A családi étkezési szokások nem csak az aktuális egészségügyi állapotot, súlyt, az étkezési szokásokat befolyásolják. Kutatók szerint már kisgyermekkorban megelőzhetőek bizonyos felnőttkori megbetegedések, ha tudatosan ülünk asztalhoz gyermekeinkkel.
Az őszi-téli időszakban kiváló lehetőség nyílik arra, hogy szokásainkat felülvizsgáljuk, új rutinokat alakítsunk ki életünk és családi működésünk megkönnyítése érdekében. A rendszeres családi étkezések a pszichológusok szerint is kifejezetten fontos alapkövei lehetnek kapcsolatainknak, de akár az egészséges felnőttkort is megalapozhatják.
A családi étkezések örök élményeket adnak
A közös családi ebédekre, pizsamában, együtt elköltött reggelikre vagy a lefekvés előtti asztali beszélgetésekre biztosan mindannyian örömmel emlékszünk, legyenek azok állandó napi rutinok vagy alkalmankénti, ünnepi események. A finom – netán közösen elkészített ételek elfogyasztása, a jó hangulatú beszélgetések gyermekeink minden életszakaszában segíthetnek minket, szülőket a kapcsolódásban.
Amikor gyermekünk születik, nem is gondoljuk, mekkora fegyvertényt jelenthet későbbi kapcsolatunkban az, ha egy olyan mindennapos cselekedetet, mint az étkezést, felruházunk egyfajta ünnepélyességgel.
Amikor a csecsemők pár hónapos korukban elkezdenek a felnőttételekkel ismerkedni, már megkezdhetjük kialakítani saját rituáléinkat.
Ha szenzitíven sikerül a családi igényeket összehangolni, egy olyan szokásrendszer alapjául is szolgálhatnak, melyek nemcsak a kapcsolódást könnyítik majd meg minden életkorban, de a későbbi egészséget is megalapozhatják.
Nem csak az elfogyasztott ételek minősége számít ugyanis, bár természetesen az, ha törekszünk arra, hogy vitaminokban, fehérjében és rostokban gazdag fogások kerüljenek a tányérra, szintén kiemelten fontos, de az asztal mellett töltött idő is.
Sőt, mindezek összefüggenek, ahogy azt egy, a napokban nyilvánosságra hozott kutatás eredményei is bizonyítják. A JAMA Networkön publikált kutatás, melyet dr. Mattea Callack neve fémjelez, a gyermekek zöldség- és gyümölcsfogyasztását vizsgálta az asztalnál töltött időt is figyelembe véve.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, miként befolyásolja az étkezések hossza az elfogyasztott élelmiszerek fajtáit.
Megfigyelték, hogy a részt vevő családok mindennapjaiban mennyi ideig tart egy-egy közös étkezés, majd azt a másfélszeresére nyújtva ismét megvizsgálták, változott-e bármi, amikor hosszabb ideig ültek a családtagok az asztal mellett.
Egészségesebben étkeznek a gyerekek, ha elég apró a falat
Sokan sokféleképpen igyekszünk rávenni gyermekeinket arra, hogy minőségi élelmiszereket, több zöldséget és gyümölcsöt fogyasszanak. Ez manapság, amikor hazánk az elhízás és az egészségtelen táplálkozás világranglistáján szinte dobogós helyen áll, teljesen érthető.
A felgyorsult életritmus következtében azonban hajlamosak vagyunk mi magunk is csak alkalmanként bekapni valamit, gyorsan és hatékonyan étkezni, hogy kiszorítsuk ezt az elengedhetetlen eseményt a mindennapok rohanásában.
Azonban a rossz példa ragadós lehet. A szülők nem szavakkal, hanem viselkedésükkel, példamutatásukkal tanítanak, és ha a gyermek csak a rohanást észleli a közös étkezésekkor, ha minket nem lát gyümölcsöt vagy zöldséget enni, akkor bizony hiába szaladunk utána az almaszeletekkel, ő sem azt veszi majd el a tányérról. Ha viszont megadjuk a módját, és kellő időt szánunk rá, szívesebben vesz a zöldségekből is.
