Egy szülő két és félszer annyi erőforrást áldoz a társadalom fenntartására, mint az, aki nem vállal gyereket, derült ki a friss európai adatokból.
Félreértés, hogy a családok kedvezmények formájában többet kapnak az államtól, mint amennyit beletesznek annak működésébe – állapította meg egy, a Dél-Dániai Egyetem és a Corvinus Egyetem által közösen végzett friss kutatás.
Az Eurostat adatain alapuló elemzés szerint az állami adók és juttatások tekintetében 37 százalékkal vannak kedvezőbb helyzetben a szülők a gyermek nélkül élőkhöz képest,
ugyanakkor a társadalom fenntartásához adott hozzájárulásuk két és félszer akkora, mint az övék.
Ebbe az adatba a láthatatlan, háztartásban végzett munkát, valamint a családon belüli pénzmozgásokat, azaz a gyerekeknek vásárolt termékeket és szolgáltatásokat is beleszámolták.
A munkaképes korú szülők 17,5 évnyi átlagkeresetnek megfelelő erőforrást áldoznak a társadalom és gyermekeik javára, míg egy nem szülő átlagosan 6,6 évnyi jövedelemnek megfelelő erőforrást ad át az államnak.
A gyermektelenek 6,6 évnyi keresetet fordítanak adókra és járulékokra, a szülők esetében ez csak 4,7 évnyi, de a családon belüli pénzmozgások épp fordított arányt mutatnak nagy eltolódással.
A szülők 12,8 évnyi jövedelmet költenek el így, míg a gyerektelenek csupán 0,2 évnyit.
Az anyák főleg fizetetlen munkával, az apák pedig vásárolt termékekkel és szolgáltatásokkal járulnak hozzá a társadalom működéséhez. A szülők hozzájárulása 2,66-szor nagyobb összességében, mint a gyermekteleneké.
Az elemzés szerint ha valaki szülőből hirtelen gyermektelenné válna, 31 százalékkal több árut és szolgáltatást fogyaszthatna saját maga. Medgyesi Márton, a Corvinus kutatója, a tanulmány társszerzője azt is kiemelte, hogy míg a gyerektelenek hozzájárulásai jellemzően statisztikailag kimutathatók, látványosak, addig a családok kapcsán ez nem feltétlenül valósul meg, ráadásul az apák hozzájárulásai sokkal inkább láthatóak, mint az anyák otthoni munkája.
