Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Eddigi ismereteink szerint a gyerek úgy készül, hogy a hímivarsejt megtermékenyíti a petesejtet, majd a kétféle genetikai információból létrejön az új kis élőlény. A tudomány jelenlegi állása szerint viszont pár évtized múlva újra kell majd írni a biológiakönyveket.
Jelenleg az a homoszexuális pár, amelynek tagjai gyereket szeretnének, kénytelenek donorpetesejt segítségével családdá alakulni, ahol csak az egyikük genetikai információi örökítődnek tovább az utódba. Arra eddig nem volt lehetőség, hogy mindkettejük génállománya szerepeljen az új élet repertoárjában. A kulcsszó az előző mondatban az eddig. A Cell tudományos folyóiratban nemrég megjelent kutatási eredmények szerint a jövőben egész másképpen nézhet majd ki a gyereknemzés. Azt régóta tudjuk, hogy léteznek olyan genetikai szabályozók, amelyek hatására az éretlen csírasejtek nő- vagy hímivarú sejtté válnak. Ezt a folyamatot sikerült olyan formában manipulálni, hogy a megszülető gyerek mindkét apja genetikai kódját magával vihetné. Az eljárásról dr. Varga Norbert klinikai genetikust, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum munkatársát kérdeztük.
Pontosan hogy néz ki ez az elsőre bonyolultnak hangzó eljárás?
Nem két hímivarsejtre van szükség az embrió létrehozásához, hanem egy hímivarsejtre és a másik embertől egy testi sejtre. Ez utóbbit visszaalakítják őssejtté – ez egy 13 éve felfedezett eljárás, bármelyik testi sejttel meg lehet csinálni –, majd azt attól kezdve már más sejtté, ez esetben petesejtté lehet differenciáltatni. A mostani felfedezés során az történt, hogy rájöttek, milyen faktort kell hozzáadni az őssejthez annak érdekében, hogy petesejt irányba kezdjen differenciálódni. Akármelyik nem tagjának testi sejtjével elvégezhető ez az eljárás, az így nyert petesejtet pedig meg lehet termékenyíteni.
Elképesztően hangzik!
Pedig valójában semmi extra nincs benne. Ahhoz, hogy rájöjjünk, milyen metódus felelős azért, hogy a sejt egyik irányba differenciálódjon, a sejtalakokat kell végigvizsgálni, ez pedig csupán pénz és laboratórium kérdése. Nem csupán petesejtet, hanem szívizomszövetet vagy csontot is elő tudnak ma már állítani. A technikai háttér 13 éve megvan, hogy milyen szöveteknél végzik el ezt az eljárást, az további labortechnika, pénz és kutatás kérdése. Az őssejtből petesejtet képző eljárás embernél finanszírozástól függően egyébként 1-3 éven belül elkezdődhet.
Milyen módon lehet még genetikailag befolyásolni egy embriót?
Maga a genetikai befolyásolás nem egy ördöngösség, a legtöbb genetikai labor rendelkezik minden olyan eszközzel, hogy a gének szintjén módosítani tudja az adott sejt genetikai állományát. Akadályt az etikai szabályok jelentenek. Egy ilyen eljárásból megszülető embriónál nem tudjuk, hogy milyen következményekre számítsunk, és ez játék az emberi élettel. Ebből volt másfél éve hatalmas botrány, amikor egy kínai orvos fogta magát és genetikailag módosított embriókat hozott létre, ültetett be és hagyott megszületni. Azt a gént módosította, amelyik a HIV-vírus megtapadásáért felelős, így a gyerekek nem tudják elkapni. A tudós hiába végezte ezt a saját laborjában, ez a fajta befolyásolás nemzetközi szinten is tiltott dolog, és ezért a kínai kormány őt börtönbe is zárta.
Van arra legális mód, hogy például betegségeket gyógyítsunk genetikai úton?
