Te rászólsz más gyerekére a játszótéren?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A játszótér a gyerekek álma, egyben sok szülő rémálma is: gyereknevelési alapvetések ütközhetnek egymással, ha az egyik kis kéz kicsavar egy lapátot a másikból, vagy homokot szór egy kicsi fejre.

Vannak anyukák és apukák, akik elemükben érzik magukat a játszótéren: ismerős és baráti szülőkkel beszélgetnek, zsúrt szerveznek és nyaralást terveznek, miközben gyerekeik kis barátaikkal játszanak a legnagyobb harmóniában. Vannak aztán olyan is, akik egy társas helyzet minden nehézségét megélik ezekben az órákban – legszívesebben a könyvükbe temetkeznének, feszengve, mivel úgy érzik, talán inkább az óvodai csoporttárs családjával illene beszélgetniük. Az valószínűleg közös mindkét csoportban, hogy nehéz választás elé kerülnek, amikor gyermekük és egy másik között konfliktus bontakozik ki. Te ilyenkor rá mersz szólni a más gyerekére?

Játszótéri csetepaték

A legjobb, ha egymás közt oldódnak meg a konfliktusok – valljuk sokan, de legtöbbször csak a testvérekre vagy unokatestvérekre vonatkoztatva. Esetükben nagyjából tudjuk, milyen reakciókra számíthatunk – igaz, volt már, hogy saját lányom szinte vérre menő harcba szállt unokatestvérével egy rugós hintáért, meglepve mindkét gyermek szüleit –, és abban is biztosak lehetünk jó viszony esetén, hogy egyik fél sem fogja kockáztatni azt, hogy a konfliktus miatt sérüljön a kapcsolat. 

A kisgyerekek életének szinte elkerülhetetlen részei ezek a kisebb viták, melyek a legtöbb esetben valóban el is simulnak anélkül, hogy mi bármi komolyabbat tettünk volna.

Egy vadidegen kisgyermek esetében ugyanakkor sötétben tapogatózunk: én legalábbis a formálódó konfliktus hallatára már figyelem, miért és milyen intenzitással eszkalálódik a nézeteltérés. Nem ismerem a másik szülő nevelési elveit, sem a gyermek reakcióit, nem tudom, milyen irányba futhat ki a konfliktus, mi történhet közben. Ha pedig úgy érzem, igenis közbelépek.

Az önfeledt játszótéri szórakozásból bármikor lehet vita is
Fotó: Sally Anscombe / Getty Images Hungary

Én így döntök

Van néhány alapelv, melynek mentén döntök a kérdésben. Ha a következők közül bármelyik is bekövetkezik, azonnal cselekszem:

  • fizikai erőszak bármely oldalról
  • ha saját gyermekem játékát elveszik tőle erőszakkal
  • ha más játékát veszi el gyermekem erőszakkal
  • ha saját gyermekem már jelezte a másik felé, hogy nem tetszik neki az, amit csinál, de ő folytatja azt, és az valóban sérülésveszélyes vagy kellemetlen lehet számára: ez lehet lökdösődéstől homokszórásig sok minden
  • ha saját gyermekem ugyanígy cselekszik

Fontos ugyanis, hogy gyermekem azt érezze: számíthat rám, meg fogom védeni akkor, ha az jogos – de azt is éreznie kell, hogy nem elvtelenül állok mellé, tehát ha ő cselekszik helytelenül, afölött ugyanúgy nem hunyok szemet, mint amikor őt bántják.

Gyereknevelés vagy csak védekezés?

Ha tehát úgy hozza a helyzet, én biztosan rászólok más gyerekére is: az ugyanakkor nem mindegy, milyen hangnemben teszem meg ezt. Alapelv, hogy más gyerekére abban a hangnemben szóljunk rá, amilyenben el tudjuk fogadni azt is, hogy a miénkre más felnőtt rászóljon. Kizárt tehát a kiabálás – a verbális bántalmazás sem megengedhető –, határozottan, röviden és egyértelműen fogalmazva érdemes ilyenkor fellépni.

„Kérlek, add vissza azt a lapátot, mi hoztuk a játszótérre és a lányom szeretné használni.” „Hagyd abba a homokdobálást, mert a szemetekbe megy, és zavarja a fiamat.”

Az ilyen és ehhez hasonló mondatok tartalmazzák a védelmet, de nem is lépnek túl határokat.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a másik szülő mindenképp el is fogja fogadni ezeket. Vannak, akik úgy gondolják, az ő gyereküket más ne nevelje, fegyelmezze – sajnos ez sok esetben azzal jár együtt, hogy ezt ők maguk sem teszik meg túl gyakran. Fel kell erre is készülni lélekben, ám ezzel együtt sem maradnék csendben, ha úgy gondolom, hogy szólni a helyes.

Gyereknevelési elvek mentén is kialakulhatnak konfliktusok
Fotó: olesiabilkei / Getty Images Hungary

A trágársággal is meggyűlhet a bajod

Előfordulhat természetesen az is, hogy nem saját gyerekem az, aki miatt úgy érzem, szót érdemes emelnem. Más gyermekének bántalmazása mellett idetartozik az is, ha nagyobbak – akár nem is olyan sokkal nagyobbak – játszótérre nem illő, trágár szavai ugyanígy vészharangokat kongatnak: egy homokozó mellett ennek tényleg nincsen helye. (Persze előbb-utóbb felszedik ezeket a kifejezéseket is a gyerekek, de ettől még nem érdemes ezt tolerálni.) S persze itt egy még bonyolultabb téma is megjelenik: ha a másik szülő szavai nem illenek a játszótérre. Az ugyanakkor, hogy másik szülőre rászólsz-e, már egy teljesen új fejezet a játszótéri etikettben.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.