A Mannheimi Egyetem táplálkozási szakértői arra voltak kíváncsiak, mi indikálhatja azt, hogy több rostdús tápanyagot fogyasszanak a gyermekek, és egészen megdöbbentő eredményre jutottak. A kiválasztott családok számára napi két ingyenes étkezést biztosítottak, hogy tényleg mindenből kellő mennyiség legyen az asztalon ahhoz, hogy a gyermekek maguk választhassák ki, miből mennyit ennének.
Mintegy tíz perccel hosszabb étkezések alatt a gyerekek nagyjából 100 gramm pluszzöldséget és -gyümölcsöt ettek, miközben semmilyen más élelmiszerből nem fogyott több a rövidebb étkezéshez képest.
Ennek az eredménynek a közegészség szempontjából is gyakorlati jelentősége van, naponta egy extra adag zöldség és gyümölcs 6-7 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Az eredmény eléréséhez megfelelően sok gyümölcsnek és zöldségnek kell az asztalon lennie. Az apró, falatnyi darabok számítanak a legjobb tálalási módszernek
– nyilatkozta Jutta Matta, a kutatás társszerzője, a Mannheimi Egyetem táplálkozástudományi munkatársa.
A szívbetegség a világ egyik vezető haláloka, vannak olyan országok, ahol félpercenként hal meg valaki egy ehhez köthető betegségben.
Számtalan rossz szokásunk fokozhatja a későbbi problémák kialakulását, ezért sem mindegy, hogy mi kerül az asztalra, és mennyi időt töltünk mellette családunk körében. Az alábbiakban 5 olyan alapvető élelmiszert mutatunk, melyek ideális választások lehetnek, ha szeretnénk elkerülni, hogy ebben a szomorú véggel járó betegségben bármely szerettünk érintett legyen.
Spenót
Bár korántsem a gyermekek kedvence a zsenge, zöld levelű növényből készült legismertebb fogásunk, maga a spenót kifejezetten szívbarát élelmiszer. Hatékony lehet a szív- és érrendszeri betegsége elkerülésében, és számtalan egyéb, kreatív módon tálalhatjuk. Smoothie-ként, némi édes gyümölccsel turmixolva tökéletes reggeli-alapanyag, de beleturmixolhatjuk a krumplipürébe is.
Alma
Az egész évben elérhető, könnyen szeletelhető, hosszan eltárolható vitaminforrás szívünk és ereink egyik legjobb barátja. Pektintartalma miatt képes csökkenteni az egyéb táplálékkal bevitt koleszterin mennyiségét, és csökkentheti a vérnyomást is.
Avokádó
Egyre több helyen találkozunk már ezzel a kalóriadús, telítetlen zsírsavakban, kalciumban, káliumban, foszforban és vasban gazdag, barna gombóccal. Zöldessárga húsa önmagában is finom falat, könnyen elfogyasztható, érdekes textúrájú, enyhén édeskés. Krémként vagy mártogatósként is az asztalunkra kerülhet.
Zabpehely
Bár maga a zabpehely sem tűnik túl csábítónak, ha egy zacskónyit leemelünk a boltban a polcról, rengeteg lehetőség rejlik benne. Kásaként, fasírtba keverve apró falatkákként tálalva vagy egyszerűen nyersen, puffasztva, gyümölcsökkel vagy magvakkal, netán egy kis mézzel is összekeverve kiváló, gyermekmarokba is illő fingerfood alapanyaga lehet. Remek kiegészítője a változatos, szezonális gyümölcsfalatkáknak, tápláló, lassú felszívódású szénhidrátokban gazdag étel. Képes kordában tartani a vércukorszintet is, és mivel gazdag rostokban, kiemelten jó hatással van ereink működésére.
Olajos magvak
Dió, mogyoró, kesudió, pisztácia – a sort sokáig folytathatnánk. Az egészséges nassolnivalóként is finom olajos magvak rostokban dúskálnak, s olyan rövid szénláncú zsírsavakat állítanak elő beleinkben, mint a propionsav vagy a vajsav, melyek képesek az erek falát megvédeni és a koleszterinlerakódást meggátolni.
