Egyre több embert érint valamilyen ételallergia, illetve ételérzékenység (ételintolerancia), beleértve a gyerekeket is. Fontos, hogy a két fogalmat elkülönítsük egymástól, és tisztázzuk, melyik mit is jelent pontosan. Ebben Csák Anna dietetikus, okleveles élelmiszermérnök lesz segítségünkre.
Az allergia vagy intolerancia tünetei gyerekeknél nagyon változatosak lehetnek, ezért is olyan nehéz diagnosztizálni őket. A hasfájás, hasmenés, a véres széklet előrevetíti, hogy valami olyan baj van, ami összefügg a tápcsatornával. No de az ekcéma, a kiütéses bőr láttán is az ételre gondolunk? Aligha. Mégis, fogjunk gyanút, ha olyan, nehezen múló kiütések lepik el a gyereket, amik csak bizonyos időszakokban jelentkeznek! A bőrgyógyászati és allergológiai kivizsgálást pedig érdemes összekötni egy belgyógyászati látogatással is, amennyiben a panaszok indokolják. Hasonlóan tanácstalanok lehetünk akkor, ha nyugtalanság, gyakori sírás, vérszegénység, hajhullás lép fel, pedig ezek is lehetnek emésztőrendszerrel összefüggő probléma tünetei. Hasonlóan a köhögéshez. Azt már tudjuk, hogy az extrém allergia fulladással járhat, ám azt kevésbé véstük az eszünkbe, hogy az orrfolyás, száraz köhögés, asztmához hasonló jelek is utalhatnak a szervezet valamely ételre adott reakciójára. No de először is tegyük tisztába az ételallergia és az intolerancia közti nagyon fontos különbségeket.
Az ételallergia a szervezet immunválasza a bevitt táplálék egyes alkotóelemeire, melyeket idegennek érzékel és ellenanyagot termel ellenük. Már kis mennyiségű étel fogyasztása esetén is hamar – 2 órán belül – jelentkeznek a tünetek, és akár igen súlyosak is lehetnek. A szervezetben a specifikus IgE ellenanyag szintje növekszik meg, amely vizsgálattal kimutatható.
Ételintolerancia esetén nincs szó immunreakció lezajlásáról, a tüneteket az emésztőrendszer működési zavara váltja ki, mely egyes anyagokat nem tud lebontani. Hátterében több ok is húzódhat: bizonyos enzim hiánya – ez történik laktózintolerancia esetén –, csökkent vagy megszűnt aktivitása. A tünetek nem rögtön, csupán pár óra múlva vagy akár másnap jelentkeznek és enyhébbek az allergia által kiváltottaknál. Legtöbbször emésztőrendszeri panaszokat (puffadást, hasmenést, gázosodást) figyelhetünk meg, de gyakoriak a különböző bőrpanaszok is. Intolerancia esetében a tünetek súlyossága függ az elfogyasztott étel mennyiségétől, sok esetben a gyakori, kis mennyiségű fogyasztáskor nem tapasztalnak panaszokat az érintettek, míg nagyobb mennyiség bevitelekor már igen. Ételintolerancia esetében az ételspecifikus ellenanyag (IgG) szintje növekszik meg.
Az ételallergia a gyerekek 6-8 százalékánál fordul elő. Ebben a felnőtt lakosság 2 százaléka érintett, az ételintolerancia viszont a népesség 30-40 százaléknál jelen van valamely formában. Csecsemő- és kisdedkorban a tehéntej, a szója, a búza és a tojás a leggyakoribb allergizáló étel. Az allergia kezelése összetett feladat, legfontosabb az allergén kerülése, kiiktatása az étrendből. Szerencsére a kisgyermekkori allergiák közül a tehéntej, a szója és a tojás az esetek 95 százalékában 4-5 éves korra megszűnik, ám amíg a bizonyos étel fogyasztása panaszokat okoz, szükséges kerülni. Egyéb allergiák, például mogyoró, dió, hal, általában a későbbi életkorban is megmaradnak, melyek esetében az adott élelmiszer élethosszig tartó étrendből való kizárása jelenti a kezelést.
Mit tegyünk, ha gyanakszunk?
Fontos, hogy ha tüneteket észlelünk, minden esetben forduljunk szakemberhez, aki segít megtalálni a probléma forrását. Ne álljunk neki diétáztatni a gyereket szakember bevonása nélkül. Amennyiben fény derül a panaszt okozó étel(ek)re, a szükséges étrend követése kulcsfontosságú. Ennek megvalósításához bátran kérjük dietetikus segítségét, hiszen sokszor nehéz eligazodni az élelmiszerek világában, számos étel rejtheti a gyerekünk számára problémát okozó ágenst. Az étrend elsajátításán felül segítséget kaphatunk abban is, hogy hogyan valósítható meg a táplálkozás különböző élethelyzetekben, mint például kirándulás, családi program, utazás vagy sportolás.
