Ezért adasd be az influenza elleni oltást a gyereknek – tüdőgyógyász mondja el

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az influenza elleni oltás körül eddig is zajlottak viták: felesleges beadatni, vagy igenis fontos megelőzni egy olyan betegséget, ami szövődményként akár súlyos tüdőgyulladást is okozhat? A kérdés 2020-ban aktuálisabb, mint valaha.

Idén duplán féltjük a gyerekeinket: a koronavírus ugyan a legtöbb esetben tünetmentes a fiataloknál, ennek ellenére hordozzák, továbbadják, és rendkívül ritkán ugyan, de komoly megbetegedés is lehet a fertőzés eredménye. A jellemző tünetek, a torokfájás, nátha, hányás, hasi fájdalom, hasmenés, kiütések, láz, köhögés, szövődményként tüdőgyulladás. Ember legyen a talpán, aki meg tudja különböztetni mindezt az influenza tüneteitől. Pedig meg kéne, ugyanis hiába vírus mindkét fertőzés kórokozója, természetesen nem mindegy, koronavírussal állunk-e szemben vagy influenzával. Jó lenne, ha legalább az egyiket kvázi kizárhatnánk a lehetőségek közül, ám ez sajnos csak egy szép álom, ugyanis az influenza elleni oltás működése úgy néz ki, hogy tízből 2-3 oltott embernél nem alakul ki megfelelő immunvédelem a betegség ellen. Ennek ellenére igenis érdemes beadatni az oltást. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyásszal beszélgettünk. 

Ellátogassunk-e a kiváltott oltással a gyerekorvos rendelőjébe, és ha igen, miért kell ezt megtennünk minden évben?

Az influenza ellen nagyon régóta létezik védőoltás. Az a gyerek, aki a korábbi években mindig megkapta, most is rendelkezik némi védelemmel. Azért szükséges mégis megismételni az injekciót, mert az influenza vírusa változékony, soha nem lesz olyan, mint egy vagy öt éve volt. Változik a szerkezete, ezért az oltás is változik. Ha valaki megkapja az oltást, akkor sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy elkapja az influenzafertőzést.

Ezek szerint nem létezik százszázalékos védelem?

Nem. Attól függően, hogy mennyire reagál az immunrendszer, az oltás segítségével 70-80 százalékban lesznek védettek az emberek. Azaz tízből két-három ember nem szerez védettséget, hiába kap injekciót. Esetükben attól függ a megfertőződés, hogy milyen az immunrendszerük, milyen ellenanyagok termelődnek bennük. Egy állapotot kéne mindenképpen megelőzni: az influenza és a koronavírus együttes fertőzését. Ez esetben ugyanis nem összeadódik, hanem meghatványozódik a vírus hatékonysága.

Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász
Fotó: Tóth Éva / saját

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?

Azok a leginkább érintettek, akiknek rossz az összfehérje- és az albuminszintje a vérben, ugyanis ezekből keletkeznek az ellenanyagok. Ha nincs miből termelni az ellenanyagokat, az illető sokkal tovább lesz beteg. Ha valakinek rossz az immunitása, mert nem eszik elég fehérjét, vitamint, az is bajban lesz. A fehérjék, a C- és D-vitamin, a cink, a szelén mind hozzájárul az immunrendszer élénkítéséhez. Vashiányos vérszegény vagy gyulladásos betegségben szenvedő gyerek is könnyebben elkapja akár a koronavírust, akár az influenzát. Ugyanakkor a vitaminokat nem szabad túlzásba vinni.

Akkor ne adjam a kamaszomnak az 500 milligrammos C-vitamin-tablettát?

