Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alexander Thomas és Stella Chess pszichiáter páros nevéhez fűződik az a 3 temperamentumkategória, amit kifejezetten a csecsemők vizsgálatával határoztak meg még egy fél évszázaddal ezelőtt. Eredményeiknek köszönhetően olyan mankót kaptak a szülők, ami rendkívül sok önvádtól és kétségbeeséstől óvja meg őket, hiszen érthetőbbé válnak a csecsemők reakciói, és a hozzájuk szükséges alkalmazkodást is megkönnyítik.
A viselkedések és magatartások magyarázata hosszú ideje foglalkoztatja az emberiséget. A személyiség, habár mindig rendkívül egyedi, minden esetben tartalmaz olyan jellemvonásokat, amelyek kategorizálhatók. Az ember temperamentumának ismerete nem a tetteket jósolja meg, hanem inkább azok mikéntjét, a helyzetekre adott reakciók módját, érzelmi töltetét. És bár a személyiség egésze sokösszetevős és fokozatosan alakul ki, a temperamentumra jellemző vonások már csecsemőkorban is fellelhetők.
Alexander Thomas és Stella Chess pszichiáterpáros nevéhez fűződik az a 3 temperamentumkategória, amit kifejezetten a csecsemők vizsgálatával határoztak meg még egy fél évszázaddal ezelőtt. Kutatásaik azt bizonyították, hogy a 2-3 hónapos csecsemők energikussága, alkalmazkodóképessége, ingerekre adott reakciójának minősége és általános hangulata nemcsak hogy könnyen vizsgálható, de hosszú távon iránymutató is a személyiségük formálódását tekintve. Eredményeiknek köszönhetően olyan mankót kaptak a szülők, ami sok önvádtól és kétségbeeséstől óvja meg őket, hiszen csecsemőik reakciói érthetőbbé válnak, és a hozzájuk szükséges alkalmazkodást is megkönnyítik. Különösen, ha a gyerekeink temperamentuma mellett a sajátunkkal is tisztában vagyunk.
Szerzőnkről
Tarkovács Cecilia szülő-gyerek coach, a kisgyermekkori fejlődés és nevelés elkötelezett szakértője. Több mint ötéves kisgyermeknevelői (bölcsődei) tapasztalata terelte a szülők célzottabb támogatásának irányába, majd saját praxisának megalapítására.
Szülőnek lenni állandó változást jelent, amivel nem mindig könnyű egyedül megbirkózni. Szülő-gyerek coachként célja támaszt nyújtani mindazoknak, akiknek küzdelmük, nehézségük vagy csak kérdésük adódik a gyereknevelés és a családi hétköznapok kérdéskörében.
#1 Könnyen kezelhető csecsemők
A vizsgált több mint 100 csecsemő 40 százaléka ebbe a kategóriába volt sorolható. Ők azok, akiknek a napirendje általában magától rendszerbe áll. Nincs különösebb gond se az alvás–ébrenlét ciklusokkal, se az általános jókedvvel. Ezek a babák könnyen megbirkóznak a változásokkal, mindig nyitottak az újra, reakcióik pedig meglehetősen szelídek. Alkalmazkodóképesek, jól viselik az ingergazdag környezetet és az eltérő mentalitású/temperamentumú felnőtteket. Egyszerűen könnyű (könnyebb) velük. Megvan a saját ritmusuk, és ez már önmagában kiegyensúlyozottabbá teszi a lelkivilágukat. Ettől még persze ők is végigmennek azokon a fejlődési állomásokon, amelyek korosztályi kihívásokkal szembesítik a szülőket, csupán a könnyebb kezelhetőség által kevésbé megterhelők az adott korszakok.
#2 Nehezen kezelhető csecsemők
A Thomas és Chess által vizsgált csecsemők 10 százalékánál a fentebbi kategóriával ellentétben éppen a ritmus hiánya és a rendszertelenség dominál. Ezek a csecsemők gyakrabban rossz-, mint jókedvűek, általában nagyon aktívak, de alkalmazkodni nem képesek. Hevesen és negatívan reagálnak az új dolgokra, könnyű őket túlstimulálni ingerekkel. Ez a temperamentum gyakoribb a fiúknál, de a lányoknál sem kivétel. Ha nem ismerjük a nehezen kezelhető csecsemők jellemvonásait, szülőként könnyű azt feltételezni, hogy mi vagyunk a hibásak babánk gyakori rosszkedvéért. Az ebből fakadó kétségbeesésünk és önbizalomvesztésünk pedig nem fog segíteni magabiztosan kezelni a helyzetet. A nehezen kezelhető csecsemőknek nagyobb megértésre és kiszámíthatóbb keretekre van szükségük a lelki harmónia érdekében. Miután maguktól nehezen állnak rá egy ritmusra, egy rendszerre, a szülő részéről biztosított rutinokhoz való ragaszkodás tudja mindezt megtámogatni.
#3 Lassan felmelegedő csecsemők
A harmadik kategória tulajdonképpen az előző kettő között helyezkedik el. Ezek a csecsemők tudnak alkalmazkodni az új helyzetekhez, de minden esetben időre van szükségük hozzá, aminek mértéke egyénenként nagyon eltérő lehet. Nem szívesen kezdeményeznek, félnek az új helyzetektől, inkább csak biztonságban szemlélődnek, amíg a gátlásaik fel nem oldódnak. Egyeseknél ez 15 perc, másoknál egy óra, de bizonyos helyzetek megszokásához akár több napra vagy hétre is szükség lehet. Ha viszont megtörik a jég, teljesen fel tudnak szabadulni, és el tudnak merülni a pillanat varázsában. A nehezen kezelhető gyerekekhez hasonlóan alapvetően inkább negatív az alaphangulatuk, a reakciójuk viszont sokkal szelídebb. Aktivitási szintjük inkább alacsony vagy közepes, de kellő türelemmel sok meglepetéssel is szolgálhatnak ezen a téren. A vizsgált gyerekek 15 százaléka volt sorolható ebbe a kategóriába. A lassan felmelegedők esetében is érvényes, hogy a szülők által biztosított keretek, valamint az elfogadásuk és türelmük nagyon sokat segíthet ezeknek a gyerekeknek is elfogadni önmagukat, idővel pedig megfelelően kimutatni és kezelni is a saját igényeiket.
Ahogy azt a számokból is láthatjuk, a vizsgált csecsemők harmadát nem tudták egyértelműen besorolni egyik kategóriába sem, náluk ugyanis sokkal változatosabbak voltak a jellemvonások. Mindazonáltal a kutatás eredményeiből egyértelművé vált, hogy személyiségünket a velünk született temperamentumunk és a környezet folyamatos kölcsönhatása alakítja. Ebből kifolyólag pedig a csecsemőnk temperamentumának ismerete és elfogadása hatással lehet akár a kötődés minőségére is. Bár a genetikai öröklődés következtében nagyobb esély van arra, hogy a babánk hozzánk hasonló vérmérsékletű lesz, az sem kizárt, hogy éppen az ellentéte. Ilyen esetben az ő viselkedésének megértése és a hozzá való alkalmazkodás komolyabb odafigyelést és önkontrollt igényelhet a részünkről. A Thomas és Chess nevéhez fűződő temperamentumelmélet ismerete viszont a segítségünkre lehet, hiszen az információk birtokában nagyobb megértéssel lehetünk a csecsemőnk viselkedésével szemben, ami által magabiztosabban és nem mellesleg türelmesebben tudjuk majd kezelni a kihívásnak minősülő helyzeteket.
