A gyereknevelés fontos kérdés, és jó lenne úgy egyensúlyozni a jó zsaru és a rossz zsaru szülői szerepe között, hogy a gyerek ne sérüljön, de mégis terelgessük, kijelöljük a kereteket. Ez nem mindig könnyű. Sem otthoni környezetben, sem akkor, ha a gyermek kikerül a négy fal közül.
Számos dolog okozhat egy gyerekben indulatokat, érzelmi kitöréseket és általános „rossz” vagy váratlan viselkedést. Ezek visszavezethetők biológiai okokra, például éhségérzetre vagy túlzott fáradtságra. Érzelmi okok is állhatnak a háttérben, például az, hogy nem tudnak megbirkózni az érzéseikkel. De a környezetük is befolyásolhatja a gyerekek viselkedését.
Van-e normális viselkedés egy gyerek számára?
A gyermekek normális viselkedése függ az életkoruktól, személyiségüktől, valamint fizikai és érzelmi fejlettségüktől. A normális vagy „jó” viselkedést általában az határozza meg, hogy társadalmilag, kulturálisan és fejlődési szempontból megfelelőnek titulált-e az.
A gyerekek hajlamosak folytatni egy viselkedést, ha jutalmazzák érte őket, és abbahagyni, ha figyelmen kívül hagyják azt. Ezért fontos a viselkedésre adott reakciónk következetessége, hiszen ugyanazon viselkedés különböző időpontokban történő jutalmazása és megbüntetése összezavarja a gyereket. A legjobb módja annak, hogy megállítsuk a nem kívánt viselkedést, ha figyelmen kívül hagyjuk. Ez a módszer azonban csak egy ideig működik. Például ha otthon nincs káromkodás, de az óvodában felvette ezt a szokást a gyerek, akkor tegyünk úgy, mintha nem is hallottuk volna, hogy mit mondott. A gyerekek sokszor nincsenek is tisztában az adott szó jelentésével, de ha azt látják, hogy ez belőlünk ingerült reakciót vált ki, akkor csak azért is csinálni fogják, hogy figyeljünk rájuk.
Hogyan ösztönözzem a kívánt viselkedésre?
A jó magatartás ösztönzésének egyik módja a jutalmazási rendszer alkalmazása is lehet. A gyerekek, akik megtanulják, hogy a rossz viselkedést nem tolerálják, és a jó viselkedést jutalmazzák, olyan készségeket tanulnak, amelyek egy életen át megmaradhatnak. Ez legjobban a 2 évesnél idősebb gyermekeknél működik. Válassz ki 1-2 viselkedést, amelyen változtatni szeretnél (például lefekvés szokásai, fogmosás vagy játékok felszedése a földről). Válassz olyan jutalmat, amelyet a gyerek élvezhet. Jó jutalom például egy plusz mese elolvasása, fél órával késleltetett lefekvési idő, előnyben részesített nassolnivaló, vagy nagyobb gyerekek esetében pontszerzéses játék, ami az oviban is kitűnően működhet. Magyarázd el a gyermeknek a kívánt viselkedést és a jutalmat. Csak egyszer kérd meg az adott viselkedésre.
Mivel a szülők minden figyelme, még a negatív figyelem is, nagyon kifizetődő a gyerekek számára, előfordulhat, hogy eleinte inkább a szülői odafigyelést részesítik előnyben a jutalom helyett.
Ez a rendszer segít elkerülni a hatalmi harcokat a gyerekkel. Ne büntesd meg, ha úgy dönt, hogy nem úgy viselkedik, ahogyan kérted tőle. Egyszerűen csak ne kapja meg a jutalmát.
Mi a teendő, ha a gyerek figyelemzavaros?
Ha a gyereknek érzékszervi problémái vannak (SPD), vagy figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral (ADHD) él, előfordulhat, hogy az önkontrollja is nagyon korlátozott. Ez nagyobb kihívást jelent a gyermeknevelésben, hiszen az ilyen rendellenességekkel küzdő gyerekek gyakran nem reagálnak a büntetésekre vagy a jutalmakra, de ezt nem tudatosan teszik. Az ADHD-s és SPD-s gyermekek nevelése megköveteli, hogy először az érzelmeikkel foglalkozzunk, és csak másodsorban a viselkedésükkel. Számos módja van annak, hogy megtanítsuk őket érzelmeik kezelésére, ezek közé tartoznak a légzőgyakorlatok, az érzelmi szinttáblázat használata, valamint megnyugtatásukra a mély nyomás alkalmazása. Miután a gyermek megnyugodott, csak azután kezdheted elmagyarázni, miért nem volt helyénvaló a viselkedése. Idővel elkezdheti megtanulni az érzelmei önszabályozását is. Ez segíthet a későbbi viselkedésében számára.
Szeresd és fogadd el
A legfontosabb, hogy fogadd el gyermeked alapvető személyiségét, legyen az félénk, társasági, beszédes vagy aktív. És tarts be néhány alapszabályt.
Igyekezz elkerülni az olyan helyzeteket, amelyek miatt a gyerkőc ideges lehet, például túlzottan ingerültté, fáradttá vagy unatkozóvá válhat.
Ne kritizáld mások előtt, és gyakran dicsérd meg. Érintsd meg gyengéden és sűrűn. Alakíts ki kis rutinokat és rituálékat, különösen lefekvéskor és étkezéskor. Lehetőség szerint hagyd a gyereket választani. Például megkérdezheted tőle:
- A piros vagy a kék pizsamát szeretnéd felvenni ma este?
- Azt akarod, hogy ágyba kísérjelek, vagy egyedül akarsz menni?
- Melyik könyvet szeretnéd elolvasni?
- Melyik kisautóval játszanál szívesebben?
Ahogy a gyerekek idősebbek lesznek, szívesen bekapcsolódnak a háztartási szabályok kialakításába. Ne vitatkozz a szabályokról a helytelen viselkedés idején, hanem hívd meg gyermekedet, hogy máskor segítsen, és vegyen részt a szabályalkotásban ő is.
