Az Oscar-díjas magyar forgatókönyvíró-rendező Deák Kristóf új, Unoka című mozifilmje fontos társadalmi témát feszeget: mennyire könnyű belesétálni egy jól kitervelt csalásba, és milyen kreatívak sokszor az elkövetők. Rendőrségi szakértőnk, miközben beavat pár trükkbe, elmondja, hogy kerülhetjük el az áldozat szerepét, és mi az az infodémia.
A bűnözők az emberi naivitásra, érzékenységre, hiszékenységre, félelemre építenek – hívja fel figyelmünket Topa Zoltán rendőr őrnagy, a BRFK kiemelt főelőadója.
Az infodémia mára már jegyzett jelenség, illetve betegség: ez az álhírek által generált félelemérzet.
A szakember megjegyzi, a filmből is ismert unokás csalás a mai napig divatos bűncselekmény. A csalók sérült, bajban lévő unokára hivatkozva keresik a szerető, idős, gyanútlan, de aggódó nagyszülőt telefonon. Sokszor előre tájékozódnak, feltérképezik az áldozat körülményeit, és tudatosan telefonálnak. De persze sok más módszer is létezik.
Bármilyen indokkal érkezhetnek a csalók: szolgáltatóra, hatóságra hivatkoznak, Covid-szűrést végeznek, kést éleznek, csótányt irtanak, vagy villanyórát olvasnak le. Ezekben az esetekben egy egyszerű telefonhívással ellenőrizni tudjuk a bejelentkezés valóságtartalmát.
A rendőrség tanácsai
Fontos megemlíteni, hogy manapság virtuális valóságunkban legalább annyi veszély leselkedik ránk, mint a való világunkban. Topa Zoltán rendőr őrnagy az online térben is körültekintésre biztat, és kéri, hogy ne ugorjunk bele elhamarkodott és kétes kimenetelű kattintásokba:
- tört magyarsággal kommunikáló honlapok esetében nem árt az óvatosság
- gyanús lehet, ha az oldal magyar nyelvű, de a domain név .net vagy .org végződésű, és tele van szórva erőszakos linkekkel és reklámokkal
- inkább ismertebb online piactereken vásároljunk
- telephellyel nem rendelkező, kizárólag banki előreutalásos fizetési lehetőséget biztosító honlapot ne vegyünk komolyan
- ha a személyes átvétel, utánvétel, online tranzakció és PayPal fizetési módok közül egyik opció sem választható az értékesítő honlapján, ott valami nem stimmel
- érdemes előre ellenőrizni a jogi garanciát, a visszavétel vagy visszaküldés, javíttatás lehetőségeit
- magánszemélytől fokozott óvatossággal és soha ne előreutalással vásároljunk
- jármű vásárlása esetén az alapvető biztonsági szabályok betartása mellett csak olyan magánszemélytől vegyünk autót, aki vállalja, hogy adásvétel előtt a járművet szervizben átvizsgálják speciális műszerekkel
- ne dőljünk be a „hihetetlen” és „csak itt és most” akcióknak
- állítsunk be vásárlási limitet a bankkártyához, így nem érhet tetemes kár minket, még óvatlanság esetén sem
- nyilvános wifijellel bíró helyen kockázatos online vásárolni. Az adataid így könnyen hozzáférhetővé válhatnak. Internetes kávézókban, munkahelyen, egyéb nyilvános helyeken ügyelni kell arra, hogy kiléptünk-e az alkalmazásból, és töröltük-e a gépről személyes adatainkat. Ezt az internetes böngésző „előzmények törlése” menüpontjában gyorsan és egyszerűen megtehetjük.
VPN a csalás ellen
A VPN-re, vagyis a végpontvédelemre azok miatt a zsarolóvírusok miatt van szükség, melyek hamis weboldalon keresztül, ismeretlen helyről származó e-mail mellékleteként vagy ismeretlen app telepítése során fertőzik meg a számítógépet, hálózatot, gyökérkönyvtárat. Ezeket a zsarolóleveleket nevezik ransomware-nek.
A káros kódok (exe fájl) adathalászok kezébe juttathatják a számítógép tulajdonosának adatait, valamint zárolhatják a gépeket.
De mi akkor a megoldás? Nem szabad ismeretlen linkre kattintani, kerülni kell a szenzációhajhász oldalakat, és nem szabad megnyitni ismeretlen e-mailek mellékleteit.
Topa Zoltán rendőr őrnagy végezetül hozzáteszi: hiába a mechanikai lakásvédelem, a legújabb riasztórendszer, a számítógépen telepített vírus- és kémprogramrendszer, a leggyengébb láncszem maga az ember. A maga természetes hiszékenységével, óvatlanságával. Ne váljunk áldozattá.
