Már régóta nem titok: városlakóként sok olyan stresszfaktor létezik az életünkben, ami egyértelműen a városi életmód velejárója. Sokat emlegetett példa, hogy arányaiban túl kevés időt töltünk a természetben. Bizonyos országokban az orvosok már receptre írják fel az erdőfürdőzést, de még jobb, ha megelőző célzattal merülünk el benne. Nem szó szerint ugyan, de mentálisan mindenképpen.
A sinrin-yoku, vagyis erdőfürdőzés Japánból indult világ körüli útjára. Erdőfürdőzés közben az érzékeink segítségével merülünk el az erdő nyújtotta csodákban, és a tudatunk segítségével olyan dolgokat is megfigyelünk, amelyek mellett egy hagyományos séta vagy túra során biztosan elmennénk. Az erdőfürdőző séta célja az, hogy az ember újra felfedezze a természethez való kötődését, hogy érezze, ő maga is része az egésznek. Az erdőfürdő lehet szakemberek által vezetett vagy magányos program, és tartalmazhat sétát, jógát, meditációs vagy légzőgyakorlatokat, illetve egyéb rekreációs foglalkozásokat.
A 2-3 órás séta során kis területet járunk be, miközben relaxációs és érzékszervi gyakorlatokat végzünk. Semmi ördöngős, csak ráhangolódunk arra, ami körülvesz bennünket. Megfigyeljük az erdő lakóit, összeölelkezünk egy öreg fával, megsimogatjuk a mohát, próbáljuk felismerni a bennünket körülvevő illatokat. Hagyjuk, hogy az érzékeink irányítsanak bennünket, és fedezzünk fel mindent, ami felkelti az érdeklődésünket. Élvezzük a csendet, a békét, a tiszta levegőt, legyünk benne a pillanatban, és érezzük, ahogy oldódik a feszültség. Itt és most nem a fizikai aktivitás áll a középpontban, nem teljesítménytúráról van szó, ezért bárkinek ajánlott, időseknek és gyerekeknek egyaránt.
Az erdőfürdő egészséges
Az emberiség a története alatt sokkal több időt töltött a természetben, mint városi körülmények között, az előrejelzések szerint viszont 2050-re a világ népességének 66 százaléka városban fog élni. Ha ez nem lenne elég, kimutatták, hogy a nőkre kifejezetten pozitívan hat a zöld környezet. Egy kutatás szerint a vizsgált populációban 12 százalékkal alacsonyabb volt a halálozási ráta azoknak a nőknek az esetében, akik zöldövezetben laktak, mint azoknál, akiknek ez nem adatott meg.
A sinrin-yoku módszeréről, ami 1982 óta ismert Japánban, mára számtalan kutatási eredmény áll a rendelkezésünkre, és a japán orvostudomány fontos részévé vált. A szakemberek szerint néhány erdőfürdővel eltöltött óra is elegendő, hogy kifejtse jótékony hatásait a testünkre-lelkünkre. Azon túl, hogy egy kicsit kiszakadhatunk az elektronikus eszközeink bűvöletéből és alkalmunk nyílik lelassulni, jót teszünk az egészségünkkel is. Javul például az immunrendszer védekezőképessége azáltal, hogy nő a természetes ölősejtek száma, valamint kedvezően hat a keringési és a légzőrendszer működésére is. Segít megküzdeni a hangulatingadozásokkal, a stresszel, és segíti az elme kikapcsolódását.
És ha gyerekkel indulnánk neki?
A gyerekekkel nem mindig zökkenőmentes a természetjárás vagy egy rövidebb túra, gyorsan elveszítik az érdeklődésüket. Megkérdeztük Valkó Zsuzsannát, hivatalos erdőfürdőzés-vezetőt, hogyan vezethetők be a gyerekek az erdőfürdőzés szemléletmódjába. Ő úgy látja, hogy ma már szinte minden korosztály életében jelen vannak azok a civilizációs betegségek, amelyeket a mozgásszegény életmód, a nagyfokú digitális zaj, valamint a természet és a közösség hiánya okoz. Ehhez jellemzően hozzájön a kisgyerekes szülői lét, ami önmagában is megterhelő időszak, és állandó eleme a fáradtság és az időhiány.
Zsuzsanna szerint az erdőfürdő játékos feladatai, a zöld környezet és az egyfelé figyelés kiszakítja a résztvevőket ebből a mókuskerékből, és mind a gyerekek, mind a szülők feltöltődnek. A gyerekek számára a játékos feladatok megoldása és a környezet megismerése jelenti a kikapcsolódást, míg a szülők az erdő nyugalma segítségével frissülhetnek fel.
Ha vezetett erdőfürdőzésen veszünk részt, akkor a szakember ötletei, a résztvevők saját kíváncsisága és az erdő aznapi meglepetései egyszerre adják az élményt. Az érzékszervi tapasztalások hozzájárulnak, hogy sokkal részletgazdagabb legyen a gyerekek számára a felfedezés. Ráadásul azzal, hogy egy-egy érdekességet megtapintanak, felkutatnak vagy kiszimatolnak, javul a megfigyelőképességük.
Ha megfelelő feladatokat adunk a gyerekeknek, az erdővel való játék képes lekötni őket. Megtapasztalják a felfedezés és a csodálat érzését, az örömöt, az izgalmat, a kíváncsiságot, és olyan játékidőt kapnak a kortársaikkal, ahol nem kell rohanni és a felnőttekhez igazodni.
Valkó Zsuzsanna megosztott néhány trükköt, hogy valóban lekössük a kicsiket egy ilyen program során.
„Érdemes olyan játékokat játszani a gyerekekkel, amelyek hangsúlyozottan az érzékszervek működését veszik igénybe:
- Látás: Kijelölünk egy pici részt, majd hagyunk egy kis időt az alapos megfigyelésre. Megkérjük a gyerekeket, hogy forduljanak el, elmozdítunk valamit, vagy átrendezzük a terepet. Amikor visszafordulnak, megkérdezzük, hogy milyen változást vesznek észre.
- Hallás: Megkérjük a piciket, hogy figyeljenek csendben, és találják meg a számukra hallható leghalkabb neszt.
- Szaglás: Kérjük meg őket, hogy sétáljanak végig egy szakaszon, miközben növényeket morzsolnak el a kezükben, ezzel illatokat felszabadítva. A keresés végén osszák meg, hogy melyik aroma volt számukra a legmeglepőbb.
- Tapintás: Kérjük meg őket, hogy kutassák fel az erdő legpuhább részét.
- Ízlelés: Kínáljuk meg őket gyümölccsel, egy szem maggal vagy ehető gyógynövénnyel, miközben csukva van a szemük, és játsszunk ételbarkochbát velük.
Figyeljük meg, hogy mi köti le a gyerekeket, mit találnak érdekesnek, és hagyjuk, hogy annyi időt töltsenek vele, amennyit csak szeretnének. Ne akarjunk állandóan haladni. Maradjunk velük, figyeljük meg, hogy min ügyködnek, vagy egyszerűen csak telepedjünk melléjük és pihenjünk egy kicsit. Ha hagyjuk a gyerekeket játszani az erdővel, sokszor jobbnál jobb ötletekkel állnak elő.”
Gyerekkel vagy anélkül, lassan szemlélődve vagy intenzív testmozgással összekötve, de az biztos, hogy nem lehet elég időt a természetben tölteni.
