Így öltöztünk a hetvenes-nyolcvanas években: divatfotók anno

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A szocializmus divatját unalmasnak vélni tévedés lenne: ennek ellenkezőjéről tanúskodnak ezek a fotók is.

A divat körforgásának köszönhetően azok a ruhadarabok, melyeket a galériánkban látható modellek viselnek, manapság is megállnák helyüket akár az utcán is – a nagy virágminta ugyanúgy visszatért, mint az ebben az időszakban jól ismert trapéznadrág.

Te emlékszel még, mit hordtak anyáink a hetvenes-nyolcvanas években? Ha nem, érdemes a lenti galériára kattintani: lehet, hogy nem pont ilyen holmikban feszítettek családtagjaid, de az valószínű, hogy ilyesmikre áhítoztak a legtöbben.

Kattints a képre, nyílik a galéria!

Galéria ikon

11

Galéria: A hetvenes-nyolcvanas évek divatja
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN

Nagyon jellegzetes szabású, mintájú ruhák jelentek meg ebben az időszakban, amelyeket már egészen modern divatfotókon örökítettek meg. 

A hatvanas évektől kezdve megjelentek a nagy ruhagyárak is, ezzel jelent meg egy vadonatúj szakma az országban: a manökeneké.

Korábban a ruhákat bemutató, csinos nőket a gyárak szerződtették valamilyen munkakörben: vasalónő, varrónő, adminisztrátor volt munkaköri leírása szerint mindegyikük. A hetvenes évektől kezdve azonban megindult a manökenképzés. Ez az állás ekkor még nem vált el a fotómodelli feladatoktól sem, legalább 170 centis lányokat kerestek, nem volt hátrány a műveltség, mozgást, sminket és színészmesterséget is oktattak a jelentkezőknek. 

Ha kíváncsi vagy a korszak legmenőbb frizuráira is, ezt a cikkünket olvasd el!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.