Így látnak a babák, amikor megszületnek

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Sokan úgy gondolják, hogy az újszülött babák szeme fekete-fehérben látja a világot, de ez maximum csak átvitt értelemben igaz.

Sok tévhit kering az újszülöttek látásával kapcsolatban, az igazság azonban sokkal összetettebb. A babák az első néhány hónapban rohamosan növekednek, ezzel együtt pedig rövid időn belül a látásuk is sokkal kifinomultabb lesz.

A babák szeme másképp lát, mint a felnőtteké 

Anna Franklin, a Sussexi Egyetem Baby Lab laborjának vezetője szerint tévhit, hogy a babák csak fekete-fehérben látnak, hiszen ezek mellett a szürke, sőt, a vörös különböző árnyalatait is képesek észlelni. Ennek oka, hogy a szemükben lévő csapok – a színek érzékeléséért felelős fényérzékeny sejtek – kezdetben még túl gyengék a többi szín megkülönböztetésére. Két hónapos korukra azonban ezek a sejtek már elég erősek lesznek ahhoz, hogy megkülönböztessék a vöröset és a zöldet, majd néhány héttel később a kéket és a sárgát is.

A babák szeme nem csak szép, különleges is
Fotó: Christoph Wagner / Getty Images Hungary

A szem is nő

Egy másik gyakori tévhit, hogy a szemek mérete születéstől a felnőttkorig változatlan marad. Valójában egy újszülött szemgolyója elölről hátrafelé kb. másfél centiméter, míg a felnőtteké nagyjából 2,5 centiméter.

Az első két évben a szem intenzíven nő, majd a pubertás idején jön egy újabb növekedési szakasz.

A mítosz valószínűleg abból ered, hogy egy hat hónapos csecsemő szeme már kétharmad részben akkora, mint amekkora felnőttorban lesz.

Ha az is érdekel, mennyit látnak valójában a kutyák a világból, olvasd el ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.