Természetesen. Bármelyik gént meg tudjuk változtatni, és minden olyan betegség, amelynek ismert a genetikai háttere, gond nélkül befolyásolható. Nagy port kavart például az izomdisztrófiában szenvedő Zente esete, akit genetikai módszerrel gyógyítottak meg. A kisfiú gyógyszere olyan genetikai változást idézett elő a sejtekben, hogy kvázi kiszedte belőlük a betegséget. Zente őssejtjeiben a genetikai állomány hibás volt, ami miatt fokozatosan lebénult. A bénulásért felelős sejtek a gerincvelőben vannak, a hiba következtében jelentkező betegség csak a gerincvelőben okozott bajt. Ekkor a kutatók fogtak egy vírust, ami bejut a szervezetbe. Minden vírus hordoz magában egy saját genetikai állományt, amit előzetesen kiszedünk, és olyat teszünk bele, amilyet csak akarunk. A vírusfertőzéssel ez eljut minden sejthez, a vírus ugyanis úgy működik, hogy a sejtekbe fecskendezi a saját genetikai állományát. Az előre módosított génállományba mi beleraktunk egy enzimet, ami felkeresi a hibás gént, kivágja, és a helyére berakja a vírus által bevitt, általunk módosított egészséges gént. Az integrálódik jó pár sejtbe, és innentől kezdve ezeknek a sejteknek az utódsejtjei már mind egészségesek lesznek és kijavítják a szervezet addig kialakult hibáit, így az adott betegség megszűnik.
Más betegségeknél is lehet ezt alkalmazni?
Ezt az eljárást, melyben a vírus csupán egyfajta szállítódoboz, az összes olyan genetikai betegséggel kapcsolatban meg tudjuk csinálni, amelyek folyamatosan előrehaladó, romló állapotot okoznak. Ha van egyértelmű genetikai háttere a betegségnek, akkor a terápiával leállítható. Zentéé volt az első olyan gyógyszer, amely nemzetközi forgalomba került, és emellett jelen pillanatban második vagy harmadik, azaz utolsó fázisban vannak hasonló gyógyszerek. A kereskedelmi forgalomba hozatal előtt egy nagy tömegen tesztelik, hatásos-e, illetve utánkövetik, vannak-e következményei a kezelésnek. Elég sok ilyen gyógyszert hoznak létre, főleg súlyos anyagcsere-betegségek gyógyítása a cél.
Ugyanezt a kezelést el lehet végezni az embrió beágyazódása előtt is?
Még beültetés előtt meg tudjuk nézni az embriót, hogy szenved-e valamilyen genetikai betegségben, és elméletben ki tudjuk javítani azt a gént, ám a módosítás összes következményét nem ismerjük. Ahhoz az kéne, hogy nagyon sok módosított gyerek megszülessen és megvizsgálhassuk őket. Ez azonban emberkísérletnek minősülne, ezért tiltják. Amit ma legálisan megtehetünk, az a beültetés előtt álló, nyolc sejtből álló embriók átnézése, és amelyik valamilyen genetikai betegségben szenved, azt nem ültetjük be. Tehát vizsgálni szabad, csak befolyásolni nem. Az embrió nemét is megállapíthatjuk, de csak akkor, ha valami külön nemi kromoszómához köthető betegségre szűrjük. Jelenleg az állam által finanszírozott embrióbeültetéseknél ezt az előzetes, betegségekre koncentráló génvizsgálatot nem finanszírozzák, ezt a leendő szülőknek külön kell kérniük is és kifizetniük, amennyiben igénylik.
Muszáj megkérdeznem, ön szerint merre halad a genetika és a tudomány. Gattacában fogunk élni?
Egyértelmű, hogy ilyen irányba halad a genetika és a kezelések is. Ugyanakkor azt látom, hogy a genetikai befolyásolás kapcsán sokkal inkább arra fókuszálunk, hogy a már megszületett gyerekeket, felnőtteket meggyógyítsuk. A jövőben persze meg lehet majd csinálni születéskor egy teljes génszekvenálást, ahol megnézzük, milyen genetikai eltérések vannak jelen a baba szervezetében, és annak megfelelő vírusokkal ki lehet javítani a betegségeket okozó hibákat. Ez napjainkban technikai szinten bármikor összeállítható és elvégezhető. Hogy a különböző országok etikai bizottságai, a gyógyszercégek befektetései mikor jutnak olyan szintre, hogy ezt megcsinálják, az sok tényezőtől függ. Genetikai szempontból akár már holnap el lehetne kezdeni.
