Így néztünk tévét gyerekként a korhatárkarikák megjelenése előtt

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Twin Peaks, Dallas, tévéhíradó: amikor a kilencvenes években gyerekek voltunk, szüleink ritkán szóltak bele abba, mint nézünk a tévében, legfeljebb eltakarták a szemünket, ha szexre került a sor. Vajon miért tettek így?

Az biztos, hogy nem azért kaphattunk az arcunkba korhatáros tartalmakat számolatlanul, mert nem érdekelte őket, hogy ennek milyen hatása lesz – a tévézés kultúrája ugyanakkor igencsak gyerekcipőben járt még ekkor, a korhatárkarikákra még nagyjából az ezredfordulóig várni kellett, és a műsorválaszték sem volt olyan széles körű.

A tévé mást jelentett egykor, mint ma

A tévé a mai negyvenesek szülei számára közel sem volt az a magától értetődő dolog, amivé a mi életünkben vált. Legtöbbjük akkoriban született, amikor a televíziózás maga is, és jól emlékszik arra, hogy volt hétfői műsorszünet, fekete-fehér adás meg egyetlen tévécsatorna. A rádióhoz képest hatalmas ugrás volt, hogy nemcsak hangokra, hanem képekre hagyatkozva gyűjthettek információt, vagy épp szórakozhattak: ennek megfelelően 

a tévékészüléknek általában kitüntetett, meg nem kerülhető helye volt egy háztartásban. Legtöbbször a nappaliban, nett kis csipketerítővel lefedve, fotókkal és nippekkel dekorálva.

Sok otthonnak máig központi berendezési tárgya egy tévé, így gyakran kerül a gyerek szeme elé is
Fotó: Photographer Basak Gurbuz Derma / Getty Images Hungary

A tévé is családtag volt – és lássuk be, sok helyen ma is az, hiszen a háttérben megy akkor is, ha épp a kutya se nézi. Akkoriban még nem esett túl sok szó arról, hogy káros lenne túl sokat tévézni, vagy egyáltalán lehetséges túlzásba vinni, és az egyes műsortípusoknak a gyerekekre gyakorolt hatásáról sem születtek még tanulmányok, melyek széles körben elérhetők lettek volna. Ahogyan a híradót is megnézték velünk, úgy nem volt gond az sem, hogy látjuk David Lynch misztikus elemekben bővelkedő sorozatát, amiből természetesen egy kukkot sem értettünk.

A gyerek is azt nézte, amit mindenki más

Nem is nagyon lehetett akkor még tévéműsorok között válogatni: épp a kilencvenes években kezdett gazdagodni a kínálat egyre több tévécsatorna elérésével, de ez nem jelentette azt, hogy minden háztartásban lehetett is válogatni az összes csatorna kínálatából. Emlékszem azokra az időkre, amikor vágyakozva olvasgattam a tévéújságban azon csatornák programját, amelyeket mi otthon nem tudtunk fogni – szinte fizikai fájdalmat okozott abba belegondolni, mi mindenből maradok ki.

Egyes háztartásokban tehát az volt a kínálat, amit a lehetőségek megengedtek, ha tehát az esti sorozat a Twin Peaks volt, akkor az esti sorozat ez volt, és kész. 

De talán ha szélesebb lett volna a választék, akkor is az izgalmas felnőttprogram lett volna a nyerő, mivel a múlt század végén a gyereknevelés egészen más mederben zajlott, mint ma.

Ahogyan nem volt kérdés vagy probléma a saját ágyba szoktatás akár a sírni hagyás alkalmazásával, úgy az sem merült fel túl sokszor, hogy a gyermek igényei határozzák meg az esti szórakozást. Persze, a Tévémacit meg a tornát azért megnéztük, de utána jöhetett a felnőttmese is.

A szülő ritkán kapcsolt el, ha olyan volt a tartalom – inkább a gyerek takarta el szemét
Fotó: Stefano Madrigali / Getty Images Hungary

És akkor jött a „takard el a szemed”

Arról mindenkinek megvan a maga élménye, mit kellett csinálni, ha valami olyasmi következett a sorozatban, amit már a szülő is soknak tartott – takard el a szemed, feküdj le a kanapéra, menj ki a szobából, fogd be a füled.

Érdekesképp nem az erőszakosabb jeleneteknél vagy az ijesztő részek esetében, hanem a szexjeleneteknél hangzottak el ezek a felszólítások, ami árulkodik a társadalmi prüdériáról is.

Egy kis gyilkosság még rendben van, na de a meztelen testfelületekről már ne legyen a gyereknek tudomása, még a végén rá is kérdez, mi az.

Magyarázni emlékeim szerint úgysem nagyon magyarázták, mi történik a sorozatban – vagy épp hogy kell-e tartani a híradóban látottaktól, hallottaktól. Én például a délszláv háború híreinek hatására szorongtam, mások bizonyára más miatt, amit a híradóban hallhattak.

Ma már másként tesszük

Az élethelyzet, az információhiány, a világ tévé által tágra nyitott kapuja tehát mind-mind szerepet játszhatott abban, hogy a kilencvenes évek gyermekei mindenféle olyan tartalomhoz hozzájutottak, ami életkorilag nem felelt meg nekik.

Mostanra azonban már közismert, hogy nemcsak gyermekre, de felnőttre is negatív hatása lehet a túl sok tévézésnek, és nem is nagyon van olyan szülő, aki leültetné óvodását bármilyen, 16 év fölöttieknek szánt film vagy sorozat elé.

A szülőség nagyot változott az elmúlt harminc évben, ezen a téren szerencsés irányba. Nem tesszük már ki gyermekeinket felesleges szorongásnak az életkorilag nem nekik való tartalmak által, a híreket pedig értelmezve és szűrve juttatjuk el hozzájuk. Közben pedig csak reméljük, hogy sikerül az internet lehetőségeit jól használva ott is megvédeniük magukat a későbbiekben – nekünk ez a kihívás jutott…

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.