Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Jó, jó, szeretjük mi a Harry Pottert, de hát nem egy szépirodalom. Igazából nincsen Roxfort, kviddics meg Voldemort nagyúr, ezekből nem tanulhat a gyerek. Vagy mégis?
Tegye fel a kezét az, aki kamaszévei során egyszer sem húzta magára a takarót lámpaoltás után és bújt titokban sci-fi vagy fantasy könyveket egy zseblámpa fényénél! Na ugye, egészen kevesen vannak. Fiatalon ösztönösen vonzódunk a fantasztikus világokhoz, ismeretlen bolygókhoz és különleges képességekkel bíró karakterekhez, anélkül hogy tudnánk, milyen jótékony hatással lehetnek az életünkre.
„Mit olvasol, sci-fit? Juuujjj...”
A szépirodalom határain kívül eső egyéb írásbeli megnyilvánulásokat hajlamosak vagyunk alábecsülni – főként, ha hosszú évtizedeken át a reneszánsz irodalom rejtelmeinek szenteljük életünket egy szűkös egyetemi szobában –, pedig az olyan népszerű műfajok, mint a tudományos-fantasztikus (sci-fi) és fantasztikus (fantasy) irodalom sokkal nagyobb és kedvezőbb hatással van az olvasóira, mint eddig azt tudományos berkekben sejteni vélték.
Esther Jones, a Clark University egyetemi docense szerint – aki a társadalmi, etikai és politikai üzenetek megjelenését vizsgálja a sci-fi és fantasy művekben – azok a fiatalok, akik ilyen jellegű könyveket vesznek a kezükbe szabadidejükben, sokkal könnyebben birkóznak meg azzal, hogyan nézzenek szembe a való világ összetett problémáival. Elképzelését kutatások támasztják alá, amelyek kimutatták, hogy ezek a műfajok fejlesztik a kritikai gondolkodást, az érzelmi intelligenciát, és etikus gondolkodásra sarkallják olvasóikat.
„Fiam, te sosem a földön jársz”
A történelem folyamán számtalan szülő ösztönözte csemetéjét olvasásra, feltéve, ha olyan könyvvel ütötte el az időt, amelynek erkölcsi útmutatásai a saját értékeiket tükrözték. Ebbéli elképzelésük és határozott fellépésük regények sorát lehetetlenítette el a megjelenéstől vagy az olvasóközönség megszólításától.
Így járt a Huckleberry Finn kalandjai is, amely az első betiltott könyvvé avanzsált az Egyesült Államokban. Voltak, akik úgy vélték, hogy a fiatalok kezébe kerülve káromkodásra, cigarettázásra és a szülői ház elhagyására buzdítaná őket.
Talán nem olyan meglepő, hogy több mint egy évszázaddal később azokat, akik fantasztikus világokról szóló könyvek fölé görnyedve töltik mindennapjaikat, sokan geeknek, kockának bélyegzik, olyanoknak, akik az oldalakból felemelve fejüket valószínűleg képtelenek megbirkózni az őket körülvevő világ valós problémáival. Pedig ez az elképzelés meg sem közelíti a valóságot.
A fantasy és sci-fi mint vértezet
A Social and Personality Psychology Compass tudományos folyóirat cikke alapján ezek a történetek fejlesztik az empátiát és segítenek a személyes problémák feldolgozásában azáltal, hogy az olvasó a bennük megjelenő karakterek segítségével átélhet bizonyos szituációkat.
A műfajok félreértéséhez az a sztereotípia is hozzájárult, hogy nem valós, emberi problémákkal foglalkoznak. Ez az elképzelés arra épít, hogy egy fiatal olvasót egy irodalmi mű csak akkor tud problémamegoldó készséggel felvértezni, ha a világot valósághű értelmezésben adja vissza. Pedig a sci-fi és a fantasy olvasása éppen a világ értelmezésében segít azáltal, hogy nem megszokott sémákban, új megközelítésben láttat létező problémákat. Nincs szüksége a valóság tökéletes tükrözésére ahhoz, hogy komoly témákról szóljon.
Több fantáziát, kevesebb sületlenséget!
Akár a Harry Potter-sorozatról, akár az Éhezők viadala-trilógiáról legyen szó, a fiatal olvasók olyan társadalmi, erkölcsi és politikai kérdésekkel találkozhatnak, amelyek relevánsak a mi világunkban és időnkben is, de az eltávolított világ vagy idő segít kellő távolságot tartani tőlük a kritikai szemlélethez. Ez a távolság pedig lehetőséget kínál, hogy az olvasó mérlegelje a feltűnő problémák különféle megoldási lehetőségeit. Olyan karakterekkel azonosulhatnak, akik küzdenek, túlélnek és tanulnak.
A fantasztikus és a tudományos-fantasztikus irodalom hozzásegíti őket, hogy saját stratégiájukkal felfegyverkezve nézzenek szembe a világban zajló eseményekkel, miközben kritikai gondolkodással, rugalmassággal és kreativitással is felruházza őket, amiket a hétköznapokból nem biztos, hogy ki tudnának nyerni.
