Úgy tűnik, azoknak az uralkodóknak, akiknek sehogy sem sikerült fiú trónörököst nemzeni, pechük volt, mert a tudomány szerint pár százalékkal több fiú születik a világon, mint lány. De például Mária Terézia 16 gyermekéből mindössze öt lett fiú. Mitől függ születendő gyermekünk neme, és tudjuk-e azt befolyásolni?
Mária Terézia édesapja, III. Károly magyar király, más néven VI. Károly német-római császár négy gyermeke közül csak egy volt fiú, az sem élhette meg még a 7 hónapos kort sem, így 1713-ban Károly elfogadta a Pragmatica Sanctiót, biztosítva ezzel lányának a trón öröklését.
De VIII. Henriknek az 1500-as évek első harmadában még ennél is több áldozatot „kellett” hoznia a fiú trónörökös nemzésére tett számtalan sikertelen kísérlete miatt. Hat felesége közül legtermékenyebb az első volt. Aragóniai Katalin hat gyermeket szült a királynak, de közülük csak egyetlen lány, az I. Máriaként ismert gyermek élte meg a felnőttkort. Sem két élve született lány-, sem két élve született fiútestvére nem maradt életben, s egy már eleve élettelenül jött a világra. Boleyn Anna pedig három szülésből csak egy élő gyermekkel tudta megajándékozni férjét, az is lány volt.
A tudomány is régóta kíváncsi rá
Ha ismerte volna Corry Gellatly, a Newcastle-i Egyetem kutatójának tudományos eredményeit, melyekre 556 387 észak-amerikai és európai, összesen 927 családhoz tartozó ember családfáinak vizsgálatával jutott, talán nem „bajlódott” volna ennyit feleslegesen. Érthető, hogy a kérdés szűnni nem akaróan a tudományos érdeklődés homlokterében áll, így e kutatócsoport 1600-ig visszamenően tanulmányozta a 927 családfát. Nagy volumenű elemzés után a vezető tudós arra a következtetésre jutott, hogy
azok a férfiak, akiknek több fiútestvére volt, hajlamosabbak voltak fiúgyermeket nemzeni, míg a nagyobbrészt lánytestvérrel rendelkező férfiak nagyobb eséllyel váltak lányos apukává.
Ebből leszűrte következtetését, hogy egy pár leendő gyermekének neme az apa által determinált, aki szüleitől örökölten hordozza magában a hajlamot egyik vagy másik nemű utód nemzésére.
Még mindig kíváncsi
Az ELTE TTK Viselkedésökológiai csoportja is elmélyedt az utódok ivararányának lehetséges okaiban. A korábbi kutatások alapján arra a következtetésre jutott dr. Rosivall Balázs kutató és csapata, hogy, noha az emberek utódainak nemét az ivari kromoszómák határozzák meg, valójában olyan gyerekek születnek inkább, amilyen neműnek éppen az adott körülmények között több esélye van a túlélésre, a nagyobb számú utód reprodukciójára. E szerint, az anya kiegyensúlyozottabb állapota a fiú utódnak kedvez, míg a stressz, a szegénység, az éhség, a veszélyhelyzet a lány utódok születésére hat serkentően.
Az emberek még régebb óta kíváncsiak
De a kérdés nemcsak a tudományos érdeklődés homlokterében áll, hanem a profán érdeklődésében is, vagyis, akinek gyermeke van, az valahogy elképzelte azt, legkésőbb akkor, amikor szíve alatt hordta, vagy amikor már tudta, hogy apa lesz. Mások gyermekkoruk óta dédelgetnek álmokat leendő fiukról vagy lányukról, így nem csoda, hogy a megálmodott csemete nemének érdekében furcsa dolgokat is hajlamosak elkövetni. Van, aki egyes körülmények együttállásában, van, aki bizonyos pozitúrák felvételében látja a titok nyitját, mások pedig komoly számításokat végezve, a peteéréshez képesti megfelelő pillanat megválasztásában.
Kínai naptár
A kétségbeesett próbálkozók, a kíváncsi ügybuzgók, de akár csak az élénken érdeklődők is előbb vagy utóbb jó eséllyel belebotlanak házi praktikák és ősi módszerek fürkészése közben a kínai fogantatási naptár mindentudó táblázatába. Ennek értelmében elég ismerni a baba fogantatásának hónapját, melyhez hozzá kell rendelni az édesanya akkori életkorát. A táblázat, a vízszintes és a függőleges tengely ezen adatainak összeolvasásával megmutatja a leendő baba nemét – ígéri Kína.
Hitelesség
Utánajártunk egy házi kutatás során, milyen arányban igazolható az előrejelzés. A Dívány.hu szerkesztőségnek tagjai és tágabb családjuk fogantatási adatai alapján megállapítottuk, hogy a kínai fogantatási naptár nem reprezentatív felmérésünk során közel 65%-ban mutatkozott sikeresnek, vagyis a többség esetében eltalálta a gyermek nemét, de a igaznak bizonyuló és téves jóslatok különbsége aligha elég szignifikáns ahhoz, hogy erre alapozzuk családtervezésünket.
