Kutatók szerint ez a leghatékonyabb módszer a gyermekek intelligenciájának fejlesztésére

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A szülők világszerte sorban állnak, hogy gyermekük programozni tanulhasson, mert úgy hiszik, ez a jövő kulcsa. Az MIT legújabb kutatása azonban most mindent megkérdőjelez: a tudósok szerint nem a kódolás, hanem a zene fejleszti leghatékonyabban a gyermekek agyát és intelligenciáját.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói szerint a zene tanulása – legyen szó hangszeres játékról, éneklésről vagy kottaolvasásról – egyszerre több agyterületet aktivál. Ezek az agyi hálózatok a memóriáért, a figyelemért, a problémamegoldásért és a nyelvi képességekért felelősek, és ugyanazokat a területeket erősítik, amelyeket a matematikai gondolkodás is igénybe vesz. A zenei képzés így „teljes agytornát” ad, amit a kódolás egyelőre nem tud felülmúlni.

Így fejleszti a zene a gyerekek intelligenciáját 

A kutatók szerint a zene nemcsak logikai, hanem kreatív és érzelmi kihívást is jelent, hiszen a mintázatfelismerést, a ritmusérzéket és az önkifejezést is fejleszti. Míg a programozás inkább a strukturált gondolkodást és az ismétlésen alapuló tanulást erősíti, a zene mindkét agyféltekét egyszerre dolgoztatja meg – ezzel pedig élesíti a fókuszt és javítja a hosszú távú tanulási képességeket.

Ha fejleszteni szeretnéd a gyerek intelligenciáját, billentyűzet helyett először inkább gitárt adj a kezébe
Fotó: Jodie Griggs / Getty Images Hungary

A tanulmány arra is rámutat, hogy a zenélés nemcsak az intellektust fejleszti, hanem a szociális készségeket is. Egy zenekarban vagy kórusban való részvétel megtanítja a gyerekeket együttműködni, türelmesnek lenni és kommunikálni másokkal – ezek a képességek pedig bármely területen, még a technológiai pályákon is nélkülözhetetlenek.

A szakértők ugyanakkor nem becsülik le a kódolást sem. A kutatás szerint a zene egyfajta „előszoba” a digitális tanulmányokhoz: aki előbb megtanul zenélni, később könnyebben sajátítja el a programozás logikáját is. A zenei képzés során fejlődő memória, kreativitás és problémamegoldó gondolkodás ugyanis közvetlenül segíti a technológiai készségek elsajátítását.

Az MIT kutatóinak üzenete világos:

a szülők adjanak a gyerek kezébe gitárt, hegedűt vagy akár mikrofont.

A zene nemcsak örömforrás, hanem a jövőbeli tanulás egyik legjobb alapja is lehet. A digitális világban pedig éppen ez a kreatív, érzelmileg gazdag gondolkodás adhatja meg az igazi előnyt a következő generációnak.

Ha érdekel, hogyan használhatják fel, amit a mesterséges intelligenciának írsz, olvasd el ezt a cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?