GDP helyett itt a jólét új mérőszáma: a boldogbolygó-index

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Világszerte továbbra is a bruttó hazai össztermék (GDP) a leginkább használatos mérőszám, amivel országok és társadalmak jólétét szokták szemléltetni. Azonban ha megkérdeznénk az embereket, hogy mi teszi őket boldoggá, bár előkelő helyen szerepelne, nem biztos, hogy a pénz lenne az első. Kis Anna meteorológus írása.

Az olyan szempontok mellé, mint a szeretet vagy az egészség, az utóbbi években felzárkózott a fenntarthatóság. Ennek figyelembevételére alkották meg a boldogbolygó-indexet, amely az emberek jóléte mellett az ökológiai lábnyomuk nagyságát is figyelembe veszi. A 140 országot rangsoroló lista élén több évben is fejlődő országok álltak, nem pedig a gazdag nyugati társadalmak (Magyarország a középmezőnyben van). Európában is egyre többen ismerik fel, hogy bizonyos gazdasági szint felett a jólétet már nem a növekvő vagyon, hanem a fenntarthatóság, a társadalmi igazságosság, a szociális kapcsolatok és a szabadidő minőségi eltöltése jelenti. Ha nem csupán a GDP lenne a társadalmi fejlettség fokmérője, akkor az országok úgy tudnának egyszerre boldogabbak lenni, hogy közben a véges földi erőforrásokat is jobban és igazságosabban használjuk fel. 

A boldogbolygó-index (BBI) egy mindenki számára fenntartható jóllétet jelöl – derül ki a masfelfok.hu írásából, mely az éghajlatváltozás témakörét közérthető módon tálalja. Innen tudjuk, hogy az indexet 2006-ban találta ki a brit New Economics Foundation. Habár az egyes országokban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként széles körben használatos a GDP (bruttó hazai termék), azonban ennek növekedése nem mindenkinek jelent jobb életet – különösen azokban az országokban nem, amelyek már eleve vagyonosok. A GDP pénzügyi és gazdasági értelmezése a növekedésnek, nem tükrözi az egyes rétegek közti egyenlőtlenségeket, nem méri azokat a dolgokat, amik valójában fontosak egy ember számára, így a szociális kapcsolatokat, az egészséget, a szabadidő eltöltésének módját. Ráadásul az örökké tartó gazdasági növekedés összeegyeztethetetlen bolygónk véges erőforrásaival.

A BBI meghatározásához alapvetően négy tényezőre van szükség:

• Jóllét (0–10): a boldogság, a jól-lét, a lakosság elégedettségének mérésére egy kérdőívet használnak, amit az 1960-as évek óta alkalmaznak, és különböző kontextusokban is helytállónak bizonyult már. Több bizonyíték van rá, hogy a szubjektív jóllét korrelál objektív mutatókkal, mint például a stresszhormonokkal. Azaz, ahogyan az emberek saját belátásuk alapján értékelnek, azt gyakran független, tárgyilagos mérőszámok is alátámasztják.
• Várható élettartam (év): az ENSZ adatai alapján határozzák meg az egyes országokra vonatkozóan.
• Egyenlőtlenség (%): az adott ország lakosai közti egyenlőtlenség a várható élettartamot és a jóllétet tekintve.
• Ökológiai lábnyom (ha/fő): a Global Footprint Network adatai alapján határozzák meg.

A top 5 országok az egyes mutatók szerint.

A magas BBI azt jelenti, hogy az adott ország hatékonyan használja fel a természeti erőforrásokat egy hosszú, magas színvonalú élet eléréséhez.

Az elsők között elsősorban közép-amerikai és délkelet-ázsiai országokat találunk, míg az utolsó helyeken levők jellemzően Afrikából és Ázsiából kerültek ki.

A BBI értékei: a zöldes színek a magasabb értékeket, a pirosas színek az alacsonyat mutatják. Forrás: Happy Planet Index. Fotó: Happy Planet Index

Boldogság és fenntarthatóság bizonyos gazdasági szint felett összekapcsolódik. Az Európai Unió és az USA lakóinak többsége miután elért egy bizonyos anyagi helyzetet, már nem gondolja, hogy „a több automatikusan jobb”. Megváltozóban van a szempontrendszer, hogy mit is tekintünk jobb életnek. Megjelent a társadalmi igazságosság, a fenntarthatóság és a szociális jóllét iránti igény.

Az lenne ideális, ha minden országot a magasabb BBI (a lenti ábrán a bal felső sarok) felé tudnánk elmozdítani: azaz hatékonyan használnánk fel az erőforrásokat, és alacsony ökológiai lábnyommal jó életszínvonalat érnénk el mindenhol.

