Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyári szünet bekövetkeztével a szülők és a tanárok is fellélegezhetnek. Azonban, annak ellenére, hogy már nem kell az iskolába és egyéb extra programokra vinni a gyerekeket, nem árt, ha rávesszük őket a mozgásra.
A nyári szünettel felszabadult gyerekeknek a jó időben rengeteg lehetősége lenne a kinti játékra, és sok-sok mozgásra, azonban, ahogy ezt a szakértők is megfigyelték, sajnos a szabadidőt már egyre-inkább a képernyő előtt töltik a gyerekek.
A gyermekek és tizenévesek körében az elhízás aránya világszerte drámai mértékben emelkedett, az 1990-es mindössze 8 százalékról 2022-re 20 százalékra – olvasható az RTÉ Ireland cikkében.
A kutatók szerint a képernyőidő szoros összefüggésben áll az elhízás kockázatával.
Miért nem mozognak a gyerekek?
A városban élő gyerekeknek gyakran kihívást jelent a szabadban való játék, és számos iskola területe nem is a legalkalmasabb hely a napi testnevelés elvégzéséhez. A szabadtéri játék helyett így a gyerekek még inkább a kellően stimuláló és szórakoztató képernyőt preferálják, ennek azonban komoly hatásai lehetnek.
A kutatások alapján azok a gyerekek, akiknek napi képernyőideje meghaladta a két órát, alacsonyabb jóléti mutatókat értek el a fizikai, szociális és iskolai kategóriákban. A túl sok digitális jelenléttel párhuzamosan csökken a fizikai aktivitás, amely komolyan kihathat a gyerekek egészségére.
Már az egyszerű mozgásformák is segítenek
Számos kutatás tartja a mozgást az elhízás elleni védekezés egyik legjobb eszközének, hiszen ez alapvető része az egészséges fejlődésnek. A motoros kompetenciaként említett fogalom, vagyis a jól kontrollált mozgás képessége olyan mozgásformákat jelent, mint a futás, az ugrás, a dobás, az egyensúlyozás és a rúgás. Ezen képességek elsajátításával a gyerekek szívesebben és ügyesebben is vesznek részt később különböző sportokban, ez pedig elengedhetetlen az egészséges, felnőtt életvitelhez is.
A kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a tévhitekkel ellentétben ezek a mozgások (például dobás, rúgás) nem alapvetően részei a gyermek készségeinek, a legtöbben sok gyakorlás után tudják csak elsajátítani ezeket. Ezért is fontos, hogy az iskolán és táborokon kívül is ösztönözzük minél több játékos mozgásra, gyakorlásra a csemeténket, illetve tanítsuk is meg, hogyan tudja elsajátítani ezeket a mozgásformákat.
Ezt teheti a szülő
Nem szükséges, hogy valaki edző vagy testnevelőtanár legyen ahhoz, hogy segíteni tudja gyermekét a mozgásban. Az olyan egyszerű lépések, mint a mozgások közös megértése (hova lendüjön a kar dobás közben, vagy a lábak és karok szinkronja a futásnál) vagy a gyerek biztatása már nagy előrelépés. Ezekkel az önbizalmát is erősíthetjük, ami még inkább meghozhatja a kedvét a mozgáshoz, ráadásul megismerteti vele a sportok örömét is.
A mozgáshiány egyik oka a túlzott digitális jelenlét. Ebből a cikkből többet is megtudhatsz a képernyőfüggőségről.