A dohányosok vagy nem megfelelő étrenden élők ugyan kétszer annyi C-vitamint használnak el, mint az egészségesek, de a napi igény így sem közelíti meg sem az ötszáz, sem az ezer milligrammot. Egy átlagos felnőtt napi C-vitamin szükséglete 80 mg. Ha valaki egy hétig szedi a nagy dózisú vitamint, nem lesz semmi baja, hiszen a vízben oldódó vitamin vizelettel kiürül, de hosszú távon akár vesekövesség is kialakulhat. A másik fontos elem, a D-vitamin még könnyebben túladagolható, hiszen zsírban oldódik és nem ürül ki olyan könnyen a szervezetből. Mindenképpen figyeljünk oda, egy nap összesen hány NE vagy mg vitamin jut a gyerek szervezetébe. 

Mi a helyzet az oltással, azt bármilyen gyerek megkaphatja?

Mindenki megkaphatja az influenza elleni oltást. Aki nem, az annyira súlyos immunkárosodott, hogy tud róla, hogy ez számára ellenjavallt. Műtétek környékén, transzplantáltaknál, kemoterápián lévő vagy immunszupresszánsokat kapó betegeknél pontosan megszabják, mikor lehet oltást adni. Ha valaki nem biztos a dolgában, az fordulhat oltástanácsadóhoz vagy az őt ellátó szakorvoshoz. Mindig egyéni elbírálás alá esik, milyen a beteg állapota. A terhes nőknek is megszabják, milyen védőoltásokat kaphatnak meg. A várható szülés előtt 1-2 héttel már nem jó védőoltást adni, mert a szülés ugyanúgy felborítja a szervezet folyamatait, mint egy műtét. Amikor az anyuka már szoptat, akkor viszont megkaphatja az injekciót. A terhesség elején vagy közepén adott vakcina, ami az anyába bekerül, az hat a magzatra is. Ugyanakkor az immunanyagok egy idő után lebomlanak, úgyhogy az újszülött nem lesz garantáltan védett a megszületése után. A baba az anyatejjel is megkapja a védőanyagokat, ezért nagyon fontos, hogy minél tovább tudjon szopni. Három hónapos korra pont leesik ez az anyaméhben szerzett védettség, és ha akkor nem szoptatják a gyereket, akkor bajban van. Ettől a kortól aztán a szervezet ellenálló képessége fokozatosan emelkedik, és iskoláskorra éri el a maximális szintet. 

Honnan tudhatom, hogy az iskolás gyerekem nem koronavírusos, amikor beoltatom influenza ellen?

Ha egy már meglévő fertőzésbe beleoltanak, akkor az sokkal súlyosabban zajlik le, mert az immunrendszer ereje, kapacitása kétfelé oszlik. Ebből kifolyólag az is előfordulhat, hogy az oltás nem ered meg, azaz nem alakul ki megfelelő védettség. Ezért is fontos, hogy ha a gyerek csak egy kicsit is krákog, köhög, akkor ne menjen közösségbe és oltásra sem. Érdemes pár napot várni inkább. A teljesen tünetmentes koronavírus-fertőzéssel küzdő gyereknél az immunrendszer elég erős ahhoz, hogy legyőzze a vírust, hiszen ha nem lenne az, megjelennének a tünetek. Egy másik tévhitet viszont fontos tisztáznunk. 

Mi ez a tévhit?

Az, hogy tojásallergiások nem kaphatják meg az influenza elleni oltást. Ez egyszerűen nem igaz. Tény, hogy az oltás úgy készül, hogy tojástenyészeten tenyésztik, de oda nagyon minimális mennyiségű tojás kerül. Csak azoknál alakul ki probléma egy ilyen injekciónál, akik korábban igen súlyos anafilaxiás reakciót éltek át a tojásfogyasztás kapcsán. A 15 hónapos korban beadott MMR-oltást pedig ma már nem is tojástenyészet segítségével készítik, úgyhogy mindenképp beadathatjuk tojásallergiás gyerekeknek is.

Tehát aki csak teheti, próbálja meg beoltatni a gyerekét és magát is. Már amennyiben nem fogyott még ki a gyerekorvos az oltóanyagból...

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.