Az öltözködés minden korban kardinális kérdés volt az emberiség számára. Nemcsak testünk melegen tartása a cél reggelente, amikor felöltözünk, de az önkifejezésünk egyik leglátványosabb módja is. Viseletünkkel kifejezhetjük társadalmi státuszunkat, közvetíthetjük gondolkodásmódunkat, nem utolsósorban javíthatjuk vele komfortérzetünket. Mit szólnál ahhoz, ha valamelyik ruhádról kiderülne, hogy egészségtelen? Levennéd?
Testrészeink születésünket követően hatalmas átalakuláson mennek keresztül felnőtté válásunkra. Nem csak a csontrendszerünk alakul azonban, az izmaink és a bőrünk is változásnak van kitéve. Minden egyes mozdulatunkkal olyan hatások érnek, melyek alapjaiban befolyásolják egészségünket. Nem gondolnánk, de az is hatással lehet ránk, hogy mit viselünk.
Huszonhat csont és számtalan izomköteg alkotja csak a talpunkat. Ez az a részünk, ami folyamatosan kontaktusban van a külvilággal, cipel bennünket. Ha nem akarjuk, hogy fájós lábaink lépésről lépésre megnehezítsék mindennapjainkat időskorunkra, érdemes néha ledobni a cipőt, és megedzeni a talpizmainkat.
Gyerekkorban dől el, hogy később mennyit bír a lábunk
A mezítlábas séta fizikai hatásait már régóta kutatják, nem véletlen, hogy egyre több a valódi, láb alakú cipő, és a természetes anyagok is reneszánszukat élik, ha lábbelikészítésről van szó. A legújabb pszichológiai kutatások szerint azonban a változatos domborzatokon való mezítlábas séta nemcsak a testünkre, hanem az agyunkra is jótékony hatást gyakorol.
A csecsemők lába még porcos, illeszkedik az anyaméh egyre szűkösebb helyéhez, hogy aztán a járni tanulással elkezdődjön az a csontosodási folyamat, ami valamikor a serdülőkort követően ér teljesen véget. A lábaink alkalmazkodnak a használatuk körülményeihez – optimális esetben egészséges lábú gyermekeket éppen ezért érdemes sokat járatni mezítláb is, de csakis onnantól, hogy csontozatuk és izomzatuk érett már arra, hogy a lábak a saját testük súlyát elbírják. Minden házi gyermekorvos felhívja a friss szülők figyelmét arra, hogy a járatás, azaz a kézen fogva sétáltatás nem egészséges a fejlődést tekintve, és várjuk ki, amíg utódunk képes önállóan két lábra állni, és először – kapaszkodva – megteszi első lépéseit. Manapság a cipőviselési ajánlások is egyre inkább két szemléletet közvetítenek, egészséges lábú gyermekek esetén a régi iskola képviselői – akik a bokát tartó, magas szárú és kemény cipőket ajánlották – mellett megjelentek azok az ortopéd orvosi vélemények is, melyek szerint a mezítláb járás pszichés és fiziológiás előnyei segítenek a csontozat fejlődésében.
A lábak érzékszervi stimulációja ugyan egész életünk során fontos, azonban a korai gyermekkor különösen jelentős ebből a szempontból, mivel ez az idegrendszeri fejlődés csúcsidőszaka, de ez nem azt jelenti, hogy el lennénk késve bármivel, ha a későbbi életszakaszokban edzenénk meg jobban kicsit az elménket.
A várandósság idején akár egy méretet is nőhet a nők lába
A terhesség során a szervezet relaxin hormont termel, amely felkészíti az anya testét a szülésre. Segít ellazítani az ízületeket és a szalagokat. Ennek köszönhetően a talp izmai és szalagjai is ellazulnak, gyengülnek. Ez már önmagában is elegendő lehet a talpboltozat süllyedéséhez. Ezenfelül pedig a terhesség során „felszedett” pluszsúly további terhet ró a lábakra. A kettő együtt eredményezheti a láb növekedését és a lúdtalp kialakulását. Azonban ez nem valós növekedés, inkább csak az izmok, szalagok és csontok átrendeződése, gyengülése. A jó hír az, hogy ez javítható. A lábak tornáztatása és a mezítlábas járás sokat segíthet, de nem biztos, hogy elérhetjük a korábbi cipőméretet. Ez azonban senkinek ne szegje kedvét, az egészséges talp többet ér, mint egy 37-es körömcipő – indokolja a furcsa lábméret-növekedést Ábrahám Vanda gyógytornász.
