Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gyereknapon egy újabb játék vagy program helyett most másfajta ajándékot szánunk a gyerekeknek. Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő segítségével végigvesszük, melyek azok a gyerekjogok, amelyeket 2023-ban észben kell tartanunk.
Melyek azok a gyerekjogok, amelyek 2023-ban a legfontosabbak?
„A gyermekjogok akkor működnek jól, ha folyamatos figyelmet kapnak, hiszen nem elvont jogszabályokról beszélünk, hanem alapvető gyermeki szükségletekről. Minden gyereknek joga van ahhoz, hogy a gyermekkora – élete első 18 éve –, a lehető legjobb legyen. Talán ez a legfontosabb 2023-ban, amikor az internet, az időhiánnyal küzdő felnőttek, a túlterhelt szakemberek mellett kevés figyelem és minőségi idő esik arra, hogy valójában hogyan vannak a gyerekek, és bántja-e őket valami vagy valaki.
Milyen kihívások érik a gyerekek mentális egészségét?
Már a Covid-járvány előtt is voltak aggasztó adatok azzal kapcsolatban, hogy mennyit nőt a szorongással, depresszióval küzdő gyerekek száma, és mennyire megemelkedett a speciális igényű gyerekek aránya az óvodákban, iskolákban. Ez tovább nőtt a világjárvány éveiben, így egészen megrendítő adatokat látunk Magyarországon és a világban is arról, hogyan emelkedett a gyermekkori öngyilkosságok aránya, és milyen komoly mentális betegségekkel, rossz mentálhigiénés állapottal küzdenek a gyerekek. 2022-ben például közel 40 000 alkalommal hívták a magyar gyerekek a 116-111-et, a lelki segély hívószámát, és sajnos átlagban minden hétre jut egy gyermeköngyilkosság Magyarországon.
Milyen gyerekjogok kapcsolódnak a gyökeresen és gyorsan változó technikai környezethez, az internethez?
A nagyon aktuális gyerekjogok között talán a gyerekek digitális biztonsághoz való jogát emelném ki. Egészen pontosan azt, hogy a gyereknek joguk van ahhoz, hogy a neten se érje őket bántalmazás és erőszak, viszont hozzájussanak minden olyan információhoz, amire szükségük van. Ebbe beletartozik az is, hogy védjük őket minden olyan tartalomtól, ami káros vagy veszélyes lehet számukra. Szerintem ez az egyik legaktuálisabb gyerekjog, amibe beletartozik az is, hogy bár nincs olyan alapjog, ami előírná, hogy a gyerekeknek kell mobiltelefon, meg wifi és internet, mégis olyannyira az életük része az online világ, hogy egy csomó gyerekjogot ott érvényesítenek. A netet használják tanulásra, kapcsolattartásra, pihenésre, a szabadidő eltöltésére stb. Muszáj lenne ehhez felnőnünk nekünk is, és tudatos szülőként és felelős felnőttként vigyázni rájuk, felkészíteni őket és támogatni, meg segíteni mindannyiukat a digitális világban tett első lépésektől az önálló eszközhasználatig.
Miért ilyen nehéz elfogadnia a mostani felnőtteknek, időseknek azt, hogy a gyerekjogok léteznek?
Felmérések szerint három magyar gyerekből kettő nem ismeri a jogait, és a felnőttek körében is igen gyakori, hogy miközben félelemmel és elutasítással tekintenek a gyerekjogokra, valójában nem tudják, hogy mik azok. Először érdemes ezt tisztázni. Erre van egy játék, amit nagyon szeretek. Arra kérjük a felnőtteket, hogy írják le egy papírra, hogy szerintük mire van szüksége egy gyereknek ahhoz, hogy jól legyen, illetve csináljanak egy másik listát is, ahova azt gyűjtik össze, mitől kell megvédeni a gyerekeket. Ezekre a listákra általában felkerül a család, a lakhatás, az egészséges táplálkozás, életmód, a beteg gyerek ellátása, a tanulás, a kapcsolat a kortársakkal, a sport, a játék, a képességek kibontakoztatása; meg persze az is, hogy a gyerekeket védjük meg az erőszaktól, a kábítószerektől, a káros médiatartalmaktól, a kizsákmányolástól, a gyerekmunkától, a szexuális bántalmazástól. Na, a jó hír az, hogy ez a lista jól lefedi a Gyermekjogi egyezmény rendelkezéseit, hiszen a gyermekjogok kapcsán nem kell semmi extrára gondolni.
