e-mail veszély

Az Economx hívta fel a figyelmet a válasz mindenkinek opcióban rejlő veszélyekre. Azt javasolják, hogy jól gondoljuk meg, miként reagálunk az e-mailekre. 

Minden bizonnyal mindannyian küldtünk már felesleges e-mailt pusztán szórakozásból családtagjainknak, barátainknak. Számtalan óvodai, iskolai, szakkörös és egyéb közösségi e-mail levelezőlistán tagok vagyunk, ahol sok esetben automatikusan a válasz mindenkinek gombra nyomva küldjük azokat az üzeneteket is, amik csak a tanároknak, az edzőknek vagy egy-egy szülőtársnak szólnak. 

Minden elküldött e-mail veszélyt jelent az éghajlatra

Az Economx egy kutatásra hivatkozva hívja fel a figyelmet a meggondolatlan e-mailekben rejlő hosszú távú veszélyekre. Eszerint a felhőben tárolt adatok túlnyomó többsége úgynevezett sötét adat, amiket csak egyszer használunk, majd soha többet nem nézünk meg. Vagyis az összes mém, vicc és film felesleges energiát fogyaszt.

Egy előrejelzés szerint 2030-ra a feleslegessé vált e-mail tartalmaknak helyt adó adatközpontok az Egyesült Királyság teljes villamosenergia-fogyasztásának mintegy 6 százalékát fogják kitenni.  

A kiselejtezett adatok kezelése fontos része az éghajlatválság kezelésének.

Nem látjuk, de létezik: a felesleges adatok problematikája

Ian Hodgkinson, a Loughborough Egyetem stratégiai professzora tanulmányozta az egyszer használatos adatok éghajlatra gyakorolt hatását.  Mint mondta, az adatoknak mindenképpen van negatív környezeti hatása. Minden adat, legyen az kép, Instagram-poszt, vicces macskás videó vagy bármi más széndioxid-kibocsátással jár.

A kutatás szerint a vállalatok által használt adatok 68 százalékát soha többé nem veszik igénybe, és becslései szerint a személyes e-mailek ugyanezt a képet mutatják.

"Minden egyes átlagos e-mail körülbelül 4 gramm szén-dioxidot jelent. A karbonlábnyomunk csökkentésére tett lépések közé tartozik, hogy elkerüljük például a válasz mindenkinek gomb használatát" – összegezte Hodgkinson.