Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Magyarországon már 1872 óta gyártanak lemezjátékot, de csak az 1950-es évektől kezdődött az aranykorszak. A klasszikus bádogjátékok szinte minden magyar családba eljutottak, nem nagyon találunk középkorú vagy idősebb embert, aki ne emlékezne a kutyaházperselyre, a csipegető csibére vagy éppen a holdrakétára.
Minden a kisvödörrel és a homokozólapáttal kezdődött, ezeket gyártották ugyanis először Stadler Mihály „szitás-rostás” üzemében. Később nyomdák közelében működő órásüzemek kis, mechanikus fémjátékokat is készítettek, a századforduló után pedig megjelentek a fémdobozüzemek, amiket később az államosításkor a Lemezárugyárhoz csatoltak.
A Lemezárugyár termékeivel pedig sok generáció játszott, a lendkerekes és a felhúzható kisautók közül a Roli Zoli nevű még az angliai gyerekekhez is eljutott.
A bádogjátékok története
A fémjátékok nemzetközi története a 20. század elejétől íródik az ólomkatonák és egyéb öntött játékok megjelenésével, amit az összecsavarozható, lukacsos lemezekből és fogaskerekekből összeépíthető játékok követték. A Lemezárugyár oldalán olvashatjuk, hogy ezeket a külföldi fémjátékokat a második világháború után szinte minden szocialista országban lekoppintották, így más változatai is elterjedtek.
Külföldi minták alapján kezdték előállítani a rugós felhúzású autókat és repülőgépeket a győri Lemezárugyár (korábban Fémdoboz és Tubus Művek) játékgyártó üzemében. A valaha az Elzett Művek fennhatósága alá is tartozó győri intézményt a hazai játékgyártás fellegvárának is nevezték, fénykorában hetvenkétféle játékot készítettek itt az első elektromos fémházas diavetítőtől a holdrakétáig.
Felhúzható és lendkerekes kisautók
A gyermekek mindenkori kedvenc játéka, a felhúzható kisautó ekkor jelent meg nálunk különféle formákban: mentőautó, nyitott és zárt teherautó, tűzoltóautó, majd a darus autó, valamint a három karosszériás, szétszedhető és összerakható modell autó. A Rugóvilág oldalán az is kiderül, hogy miért pont a lendkerekes meghajtás terjedt el: a magyar ipar akkori rugóhiánya vezetett ehhez a megoldáshoz.
Érdekesség a játékipar fejlődésében az űrjátékok térhódítása is, a szovjet–amerikai űrverseny idején.„…gyönyörűen megtörtént az állam által működtetett játékipar tervutasítása, elkezdték ontani a legkülönfélébb, világűrrel kapcsolatos játékszereket. Ennek a legemlékezetesebb magyar példája a holdrakéta, ami a Moszkva tér című filmben is emlékezetes szerepet tölt be” – idézi Janovszki Tamás főigazgató helyettes a Díványnak egy 2011-es, „A szocializmus játékszerei” névre hallgató kiállítás kapcsán.
A lemezjátékok nosztalgiája napjainkban
A ma is vásárolható fémjátékok többsége Kínában készül, de a kínai játékok dominanciája hazánkban már a hetvenes évektől megjelent. A nosztalgiával átitatott, egyszerű játékokra azonban máig van kereslet, a Játék Anno kínálatában nagyon sok retró játékot találunk. Ott van például a már korábban is említett csipegető csibe. „Ennek eredetije a magyar Lemezárugyár terméke volt, 1958-tól a legutóbbi időkig gyártották, szinte minden családban játszottak vele a gyerekek. Kulccsal kell felhúzni, majd a csibe fáradhatatlanul elkezd csipegetni. Vigyázat! Nem szabad túlhúzni!”
