Lepkehimlő, háromnapos láz, kéz-láb-száj betegség: ezek a gyerekbetegségek ma mindennaposaknak számítanak az ovisok, kisiskolások körében, miközben a szülők általában akkor találkoznak először nevükkel, amikor az orvostól megkapják a diagnózist.
Legalábbis ezt gondolják: a fertőzések ugyanis cseppet sem új keletűek dr. Kiss András, a Semmelweis Egyetem gyermekorvosa szerint. Velünk voltak már évtizedekkel ezelőtt is, igaz, jellemző rájuk, hogy hullámokban jönnek-mennek: egy időszakban több esettel találkoznak az orvosok, míg máskor kevesebb fordul elő belőlük.
„Lepkehimlőből például 2014-ben jóval több eset volt, mint az előző vagy a későbbi években, és most ismét nagyon sok megbetegedés van”
– tudtuk meg a gyermekorvostól.
Ez most nagyon gyakori gyerekbetegség
A parvovírus B19 okozta fertőzésről most tényleg sokat hallanak az orvosok is dr. Kiss András elmondása szerint: amikor ambulanciájukon vagy a sürgősségi osztályon jelentkezik egy beteg, az anamnézis felvétele közben pedig rákérdeznek a lepkehimlőre, szinte mindenki említ egy esetet a rokonságban vagy az ismerősi körben. A banálisnak tűnő betegség bizonyos esetekben komoly problémát okozhat, de ez főleg az alapbetegséggel rendelkezők, illetve a parvovírus B19 esetében a terhes nők számára jelent kockázatot.
A lepkehimlőhöz hasonlóan a háromnapos láz is régóta ismert: ez az arra hajlamosaknál akár lázgörccsel is járó betegség ténylegesen mindössze háromnapnyi lázzal jár, ám az immunszuprimáltak esetében akár súlyos májgyulladás is a következménye lehet.
A régóta velünk élő megbetegedésről talán azért érzi annyi ember, hogy most találkozik a nevével először, mert az ő gyermekkorában épp nem okozott annyi megbetegedést – vagy mert nem a közkeletű, magyar nevet, hanem a vírus nevét említhette betegsége kapcsán kezelőorvosa, amit a szülő elfelejtett.
„Ezek a betegségek nem is mindig azonos tünetekkel jelentkeznek.
Nem mindenkinél van meg mindkét fázis, a pár napig tartó orrfolyással, lázzal járó első időszakot nem biztos, hogy követi a tipikus kiütések megjelenése az arcon.
Van PCR-teszt is a lepkehimlőre, de ezt ritkán használjuk” – avatott be a szakember.
Mindig másik betegség a „sláger”
Oka lehet továbbá annak, hogy a mai negyvenesek számára meglepő újdonságot jelentenek ezek a betegségek, az a tény, hogy az ő gyermekkorukban egészen másfajta fertőzések számítottak gyakorinak: ilyen volt például a bárányhimlő.
„Bárányhimlő ellen több évtizede van oltás, a László kórházban legalább húsz éve propagáljuk, néhány éve lett kötelező, de már ezt megelőzően is egyre többen oltották a gyermekeiket.
Most talán még nem is a kötelező védőoltás hatását látjuk, de már így is jóval kevesebb szövődményes esettel találkozunk.
Régen szezonban biztosan folyamatosan volt bent beteg, most évi-egyet-kettőt találunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a rotavírus-fertőzések száma is csökken, míg korábban egyemeletnyi betegük volt infúzión miatta, most heti egy érkezik.
Magyarázat nem feltétlenül akad
Megkérdeztük a gyermekorvost arról is, mi okozhatja a betegségek megjelenésének hullámzó mivoltát. Ez véleménye szerint sokszor nem megválaszolható kérdés:
az influenzánál, amelynek valamely fajtájával gyakorlatilag mindenki találkozik minden szezonban, a vírus nagyobb változásainál figyelhetők meg súlyosabb tünetek, de ez nem minden vírus esetében alakul így.
„A Covidot követő évek eltérnek az előzőektől. A pandémia idején nem láttunk annyi influenzást, az RSV eltűnt. Amikor kinyitottak az óvodák, iskolák, mindenki mehetett mindenhova, és a maszkhasználat is egyre jobban visszaszorult, és az RSV-s megbetegedések megszokott mintázata is megváltozott. A 2-4 évente kialakuló hullám helyett egyre több és több esetet látunk, Ez a többi fertőzésre is igaz. A skarlátot is okozó Streptococcus pyogenes Nyugat-Európában is több esetben súlyos, akár halálos esetet okozott fiatal felnőttek, tinédzserek körében. Ennek nem tudjuk pontosan az okát” – mondja.
Ha érdekel, milyen mondatoktól másznak falra a betegek egy orvosi rendelőben, ezt a cikkünket is olvasd el!
