Kiszámolták: ekkora terhet jelent a gyermekvállalás ma

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy szülő két és félszer annyi erőforrást áldoz a társadalom fenntartására, mint az, aki nem vállal gyereket, derült ki a friss európai adatokból.

Félreértés, hogy a családok kedvezmények formájában többet kapnak az államtól, mint amennyit beletesznek annak működésébe – állapította meg egy, a Dél-Dániai Egyetem és a Corvinus Egyetem által közösen végzett friss kutatás.

Az Eurostat adatain alapuló elemzés szerint az állami adók és juttatások tekintetében 37 százalékkal vannak kedvezőbb helyzetben a szülők a gyermek nélkül élőkhöz képest,

ugyanakkor a társadalom fenntartásához adott hozzájárulásuk két és félszer akkora, mint az övék.

Ebbe az adatba a láthatatlan, háztartásban végzett munkát, valamint a családon belüli pénzmozgásokat, azaz a gyerekeknek vásárolt termékeket és szolgáltatásokat is beleszámolták.

A gyerekneveléssel járó költségek egy része rejtett: jellemzően az apák vásárolnak, az anyák láthatatlan munkát végeznek otthon
Fotó: Rayman / Getty Images Hungary

A munkaképes korú szülők 17,5 évnyi átlagkeresetnek megfelelő erőforrást áldoznak a társadalom és gyermekeik javára, míg egy nem szülő átlagosan 6,6 évnyi jövedelemnek megfelelő erőforrást ad át az államnak.

A gyermektelenek 6,6 évnyi keresetet fordítanak adókra és járulékokra, a szülők esetében ez csak 4,7 évnyi, de a családon belüli pénzmozgások épp fordított arányt mutatnak nagy eltolódással.

A szülők 12,8 évnyi jövedelmet költenek el így, míg a gyerektelenek csupán 0,2 évnyit. 

Az anyák főleg fizetetlen munkával, az apák pedig vásárolt termékekkel és szolgáltatásokkal járulnak hozzá a társadalom működéséhez. A szülők hozzájárulása 2,66-szor nagyobb összességében, mint a gyermekteleneké. 

Az elemzés szerint ha valaki szülőből hirtelen gyermektelenné válna, 31 százalékkal több árut és szolgáltatást fogyaszthatna saját maga.  Medgyesi Márton, a Corvinus kutatója, a tanulmány társszerzője azt is kiemelte, hogy míg a gyerektelenek hozzájárulásai jellemzően statisztikailag kimutathatók, látványosak, addig a családok kapcsán ez nem feltétlenül valósul meg, ráadásul az apák hozzájárulásai sokkal inkább láthatóak, mint az anyák otthoni munkája. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.

Életem

Így tölti napjait az óceánjáró hantavírus miatt karanténba vonult utasa – alig van túl a felén

Ami egy életre szóló, lenyűgöző antarktiszi és atlanti-óceáni expedíciónak indult Jake Rosmarin amerikai influencer számára, az a modern tengerjárás egyik legbizarrabb egészségügyi karanténjával végződött. Miután a luxus-óceánjárón felütötte a fejét a veszélyes hantavírus, a hatóságok azonnali és drasztikus intézkedéseket rendeltek el, hogy megfékezzék a vírus terjedését.

Mindennapi

Változik a kata: így írnák át a kedvezményes adózás szabályait

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata 2022-ben került kivezetésre a magyar adórendszerből. Kármán András pénzügyminiszter június 1-jén úgy nyilatkozott, hogy a Tisza-kormány már 2027-ben vissza akarja vezetni a szélesebb körben elérhető katás adózást.