Sajnos a legtöbb felnőttnek rendszeresen okoz problémát fájós lába. A különféle divatos cipők, extrém magas sarkak és rugalmatlan talpak, a láb formáját a legkevésbé sem követő formák a már összecsontosodott lábfejen is okozhatnak problémákat. Felnőttkorban is kialakulhat lúdtalp vagy sarkantyú, ha túl sok időt töltünk olyan lábbelikben, amik nem igazodnak a lábunk alakjához. Az ülőmunka és a kevés szabadban töltött idő is árt, hiszen az aszfalton nincs igazi kihívás mozgás közben. Egyre ingerszegényebb körülmények között talpalunk a mindennapokban, és ennek életünk delét követően láthatjuk igazán kárát.
Nem csak gyerekkorban fontos, hogy minél többféle talajon gyalogoljunk cipő viselése nélkül. A Dívány kérdésére Ábrahám Vanda gyógytornász elmondta, felnőttként is érdemes figyelmet fordítani lábainkra. Ha egészséges a lábunk, elkerül a csípő- és a deréktáji fájdalom is, sőt, a legújabb pszichológiai vizsgálatok szerint az agyunk is megőrzi frissességét. A talpban rengeteg idegvégződés található, ezek által kapunk információt a felületekről, amiken járunk, s ezeket az ingereket mind az agyunknak továbbítják az idegsejtjeink, így serkentve folyamatos rendelkezésre állásra és munkára.
Természetes talajon mezítláb járva sok inger éri a talpunkat. Már maga a taktilis inger is stimulálja a talpizmokat. A talaj egyenetlenségei aktív munkára késztetik az izmainkat. A fűben, homokban sokkal többet kell egyensúlyozni. Ezáltal a mozgás dinamikusabbá válik, jobb lesz a láb mechanikája. Ennek köszönhetően helyesebben tudjuk majd kivitelezni a mozgásokat, tehermentesülnek a csípő- és térdízületek, valamint az alsó hátizmok.
A láb idegvégződésekben gazdag és ingerelhető tulajdonsága evolúciós maradvány azokból az időkből, amikor még nem hordtunk cipőt. Őseinket a talpuk fokozott érzékenysége segítette abban, hogy biztonságosan tájékozódjanak a környezetükben, képesek legyenek extrém körülmények között is egyensúlyozni, és izomzatuk testük minden pontján megfelelően megerősödjön a természetes környezet adta viszontagságok túléléshez.
„Az agy az izmokhoz, csontokhoz és kötőszövetekhez hasonlóan a »használd vagy elveszíted« elv alapján működik. Ez azt jelenti, hogy ha az agy egy területét nem stimuláljuk, akkor az elsorvad, gyengül és zsugorodik – avat be Tóth-Ugyonka Krisztina mesterszakos pszichológushallgató, viselkedéselemző. Krisztina ugyan még nem végzett szakember, de kutatási területe egyedülálló, a talp és az agy közötti stimulációs összefüggésekkel foglalkozik.
Ez a legjobb a lábunknak
Számtalan szakember a legkülönbözőbb tudományterületekről egyetért abban, hogy a mezítlábas séta serkenti és folyamatosan ingerli az agyunkat. Sok esetben azonban már nincs lehetőség cipő nélkül közlekedni, a nagyvárosi környezet, a mesterséges talajok ugyanis fokozott terhelést jelentenének megfelelő alátámasztás nélkül a gerincünknek. Ezért alkották meg a barefoot cipőket, melyek védik a lábfejünket a hőmérséklettől és a sérülésektől, de felesleges párnázás híján engedik a lábboltozatot elterülni, vékony talpaikon keresztül megérezzük a talaj egyenetlenségeit is. Egy egészséges cipő támogatja a láb természetes mozgásait, segíti a boltozatok fennmaradását, az izmok erősödését egyaránt.
Időbe telhet, mire ismét fókuszba tudjuk helyezni a talpunkat, ha ilyen cipőt választunk – figyelmeztet a viselkedéselemző –, és a cipőkön túl számos egyéb eszköz, labdák, talpbetétek is segíthetnek ebben bennünket.
Fontos az is, hogy lehetőség szerint minél többet használjuk a vékony talpú lábbelinket természetes környezetben, füvön, erdei ösvényeken, kavicsos, vizes talajon, hogy kihasználjuk testünk egyéb érzékszerveire gyakorolt hatását is.
