Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az illemszabályok és az udvarias viselkedés soha nem megy ki a divatból. Már csak azért sem, mert az etikett a bennünket körülvevő világgal együtt változik. Az emberek közötti érintkezés lehetőségei kibővültek, és legyen az formális vagy egy kötetlen találkozó, ugyanúgy vonatkoznak rájuk illem- és etikettszabályok, melyeket érdemes megfogadni a mindennapokban is.
Néhány évvel ezelőtt még nem lehetett sejteni, hogy rövid idő alatt milyen sokat változnak a hétköznapokban érvényes illemszabályok. Néhány régi előírás mára elavulttá vált, de vannak örök érvényűek, és akad számos új szabály is. Miután a világ folyton változik, ezért nekünk is folyamatosan frissítenünk kell tudásunkat a jelenlegi helyzetről.
1. Illemhely felkeresésének bejelentése
„Elnézést, bocsáss meg!” – elég csupán ennyit közölni az asztaltársasággal, ha egy étteremben, szórakozóhelyen vagy otthon egy rövid időre magára kell hagynunk egy társaságot. Egyáltalán nem leszel neveletlen, ha minden további szó nélkül elmész a helyszínről. Sokkal nagyobb illetlenség bármilyen társalgás közben bejelenteni, hogy éppen mivel szakítod félbe a beszélgetést. Legyen szó telefonálásról vagy mosdószünetről, az etikett minden hasonló szituációval nagyon szigorúan bánik.
2. Ne várd el, hogy a vendéglátó elosztogassa az ajándékát
Ha vendégségbe megyünk, illik valami apróságot, jelképes ajándékot vinni a házigazdának, akinek ezzel is megköszönjük a szíves meghívást és a vendéglátást. Azt azonban sokan nem tudják, hogy abból az ajándékból, legyen az alkoholos ital vagy bonbon, csokoládé, amit a meghívottaktól kap a házigazda, nem köteles felbontani és a vendégeit megkínálni. Az ajándék ugyanis az ő élvezetét szolgálja majd akkor, amikor úgy dönt, hogy kibontja.
3. A telefon ne legyen az étkezőasztalon
A vicc szerint hamarosan az is illemszabály lesz, hogy a tányér melyik oldalára kell tenni a mobiltelefont. Az azonban sajnos nem vicc, hogy otthon, családi körben és még étteremben is gyakran megesik, hogy társalgás helyett a mobiltelefonjukat böngészik, olvasgatják az asztalnál ülők.
Úgy tűnik, alig vannak már olyanok, akik kibírnának egy étkezést anélkül, hogy elővegyék a telefonjukat, vagy akik vennék a fáradságot, és egy étkezés alkalmával az asztaltársaságra figyelnének.
Ha túl nagy a kísértés, a legpraktikusabb, ha elő sem vesszük a mobilunkat. Ha fontos hívást várunk, tartsuk a telefont lehalkítva a zsebünkben, vagy magunk mellett. Ha valaki hív, álljunk fel az asztaltól, és úgy vegyük fel a telefont.
4. Add tovább a sót és a borsot
Gyakran megesik, hogy az étteremben csak egy só- és borsszórót kap az asztaltársaság, amit nem illik kisajátítani, sőt, illik magunktól továbbadni még azelőtt, hogy mások elkérnék tőlünk.
Ha azonban az étkezőasztalnál elkérik tőlünk a sót vagy a borsot, akkor a másikat is illik külön kérés nélkül átnyújtani, ugyanis nem lehet tudni, hogy néhány székkel odébb kinek van még éppen szüksége valamelyikre.
5. Az ételt ne darabold fel előre
Felnőttként igen nagy illetlenségnek számít, ha a teljes ételt felszeleteljük, a kést félre tesszük, majd úgy falatozunk az asztalnál. Ne gyártsunk magunknak falatkákat, katonákat! Ha illedelmesek szeretnénk lenni, akkor egyszerre csak egy falatot vágjunk le a húsból vagy a süteményből, és így folytassuk az evést. Az étel feldarabolása a gyerekek etetésénél szokás, a felnőtteknek viszont már egyenletesen kell haladniuk a fogással.
Evés közben ne készítsünk nyársat a villánkból, ne szúrjunk a villára túl sok mindent egyszerre. Ez nemcsak illetlen, hanem megeshet, hogy akkora falatot vennénk a szánkba, ami már túl sok lenne egyszerre.
6. Ne hadonásszunk az evőeszközökkel
Ha igazán belelendülünk egy jóízű beszélgetésbe az étkezőasztalnál, hajlamosak vagyunk lendületesen gesztikulálni, és gyakran elfelejtjük, hogy evőeszközzel a kezünkben nem illik hadonászni.
Először nyeljük le a falatot, tegyük le az evőeszközt, és csak ezt követően kezdjünk bele a gesztusokkal kísért mondandónkba.
Evés közben ügyeljünk arra is, hogy kanalazás vagy szeletelés közben ne „szálljunk el”, a két karunkat csak olyan szélesre tárjuk, hogy ne zavarjunk másokat. A legjobb, ha a karjainkat kissé leejtve, magunk mellett tartva falatozunk.