Van rá példa, hogy kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező latin-amerikai, csendes-óceáni térségi ország magasabb várható élettartamot és jóllétet ér el, mint a gazdagabb nyugati országok. A vagyonosabb országok persze általában jól szerepelnek az emberek jólétét illetően, viszont ez gyakran magas ökológiai lábnyommal jár (pl. USA) – így a BBI értéke összességében viszonylag alacsony lesz. A legjobb helyezést Costa Rica érte el.

Az egyes országok az ökológiai lábnyoma, valamint a jóllét, a várható élettartam és az egyenlőtlenség kombinációjából kapott mutatók függvényében. Forrás: Happy Planet Index

Példamutatók és magatartásból elégtelenek

Costa Rica már többször is megszerezte az első helyet a BBI listáján, amely a 140 ország értékeit hasonlítja össze. A lakók jólléte magasabb (7,3), mint sok vagyonosabb országé, ugyanakkor a várható élettartam is kiemelkedő (79,1 év) – megelőzi az USA-t, amelyhez képest az ökológiai lábnyomuk viszont harmadakkora (2,8 ha). Costa Ricában magas a megújuló energia használata – a villamos energia 99%-át ebből fedezik. 1949-ben felszámolták a hadseregüket, és az így megmaradt pénzt az oktatásba, az egészségügybe és a nyugdíjrendszerbe fektették. Az erős szociális kapcsolatok (család, barátok, szomszédság) kialakításának kultúrája valószínűleg szintén hozzájárul Costa Rica boldogságához. Ugyanakkor itt sincs kolbászból a kerítés: a jövedelembeli különbségek az egyes emberek között igen magasak.

Norvégia a 12. helyen szerepel a világlistát tekintve, Európán belül viszont az első helyen áll 36,8-as BBI-jével. A skandináv országban nagyon magas a jóllét (7,7 a 10-ből) és a várható élettartam is (81,3 év), ráadásul alacsony az egyenlőtlenség (7%) az előző két tényezőben. Norvégiában megfelelően biztosított az oktatás, a nyugdíjazás és az egészségügy a lakosok számára. A nemek közötti bérszakadék és a szegénységi ráta a legalacsonyabbak között van a világon. Az ökológiai lábnyomuk viszont – habár sok vagyonos országénál kisebb – akkora, hogy ha minden országnak ugyanennyi lenne, akkor három Föld bolygóra lenne szükségünk, hogy eltartson minket.

MAGYARORSZÁG A 69. HELYET FOGLALJA EL A 140 ORSZÁG BBI-JÉT ÖSSZEHASONLÍTÓ LISTÁBAN, 26,4-ES ÉRTÉKKEL. A VÁRHATÓ ÉLETTARTAM 74,9 ÉV, AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM 2,9 HA/FŐ, AZ EGYENLŐTLENSÉG 15%, A JÓLLÉT PEDIG VALAMIVEL KEVESEBB, MINT A FELE A MAXIMÁLIS, 10-ES ÉRTÉKNEK (4,7).

Kínában a várható élettartam magas, azonban a többi mutató alapján kevésbé jól teljesítenek, így a 72. helyen végeztek a BBI-listán. A jóllét épphogy meghaladja a lehetséges maximum felét (5,1), de az ökológiai lábnyom magas – bár így is jelentősen kisebb, mint az USA-é. Az oktatás- és egészségügyi helyzet javult az elmúlt 50 évben, és az egyik leggyorsabban növekvő gazdasággal rendelkezik az ország, de ez utóbbinak megvan az ára: Kínában komoly problémát okoz a nagymértékű szennyezettség.

Az USA gazdag ország, a nyolcadik legmagasabb GDP/fő értékkel rendelkezik a BBI-listán szereplő 140 ország közül. A BBI-listán viszont csak a 108. helyet sikerült megszerezniük, ami azt sugallja, hogy az anyagi javakat nem tudták hatékonyan fenntartható jóllétté konvertálni. A várható élettartam és a jóllét is magas az országban. A 2008-as válság hatására növekedett a szegénység és az előző két mutató egyenlőtlensége az egyik legmagasabb a fejlett, nyugati országok között.

Az utolsó előtti helyet Luxemburg szerezte meg a listán. Világszinten itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó GDP értéke, de a BBI szerint az ország gazdasága valójában nem túl hatékony. A várható élettartam és a jóllét is magas, de az ökológiai lábnyomuk nagysága az elsők között van. A lakosok magas életszínvonalon élnek, itt az egyik legmagasabb az autóbirtoklás aránya és az egy főre jutó energiafogyasztás mértéke, a megújuló energiaforrások használatában viszont sereghajtó Európában. Ha minden országban úgy élnének, mint Luxemburgban, akkor 9,1 Földre lenne szükségünk, hogy eltartson minket.

A cikkben közölt eredmények 2012–2016 közötti adatokra támaszkodnak, részletes leírás a forrásokról és a módszertanról itt található. Előreláthatólag 2021 októberében fog frissülni új adatokkal a boldogbolygó-index.

A szerző Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.