háttérben. A Clostridium botulinum toxin azonban rendkívül mérgező, idegbénító hatású, a betegség végső szakaszában a légzés és a szívműködés leállásával halált okoz. A csecsemők pedig ezekre kifejezetten érzékenyek, ugyanis az ő szervezetük képes úgy megkötni a baktériumokat a bélrendszerükben, ami ott folyamatosan termeli majd a toxint.
A toxin lehetséges forrásai és hatása
A hat hónaposnál fiatalabb csecsemőknél néhány spóra bejutása is halálos lehet. Székrekedés, bágyadtság, félrenyelés jellemző, a baba keze-lába erőtlenül lecsüng, „rongybaba lesz”, majd kialakulhat a végzetes légzésbénulás – figyelmeztet Tibay Rózsa gyermekekkel foglalkozó dietetikus, hozzátáplálási tanácsadó.
A botulinum toxint számos élelmiszerből kimutatták, például kukoricakonzerv, bors, zöldbab, levesek, cékla, spárga, gomba, érett olíva, spenót, tonhal, csirke, csirkemáj és májpástétom, löncshús, sonka, kolbász, töltött tojás, gyümölcs, homár, füstölt és sózott hal. Magyarországon az esetek döntő többségét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, sonka, kolbász és disznósajt okozza – foglalja össze a Nébih.
A tünetei sem mindig egyértelműek eleinte, főleg egy még nem beszélő babán, nehéz felismerni, ezért is ajánlják a dietetikusok és az orvosok is, hogy mézet vagy füstölt húst semmiképpen ne kapjon senki az első születésnapját megelőzően.
Miért veszélyesek ezek a termékek Tibay Rózsa dietetikus szerint?
A toxintermelés viszonylag lassú folyamat, akár több napot-hetet vehet igénybe. Tehát a hosszú érlelésű termékek, mint a fent felsoroltak, vagy a házilag eltett, nem kellően savanyított élelmiszerek, a konzervek, a kereskedelmi vákuumcsomagolású termékek, a hosszú eltarthatóságú készételek mind veszélyforrások lehetnek, ezeket sem ajánljuk 1 évnél fiatalabb csecsemőknek.
A hazánkban és Európában előforduló baktériumtörzsek képesek a hűtőben is szaporodni, a fagyasztást, szárítást is túlélik. Mi, anyukaként úgy előzhetjük meg a terjedését, ha figyelünk az alapvető higiénés szabályokra, a rendszeres szappanos kézmosásra, nem használjuk ugyanazt az eszközt, kést, vágódeszkát a zöldségek és húsok előkészítésére. Ha úgy gondoljuk, hogy baj van, ne késlekedjünk, hívjunk orvost!
Szerencsére megfelelően átsült és főtt húsokban ez a toxin elpusztul, hiszen hőre meglehetősen érzékeny, így a fogyasztásra kész fehérjeforrásoktól nem kell tartanunk. Legalább 15 perces forralás magas hőfokon vagy 80 fokos közegben 30-35 percnyi főzés-sütés szükséges ehhez a szakértő szerint. A méz spóratartalma meglehetősen alacsony, de éppen azért, mert a gyermekek esetében egyetlen darabka is elég, számukra életveszélyes is lehet. A meleg idő közeledtével a felbontott, de nem egyszerre elfogyasztott bébiétel is veszélyt rejt magában, ügyeljünk a megfelelő tárolásra és a szavatossági időkre.
A magyar konyhában helyi jellegzetességként megjelenő, füstöléssel tartósított szalonnákkal, kolbászokkal, disznósajttal, illetve a friss, mosatlan gyümölcsökkel és a mézzel is bánjunk óvatosan, ha gyerekeknek adnánk. Utóbbit egyéves kor alatt egyenesen tiltólistára helyezték a szakértők.
Ha megtörtént a baj
Amennyiben a tünetek alapján fennáll a botulizmus fertőzésének veszélye, azonnal cselekedni kell, és antitoxint kap a baba a kórházban. Ez ugyan a szervezetben lekötött toxinokra nem hat, de megállítja az állapot romlását. Légzésbénulás esetén lélegeztetőgépre kerül a kicsi, de ha enyhébbek a tünetek, az infúziós kezelés is elegendő lehet. Amivel viszont egyértelműen elkerülhetjük ezt a fajta ételmérgezést a dietetikus szerint, ha megfelelően tájékozódva egyszerűen nem kerül nem hőkezelt vagy tartós étel, mosatlan gyümölcs vagy méz az egyévesnél kisebb babák tányérjára.