Sok felnőtt nem tudja, mik a gyermek jogai. Tudnak így érvényesülni ezek a jogok?
A legtöbb családban a gyermekjogok többsége jól érvényesül, még ha ennek kapcsán nem is tudatosak a szülők. Más családokban, meg egyes gyerekjogok területén viszont érdemes beszélgetni, és közösen végiggondolni, mit jelent. Ilyen például, hogy a gyerekeknek joguk van véleményt nyilvánítani az őket érintő ügyekben, és ehhez az is szükséges, hogy az életkoruknak, megértési képességeiknek megfelelő információkhoz jussanak. Ez a gyerekjog nem jelenti azt, hogy a gyerek dönt a saját ügyeiben, vagy hogy mindig annak kell történnie, amit ő szeretne. A döntéseket a felnőttek hozzák. A gyereknek pedig nagyon rosszat tesz, ha mindig az történik, amit ő akar. Tehát itt nem végletekről van szó, hanem csupán arról, hogy számítson a gyerek is, legyen tapasztalata arról, hogy elmondja, mit gondol, tapasztaljon kompromisszumkeresést, legyen élménye annak kapcsán, hogyan tud figyelni mások véleményére is, stb.
Na de hol vannak a gyerek kötelességei?
A gyerekjogok kapcsán érdemes arról is beszélni, hogy ez milyen felelősségvállalásra tanítja a gyerekeket. Ha ugyanis a gyerekek megtanulják, hogy joguk van az erőszakmentes gyerekkorhoz, ez azt is jelenti, hogy a többi gyereknek is joga van ehhez, tehát egymást sem bánthatják. Ugyanígy, ha a gyerek tudja, hogy neki joga van elmondani a véleményét, ez azt is jelenti, hogy a többi gyereknek is joga van ehhez, tehát ha őt meghallgatták, akkor neki is meg kell hallgatnia másokat.
A gyermekjogokkal szemben tehát nem a gyermeki kötelességek állnak, hanem a felelősségvállalás a gyermekjogokért. (A gyermeki kötelezettségek listájával egyébként sem mennénk messzire, hiszen abban csak az iskolába járás meg a tanulás kötelezettsége áll. Míg a gyermekjogokért való kölcsönös felelősségvállalás mentén egy egymásra figyelő, békés és erőszakmentes közösség építhető fel.)
Valamiért mégis a mai napig sokan azt várják a gyerekektől, hogy tisztelettel nézzenek a felnőttekre, a világra, és tudják, hol a helyük. Ez miért káros?
A kutatások azt mutatják, hogy a tisztelet nagyon összetett érzés, és sokféle tartalom kapcsolódik hozzá aszerint, hogy kinek milyen tapasztalatai, élményei vannak. Sok esetben a tisztelet egyfajta hatalomgyakorlással is jár, és elvárásként fogalmazódik meg. Más esetben a tisztelet alapja az elfogadás és az elismerés. Ez utóbbi mélyebb és tartósabb viszonyt feltételez, amiben a gyerek biztonságban van, és ami a felnőtt és a gyerek közötti bizalmi kapcsolatra épül. Szemben azzal a tekintélyalapú „tisztelettel”, amit sok esetben a félelem irányít. Hiszem, hogy a gyerekekből nem veszett ki a tisztelet – azzal viszont egyetértek, hogy a társadalmi és családi viszonyok átalakulása miatt a gyerekek ma már kevésbé elfogadóak a hatalmi hierarchiához kapcsolódó tekintéllyel szemben. Ezt viszont kár visszasírni. Az értéken és elfogadáson alapuló kapcsolatokért kell tenni. Azért, hogy a gyerekek úgy tudjanak kapcsolódni felnőttekhez, hogy abban nem teljesen kiszolgáltatottak. Ez az élet minden területén segíteni fogja őket később is – például a munkahelyükön, amikor az érdekeiket próbálják majd meg érvényesíteni. Szerintem itt is igaz, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. A tisztelet nem öncél, hanem értékes érzés, ami sokat ad annak is, aki kapja, meg annak is, aki »adja«.”
