Az influenza elleni oltás körül eddig is zajlottak viták: felesleges beadatni, vagy igenis fontos megelőzni egy olyan betegséget, ami szövődményként akár súlyos tüdőgyulladást is okozhat? A kérdés 2020-ban aktuálisabb, mint valaha.
Idén duplán féltjük a gyerekeinket: a koronavírus ugyan a legtöbb esetben tünetmentes a fiataloknál, ennek ellenére hordozzák, továbbadják, és rendkívül ritkán ugyan, de komoly megbetegedés is lehet a fertőzés eredménye. A jellemző tünetek, a torokfájás, nátha, hányás, hasi fájdalom, hasmenés, kiütések, láz, köhögés, szövődményként tüdőgyulladás. Ember legyen a talpán, aki meg tudja különböztetni mindezt az influenza tüneteitől. Pedig meg kéne, ugyanis hiába vírus mindkét fertőzés kórokozója, természetesen nem mindegy, koronavírussal állunk-e szemben vagy influenzával. Jó lenne, ha legalább az egyiket kvázi kizárhatnánk a lehetőségek közül, ám ez sajnos csak egy szép álom, ugyanis az influenza elleni oltás működése úgy néz ki, hogy tízből 2-3 oltott embernél nem alakul ki megfelelő immunvédelem a betegség ellen. Ennek ellenére igenis érdemes beadatni az oltást. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyásszal beszélgettünk.
Ellátogassunk-e a kiváltott oltással a gyerekorvos rendelőjébe, és ha igen, miért kell ezt megtennünk minden évben?
Az influenza ellen nagyon régóta létezik védőoltás. Az a gyerek, aki a korábbi években mindig megkapta, most is rendelkezik némi védelemmel. Azért szükséges mégis megismételni az injekciót, mert az influenza vírusa változékony, soha nem lesz olyan, mint egy vagy öt éve volt. Változik a szerkezete, ezért az oltás is változik. Ha valaki megkapja az oltást, akkor sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy elkapja az influenzafertőzést.
Ezek szerint nem létezik százszázalékos védelem?
Nem. Attól függően, hogy mennyire reagál az immunrendszer, az oltás segítségével 70-80 százalékban lesznek védettek az emberek. Azaz tízből két-három ember nem szerez védettséget, hiába kap injekciót. Esetükben attól függ a megfertőződés, hogy milyen az immunrendszerük, milyen ellenanyagok termelődnek bennük. Egy állapotot kéne mindenképpen megelőzni: az influenza és a koronavírus együttes fertőzését. Ez esetben ugyanis nem összeadódik, hanem meghatványozódik a vírus hatékonysága.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
Azok a leginkább érintettek, akiknek rossz az összfehérje- és az albuminszintje a vérben, ugyanis ezekből keletkeznek az ellenanyagok. Ha nincs miből termelni az ellenanyagokat, az illető sokkal tovább lesz beteg. Ha valakinek rossz az immunitása, mert nem eszik elég fehérjét, vitamint, az is bajban lesz. A fehérjék, a C- és D-vitamin, a cink, a szelén mind hozzájárul az immunrendszer élénkítéséhez. Vashiányos vérszegény vagy gyulladásos betegségben szenvedő gyerek is könnyebben elkapja akár a koronavírust, akár az influenzát. Ugyanakkor a vitaminokat nem szabad túlzásba vinni.
Akkor ne adjam a kamaszomnak az 500 milligrammos C-vitamin-tablettát?
A dohányosok vagy nem megfelelő étrenden élők ugyan kétszer annyi C-vitamint használnak el, mint az egészségesek, de a napi igény így sem közelíti meg sem az ötszáz, sem az ezer milligrammot. Egy átlagos felnőtt napi C-vitamin szükséglete 80 mg. Ha valaki egy hétig szedi a nagy dózisú vitamint, nem lesz semmi baja, hiszen a vízben oldódó vitamin vizelettel kiürül, de hosszú távon akár vesekövesség is kialakulhat. A másik fontos elem, a D-vitamin még könnyebben túladagolható, hiszen zsírban oldódik és nem ürül ki olyan könnyen a szervezetből. Mindenképpen figyeljünk oda, egy nap összesen hány NE vagy mg vitamin jut a gyerek szervezetébe.
Mi a helyzet az oltással, azt bármilyen gyerek megkaphatja?
Mindenki megkaphatja az influenza elleni oltást. Aki nem, az annyira súlyos immunkárosodott, hogy tud róla, hogy ez számára ellenjavallt. Műtétek környékén, transzplantáltaknál, kemoterápián lévő vagy immunszupresszánsokat kapó betegeknél pontosan megszabják, mikor lehet oltást adni. Ha valaki nem biztos a dolgában, az fordulhat oltástanácsadóhoz vagy az őt ellátó szakorvoshoz. Mindig egyéni elbírálás alá esik, milyen a beteg állapota. A terhes nőknek is megszabják, milyen védőoltásokat kaphatnak meg. A várható szülés előtt 1-2 héttel már nem jó védőoltást adni, mert a szülés ugyanúgy felborítja a szervezet folyamatait, mint egy műtét. Amikor az anyuka már szoptat, akkor viszont megkaphatja az injekciót. A terhesség elején vagy közepén adott vakcina, ami az anyába bekerül, az hat a magzatra is. Ugyanakkor az immunanyagok egy idő után lebomlanak, úgyhogy az újszülött nem lesz garantáltan védett a megszületése után. A baba az anyatejjel is megkapja a védőanyagokat, ezért nagyon fontos, hogy minél tovább tudjon szopni. Három hónapos korra pont leesik ez az anyaméhben szerzett védettség, és ha akkor nem szoptatják a gyereket, akkor bajban van. Ettől a kortól aztán a szervezet ellenálló képessége fokozatosan emelkedik, és iskoláskorra éri el a maximális szintet.
Honnan tudhatom, hogy az iskolás gyerekem nem koronavírusos, amikor beoltatom influenza ellen?
Ha egy már meglévő fertőzésbe beleoltanak, akkor az sokkal súlyosabban zajlik le, mert az immunrendszer ereje, kapacitása kétfelé oszlik. Ebből kifolyólag az is előfordulhat, hogy az oltás nem ered meg, azaz nem alakul ki megfelelő védettség. Ezért is fontos, hogy ha a gyerek csak egy kicsit is krákog, köhög, akkor ne menjen közösségbe és oltásra sem. Érdemes pár napot várni inkább. A teljesen tünetmentes koronavírus-fertőzéssel küzdő gyereknél az immunrendszer elég erős ahhoz, hogy legyőzze a vírust, hiszen ha nem lenne az, megjelennének a tünetek. Egy másik tévhitet viszont fontos tisztáznunk.
Mi ez a tévhit?
Az, hogy tojásallergiások nem kaphatják meg az influenza elleni oltást. Ez egyszerűen nem igaz. Tény, hogy az oltás úgy készül, hogy tojástenyészeten tenyésztik, de oda nagyon minimális mennyiségű tojás kerül. Csak azoknál alakul ki probléma egy ilyen injekciónál, akik korábban igen súlyos anafilaxiás reakciót éltek át a tojásfogyasztás kapcsán. A 15 hónapos korban beadott MMR-oltást pedig ma már nem is tojástenyészet segítségével készítik, úgyhogy mindenképp beadathatjuk tojásallergiás gyerekeknek is.
Tehát aki csak teheti, próbálja meg beoltatni a gyerekét és magát is. Már amennyiben nem fogyott még ki a gyerekorvos az oltóanyagból...
