A szexualitás nemcsak a szexről szól, hanem a gyermek identitásáról is, valamint arról, hogy a gyermek hogyan éli meg azt, hogy fejlődik a teste. Nagyon fontos ugyanis, hogy a gyerekek már kisgyermekkorban megértsék, mi az intimitás, és ki tudják fejezi a vonzalmukat mások iránt, valamint azt is, hogy nemet tudjanak mondani, ha számukra kellemetlen vagy szorongást keltő közeledést tapasztalnak.
Soha nem túl korai beszélni a gyerekekkel a szexről. Ha már kicsi koruktól beszélgetünk velük a szexről, a szexualitásról és a testről, segíthet nekik megérteni, hogy a szex és a szexualitás az élet egészséges velejárója. Ezek a korai beszélgetések biztos alapot nyújthatnak a gyerekeknek ahhoz, hogy később tudatosan és számukra valóban megfelelő döntéseket tudjanak hozni a szexszel kapcsolatban.
„Megkérném, hogy tisztelje a testem”
Nagyon fontos üzenete van annak, ha már kisgyermekkorban, mindig a gyermek életkorának megfelelően, tabuk nélkül beszélünk velük a testük működéséről és a testiségről. Ezzel egyrészt azt kommunikáljuk, hogy gyermekünk nyílt, őszinte és hiteles információkért fordulhat hozzánk, és ne féljen, vagy szégyellje magát attól, hogy a szexről és a szexualitásról kérdezzen. Ez azért is nagyon fontos, mert ez a beszélgetés nem egyszeri lesz, hanem az évek előrehaladtával vissza-visszatér és fejlődik annak megfelelően, ahogy gyermekünk növekszik.
Ennek a nyílt és őszinte szülő-gyermek közti kommunikációnak a jelentőségét ismerte fel egy Amerikában élő édesanya, Tara Cochran, aki a TikTokon osztotta meg azt a videót, amikor kétéves lányával, Evyvel beszél beleegyezésről és a testéről.
Az édesanya a videóban megkérdezi a kislányát arról, hogy mi történne akkor, ha egy vendégségben valaki meg akarná ölelni és puszilni, de ő ezt nem szeretné. Mire a kislány azt válaszolja: „Nem, köszönöm.” Majd az édesanyja újabb kérdést tett fel: „És ha ragaszkodna hozzá az a valaki?” „Megkérném, hogy tisztelje a testem” – válaszolta a kétéves Evy.
A beleegyezés, a nemet mondás, a testünk feletti önrendelkezés, a határaink tartása – mind-mind nagyon fontos képességek, amelyeket nem lehet elég korán elkezdeni megtanítani a gyerekeknek. Ezek az úgynevezett bugyiszabályok abban segítik a kisgyerekeket, hogy megtanulják, a saját testük felett csak ők rendelkeznek, és meg tudják különböztetni a jó és a rossz érintéseket.
Így beszélgess a gyerekkel a szexről
Fontos, hogy szülőként elfogadjuk, gyermekünk kíváncsi lehet a testiséggel kapcsolatos dolgokra. Igyekezzünk kideríteni, hogy vajon milyen tudása, elképzelése van már a témában. Tegyük fel neki a kérdést, hogy szerinte hogyan születnek a babák, vagy hogy mit hallott a születésről.
Ha téves információkkal rendelkezik, javítsuk ki, tegyük tisztába a fogalmakat, és adjunk hiteles információt. Például mondjuk el, hogy a babák nem az anyukájuk pocakjában, hanem a testükben lévő méhben növekszenek.
Ügyeljünk arra, hogy gyermekünk a saját gondolatairól vagy érzéseiről is beszélhessen.
Magyarázzunk el mindent az életkornak megfelelően
Mindig mindent úgy tárjunk a gyermek elé, hogy azt képes legyen megérteni, befogadni. Például egy 6 éves gyereknek ne magyarázzunk hosszasan az ovulációról, bár lehet, hogy lenyűgözi, ha megtudja, hogy egy nagyon kicsi petesejtekből születik a kisbaba.
A legjobb, ha a magyarázat rövid, tényszerű és pozitív, mert ebben az esetben a gyermek azt fogja érezni, hogy bármikor őszintén fordulhat hozzánk, ha információra van szüksége.
Magyarázat közben ne mókázzunk a testrészek becézgetett elnevezésével. A legjobb, ha a helyes, pontos neveket használjuk, amikor a testrészekről beszélünk – például pénisz, herezacskó, herék, szeméremtest, hüvely. Ezzel azt üzenjük, hogy ezekről a testrészeinkről szabad, lehet és teljesen természetes, hogy beszélünk. Nem mellesleg, ha a gyerek tudja a testrészek helyes elnevezését, akkor világosan tud majd kommunikálni a testéről bármikor, amikor arra szükség lesz.
Készüljünk fel a gyerekkel való beszélgetésre
Természetesen nem könnyű felnőttként sem úgy beszélgetni a szexről, mintha csak az aznapi időjárást szeretnénk megvitatni a gyerekkel. Teljesen normális, ha zavarban vagy kényelmetlenül érezzük magunkat, ha a szexualitás kerül szóba, vagy olyan szavakat kell használnunk, mint „pénisz” vagy „hüvely”.
Éppen ezért tanácsos felkészülni erre a beszélgetésre úgy, hogy átgondoljuk, melyik az a része a témának, ami nem billent ki, amiről könnyedén, természetesen tudunk beszélni, és érdemes erre építeni a társalgást.
Nem baj, ha nem tudjuk mindenre a választ
Sem nekünk, sem a gyermekünknek nem kell a téma szakértőjének lenni. Éppen elegendő, ha elnyerjük a gyermekünk bizalmát, és tudja, hogy bármit kérdezhet.
Ha egy kérdésre nem tudjuk azonnal a választ, ne ijedjünk meg, valljuk be őszintén, hogy nem tudjuk a választ, de utánajárunk, és kicsit később válaszolni fogunk. Arra azonban ügyeljünk, hogy mindenképpen térjünk vissza a témára. Ez is bizalomépítője lehet a szülő-gyermek kapcsolatnak.
Anya és apa is kell hozzá
Jó, ha mindkét szülő részt vesz a szexről szóló beszélgetésben, mert így a gyerekek megtanulják, hogy nemtől függetlenül mindenki számára természetes a szexről és a szexualitásról beszélni. Ez segíthet a gyerekeknek abban, hogy feszengés nélkül beszéljenek a testükről, felelősséget vállaljanak szexuális érzéseikért, és az intim kapcsolatokban később is kommunikálni tudjanak arról, hogy mit szeretnének, nekik mi esik jól.
