Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Attól, hogy egy nő szervezetében megfogan egy embrió, sajnos az anyai szervezet még nem válik védetté a betegségek ellen. Baktériumok, vírusok támadhatják az immunrendszert, és néhány betegség komoly szövődményekkel járhat, a babára nézve is. Nézzük, melyek ezek.
Arra sem lehetőség, sem szükség nincs, hogy egy terhes nőt hermetikusan elzárjunk a világtól csak azért, hogy semmiképpen se betegedjen meg. Természetesen vannak óvintézkedések, amelyeket érdemes betartani: ne menjünk tömegbe, járványok idején különösen ne, rendszeresen ellenőriztessük az állapotunkat – no és persze a babáét is –, éljünk egészséges életet. Sokat segít az is, ha korábban átestünk olyan betegségeken, mint a toxoplazmózis vagy a bárányhimlő, és a lehető legtöbb kórokozó ellen be vagyunk oltva.
Az influenza hatásai
Azok, akik minden évben beoltatják magukat influenza ellen, sokat tesznek nemcsak saját maguk, de születendő gyerekük egészsége érdekében is. Maga az influenzavírus nem okoz károsodást a magzatban (hacsak nem egy extrém virulens kórokozót sikerült benyelni, amikor a baba is mutat gyulladásos reakciókat), de a magas anyai láz már árthat. Mindig konzultáljunk az orvosunkkal arról, milyen módszerekkel csillapíthatjuk a lázunkat: ha a hűtőfürdő nem hoz tartós eredményt, akkor sem vehetünk be akármilyen lázcsillapító gyógyszert, sőt gyógynövényt sem. Amennyiben nem vagyunk beoltva a betegség ellen, a terhesség második és harmadik trimeszterében lehetőségünk van pótolni azt. Ez nemcsak az anya védelmét szolgálja: hat hónapos koráig a már megszületett csecsemőt is védi a vírustól. A terhes nők nemcsak a baba veszélyeztetettsége szempontjából kerülnek fokozott kockázati körbe, a belső szerveket nyomó, növekvő magzat egyrészt gyengíti az anyai immunrendszert, másrészt hajlamosabbá tehet a tüdőgyulladásra.
A rettegett rubeola
Ez az a betegség, amiről mindenki tudja, hogy a terhesség alatt nagyon komoly gondot tud okozni: károsodhat a látás, a hallás, a szív és az összes belső szerv fejlődése, a méhlepény maga is. A jó hír viszont az, hogy manapság már nem kell megvárni, hogy kislánykorunkban túlessünk rajta, hiszen 1990 óta oltanak ellene hazánkban: 15 hónapos kortól kombinált oltás keretén belül minden csecsemő megkapja az ellenanyag termelését kiváltó elölt kórokozókat. Mindezek ellenére azért a baba tervezésekor érdemes részt venni egy szűrésen, hogy kiderüljön, valóban védettek vagyunk-e a kórokozó ellen. Ha kétségek merülnek fel, a fogantatás előtt be lehet adni a védőoltást, ami egy életre szólóan garantálja a védelmet, ám terhesség közben már nem.
Streptococcus-fertőzés: van rá gyógyszer, csak szűrni kéne
Ismét egy olyan betegség, amire létezik szűrés a terhesség alatt, és bár nem kötelező, érdemes elvégeztetni. A Streptococcusok, különösen a Streptococcus B könnyen bejutnak az anyai szervezetbe, és súlyosan megbetegíthetik a babát, illetve koraszülést is okozhatnak. Minden öt brit nőből egy hordozza a kórokozót, sokszor anélkül, hogy tudna róla. Hüvelyből vett minta segítségével könnyen kiderülhet, fertőzöttek vagyunk-e, és ha szükséges, antibiotikumot ír fel az orvos. A hüvely egészségét az egész terhesség alatt érdemes figyelni, hiszen a különböző kórokozók veszélyt jelenthetnek a babára, főleg a hüvelyi szülés során.
Toxoplazmózis: mi legyen a macskával?
Az egyik legismertebb, terhesség alatt ártalmas fertőzés, ami jellemzően földdel (azaz mosatlan gyümölcsökkel is), állati ürülékkel, ritkán nyers hússal terjed. Az egysejtű kórokozó valóban károsíthatja a magzatot, ám csak akkor, ha az anya akkor kapja el életében először. A korábban már lezajlott fertőzés védettséget nyújt, ám ekkor sem árt elővigyázatosnak lenni. A macskát nem kell elköltöztetni máshová, elég, ha odafigyelünk a higiéniára, kesztyűben kertészkedünk, és az apuka vállalja magára az alomtálca napi tisztításának feladatát. A gond csak ott van, hogy nagyon kevesek tudják megmondani biztosan, hogy korábban átestek-e a fertőzésen – a korábbi állattartás nem jelent garanciát. Épp ezért végeztessünk tesztet (egy vérvétel kell hozzá), sőt még a velünk élő macskát is megvizsgáltathatjuk, hordozza-e az egysejtűt. Ha kiderült, hogy még nem találkoztunk a kórokozóval, akkor terhesség alatt tartsuk magunkat távol az ismeretlen macskáktól, mossunk gyakran kezet, tisztítsuk meg alaposan a földdel érintkező zöldségeket, gyümölcsöket, és tartózkodjunk a nyers vagy félig átsütött húsoktól.
