A nyár gyerekkel már egészen más, mint korábban volt, ezt minden szülő megtapasztalja. Két és fél hónap szabadság – neki, nekünk pedig sok-sok kérdés. Hol nyaraljunk, mennyit és miből, hova vigyük, milyen táborba fizessük be… Pedig kár erre túlzottan ráfeszülni.
Nem állítom, hogy mentes lennék a fenti gondolatok hosszas latolgatásától – ugyan nálunk évek óta egy fix tábor szerepel a nyárban, rögtön az elején egy úszótábor képében, de a nyaralás és a városban töltött napok idejére a további extra időtöltések megszervezésén nekem is sokat jár az agyam. Azt, hogy időnként túl sokat is, akkor látom igazán, amikor éppen nincsen semmilyen kötött programunk, a gyerekek pedig beleengedhetik magukat az igazi nyárba.
A gyerek élvezi a nyarat drága programok nélkül is
Igen, nagyon élvezték azt, amikor elmentünk az állatkertbe, rettenetesen örültek annak a néhány alkalomnak is, amikor lovagolhattak, de sok olyan tevékenységet is hoz spontán a nyár, amelyben a kicsik önmaguk találják meg örömüket. Amikor eléjük kerül egy régen látott játék, vagy egy kedvencet elkezdenek egészen másként játszani, mint korábban szokták.
Amikor rájönnek, hogy a színező oldalait közösen is használhatják, alaposan megbeszélve, ki melyik felületet milyen színnel tölti majd ki.
Vagy akkor, amikor levedlett bogárpáncélra bukkannak a természetben, esetleg kavicsokat hurcolnak elém, „ezt tedd el, anya!”. És olyankor is, amikor a Duna szélén építenek templomot kövekből, gyűjtik a kacsatollat, egy-egy uszadék fáért térdig gázolnak a vízbe, a végén aztán úgyis sikerül legalább derékig csuromvizesen távozniuk.
Nem a pénz számít
Persze, egy nagyon fontos dologra ehhez is szükség van: időre, amit rá tudunk szánni arra, hogy lemenjünk egy folyóhoz, egy parkba, egy erdőhöz, az unokatestvérekhez, a barátokhoz.
Élményekre ugyanis valóban szüksége van a gyereknek nyáron, de ezek nem feltétlenül a legdrágább aquaparkba szóló belépőt, az all inclusive gyerekbarát szállodás nyaralást vagy hasonlókat jelentik.
Ha egy gyerek szemén keresztül figyeled a világot, hamar kiderül, hogy legalább ugyanekkora élmény egy szalonnasütögetés, fél óra pacsálás egy vizes játszótéren, és bizony legó helyett megteszi a kavics is.
Nálunk a nyár egyik legfontosabb kelléke például egy hernyó alakú fadarab: a fiam majdnem megsiratta, amikor azt hitte, ottfelejtettük erdei szállásunkon. Ugyanígy őrizgetik a botokat, kacsatollakat, és ezekről számomra érthetetlen módon legtöbbször pontosan meg tudják mondani, mi honnan származik, akár évek távlatából is.
Nem kell rengeteget fizetned az élményekért
A másik, ami a kicsik számára fontos, a társaság. Igen, nagyon jó nekik, ha szüleikkel tölthetik a nyarat, de ugyanennyire jó, ha a nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, unokatesók, legjobb barátok, a hozzájuk legközelebb álló emberek is időről időre ott vannak, és velük oszthatják meg az élményeiket. Ez lehet a vadkempingezés ugyanúgy, mint ha fennmaradhatnak egyszer este tízig szentjánosbogarat nézni, vagy megcsodálhatják az érintetlen természetben is a csillagos eget.
Bármennyire is hisszük, hogy a mai, alfa-generációs gyereket már csak a tablet érdekli, ez nem igaz:
az apró csodákra épp úgy rá tudnak csodálkozni, mint ahogyan valóban élvezni tudják a Mancs őrjáratot vagy a Ninjagót is.
Épp ezért ne csak a drága nyaralást, a borsos árú belépőket szánjuk rá, hanem időnket és fantáziánkat is, és keressük meg azokat az apró élményeket, amelyek mellett észrevétlenül telhet az idő. Most hadd sarazzon két órán át a gyerek örömére, legfeljebb majd tetőtől talpig lemossuk. Program lehet egy egyszerű palacsintasütés is, de nekik élmény az is, ha együtt főzzük be az aktuálisan megérett gyümölcsből készülő lekvárt. A nyár a kísérletezés ideje is: még téged is meglephet, mennyi dolgot élvezhettek együtt, kötetlenül – szoros programnaptár nélkül.