Herpeszvírus: szüléskor fertőzheti a babát
Kétféle herpeszvírust ismerünk: az egyik jellemzően a száj nyálkahártyáját támadja, a másik a nemi szervekét. Amennyiben az anya a terhesség alatt fertőződik meg, de nem súlyosan, az csak nagyon ritkán okoz gondot a fejlődő magzatban – annál többet a születésénél. A herpeszben szenvedő nők hüvelyi szülés során átadhatják a fertőzést a babának, aminek legrosszabb esetben akár agyvelőgyulladás is lehet a következménye. Nagyon fontos tehát az anya rendszeres szűrése, s ha pozitív a teszt, akkor biztonságosabb császármetszés során megszülni a babát. Óvintézkedésként ügyeljünk arra, hogy egyik testrészünk nyálkahártyája se érintkezzen fertőzött személyével, válogassuk meg, ki után iszunk a pohárból, és fokozottan védjük a párunkat is.
Lisztériafertőzés: ezért nem ehet akármit a kismama
A lisztéria a herpesszel ellentétben nem vírus, hanem baktérium, és antibiotikummal kezelhető. A fertőződés tünetei azonban más betegségekre – ételmérgezésre, influenzára – is utalhatnak, így nem biztos, hogy az orvosi beavatkozás időben megtörténik. Ezért a várandósság idejére mondjunk le az olyan ételekről, amelyek nem megfelelően hőkezelt tej felhasználásával készülnek: ilyenek például a lágy sajtok. Bizonyos kolbászok, a nyers tojás (már csak a szalmonella miatt is), a nyers hús vagy a tengeri herkentyűk is jobb, ha tiltólistára kerülnek.
Bárányhimlő: árt, vagy nem árt?
A most szülőkorú nők nem kaptak védőoltást bárányhimlő ellen, ezért az orvosok szempontjából az az egyetlen kérdés, hogy az anya átesett-e gyerekkorában a fertőzésen, vagy nem. Az első esetben az életre szóló védelem garantált, a másik esetben viszont létezik felnőttként, még a terhesség előtt beadható védőoltás. Erre azért is van szükség, mert a várandósság alatt megfertőződött anya magzata fejlődési rendellenességekkel, legrosszabb esetben halállal nézhet szembe, főleg az első trimeszterben és közvetlenül a szülés előtt, plusz maga a betegség sokkal súlyosabb formában alakul ki a felnőttekben, mint a gyerekekben. Az övsömör, amit ugyanez a vírus okoz a bárányhimlőn már átesett felnőtteknél, nem veszélyes a babára nézve, mert a kórokozó nem jut át a méhlepényen.
Hepatitis B: ne legyen májbeteg a baba!
Vér, nyál, egyéb testnedvek útján terjedő betegség, ami sajnos sokszor tünetmentesen van jelen a szervezetben. Nem tudnak róla, de betegek, ráadásul életük végéig fertőznek is. Amennyiben az anyuka terhesen kapja el a fertőzést, akkor az anyaméhben ugyan ritkán jelentkeznek gondok, de a szülés során a vírus bejut a baba szervezetébe, fertőzni fog, ráadásul a későbbiekben májbetegség alakulhat ki nála. De ezzel kapcsolatban is jó hírrel szolgálhatunk az aggódó anyáknak: a terhesség 16. hetében szűrik a vírusra a kismamákat, és ha szükséges, oltást adnak a már megszületett babának, illetve az anyát is kezelik. Megelőzésként érdemes beadatni a hepatitis A és B vírusa ellen is a védőoltást még a terhesség előtt. 1999 óta automatikusan oltják a 14 éves gyerekeket.
Szifilisz?! Na ne már!
A bujakórról Ady Endre jut eszünkbe, aztán az, hogy ez a betegség már szinte nem is létezik. Ez utóbbi sajnos tévedés. Tény, hogy a kór már gyógyítható, ezért nem félünk tőle annyira, de igenis létezik és fertőz. Az első trimeszterben szűrik a kismamákat ez ügyben, de nem árt az apukát sem megvizsgálni, a szifilisz ugyanis tünetmentesen is jelen lehet a szervezetben. Az időben felfedezett anyai betegség jól gyógyítható, kezelés nélkül azonban nagyon veszélyes a babára nézve.
Mi lesz a koronavírussal?
Az idei év legjobb kérdése ez, de sajnos nem telt még el annyi idő, hogy biztosan állíthassunk bármit is a vírus és az anyák, illetve a babák kapcsolatáról. Annyit tudunk, hogy a SARS- és a MERS-járványok megfigyelésekor nem jutott át a vírus az anyákból a magzatokba. A Covid-19-cel kapcsolatban a kínaiak végeztek kutatást, ahol négy koronavírusos terhes asszonyt vizsgáltak. Az egyik babánál légzési problémák léptek fel, amik napok alatt rendeződtek, illetve két csecsemőn voltak láthatók kiütések. Három babánál végezték el a koronavírustesztet, ám az mindannyiszor negatívnak bizonyult. Egy későbbi, 15 terhes nőt bevonó vizsgálatban tizenegy szülést követtek végig, és a babák tesztjei negatívak lettek. A vuhani egyetemi kórház is vizsgálta a kérdést kilenc fertőzött kismama részvételével, ott hat fertőzött anyukától született kisbaba küzdött légszomjjal, kettő pedig lázas is volt. Hogy a koronavírusnak van-e magzatot károsító, esetleg koraszülést vagy vetélést okozó hatása, arra a jelenlegi legbiztosabb válaszunk az, hogy nincs rá bizonyíték. Annyit tehetünk, hogy betartjuk a szabályokat, gyakran és alaposan mosunk kezet, kerüljük a tömeget, tarjuk a távolságot, és maszkot viselünk. Arra is érdemes ügyelni, hogy a kisbabák a megszületésük után is megfertőződhetnek, ha olyan kórházban jönnek világra, ahol nincsenek letesztelve és jól elkülönítve a vírushordozók.
