Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden szülő örül, amikor egy egészséges, erős, jó húsban lévő, nagy újszülöttet hoz a világra: minél erősebb, annál életrevalóbb, szól a mondás. Ugyanezek szülők tíz év múlva kétségbeesve, az iskolás növekedésének ütemén, már azt kérdezik: mekkora lesz ez a gyerek?!
Miközben szülőként alapvetően azzal vagyunk elfoglalva, hogy a gyerekünket etessük, itassuk, szórakoztassuk és szeressük, azért üres óráinkban elálmodozgatunk azon, vajon milyen felnőtt lesz belőle. Vajon hogy alakítják majd át a tinédzserkori változások? Kire fog hasonlítani? Magas lesz vagy alacsony? Amikor úgy érezzük, nem nő eleget, aggódni kezdünk, főleg a fiúk esetében, a lányoknál viszont azt találgatjuk, melyik kosaras csapatból kéne majd férjet választania, ha így folytatja. Pedig a gyerek növekedése, történjen az széltében vagy hosszában, nagyon sok tényezőtől függ, az örökölt géneken át a környezeti hatásokig. Tehát jósolgathatunk, ám lehet, hogy később még meglepetésben lesz részünk. No de addig is nézzük át, mi befolyásolja a testalkat kialakulását!
Minden fiú magasra nő?
Először is meghatározó a biológiai nem. A fiúk általában magasabbra nőnek a lányoknál, bár ez a növekedés inkább kamaszkorban gyorsul fel. Egészen addig a fiúk általában egymagasak, vagy picit alacsonyabbak a korábban érni kezdő lányoknál. A második magassághatározó tényező a gyerek és a tágabb család genetikai készlete. Itt könnyen csaphatjuk be magunkat, hiszen hajlamosak vagyunk csak a saját, illetve párunk magassága alapján kiszámolni, mi várható a csemete esetében. A gyerekek és a természet viszont szeretnek tréfálkozni, s elképzelhető, hogy az utód egy olyan nagyszülőtől, dédszülőtől örökölte a magasságát kialakító génvariánsokat, amik teljesen eltérnek azoktól, amelyek a miénket határozták meg.
Számít, hogy elég tiszta-e a levegő
A gyerek növekedését befolyásolja az is, hogy teljesen egészséges-e. Bizonyos betegségek, genetikai rendellenességek, például a Marfan-szindróma extrém növekedést eredményezhetnek. A rák, az artritisz vagy a cöliákia viszont gátolhatja a növekedést, ahogyan néhány gyógyszer, például a kortikoszteroidok is. Alapvetően elmondhatjuk, hogy a gyerekek közötti magasságkülönbség körülbelül 60–80 százalékát genetikai tényezők határozzák meg, míg 20–40 százalék a környezeti hatásoknak tulajdonítható. Számít a lakóhely tengerszint feletti magassága, az egyenlítőhöz való közelsége, a talaj, a levegő és a víz minősége, az ország gazdasági viszonyai is.
Egy jóléti országban a gyerekek hozzájutnak a minőségi táplálékhoz, ami a növekedés egyik mozgatórugója. Ha a gyereknek nem kell éheznie, ha megkap minden szükséges tápanyagot (a növekedéshez elsősorban minőségi fehérjék, kalcium, a vas, A- és D-vitamin szükséges), akkor lesz esélye olyan magasra nőni, amennyire a genetikai tényezők meghatározzák. A túlsúlyos gyerekek általában magasabbra is nőnek, mint azok, akik alultápláltak, de előbbieknek meg kell birkózniuk a plusz kilók egészségrontó hatásaival is.
Sportoljon és aludjon eleget
A rendszeres sport (kivéve a nagy megterheléssel járó versenysportot, ami inkább hátráltató tényező magasság szempontjából), a stresszmentes, szeretetteli légkör még azok, amelyek magasabbá, erősebbé tehetik a gyereket. Fontos hozzávaló azonban az elegendő alvás is: a növekedési hormonok jellemzően éjszaka termelődnek. Az elegendő és jó minőségű gyerekkori alvás elengedhetetlen a magasság kialakulásához – ez jó érv amellett is, miért kerüljön a gyerek még időben, jóval éjfél előtt ágyba.
Segít a röntgen, meg a számolás
Persze hiába vagyunk a fentiekkel tisztában, akkor is nagyon szeretnénk tudni, mekkorára nő majd a gyerekünk. Ennek megállapításához hétéves kortól sportantropometriai vizsgálatot végeztethetünk. Ott a testtömeg, a magasság, a könyök-, térd- és vállszélesség, a mellkasmélység, a csuklókerület, a lapocka- és a hasredő alapján jósolják meg a várható magasságot, és arra is fény derül, milyen sportot lenne érdemes választania a gyerekünknek. Abban az esetben, ha a gyerek testmagassága erősen eltér a megszokottól, gyermekendokrinológiai kivizsgálást is végezhetnek. Ekkor röntgenfelvételt készítenek a gyerek csuklójáról, kezéről, illetve csípőlapátjáról. Erre azért van szükség, hogy meghatározhassák a csontkorát, azaz azt, hogy a valódi kora és csontkora hogyan viszonyul egymáshoz. Amennyiben a csontkor az életkornak megfelelő, nincs semmi teendő, ha elmarad tőle vagy túlhaladja, akkor már elképzelhető, hogy a növekedési hormon szintjét negatívan befolyásolja valamilyen hormonális betegség.
Mennyit kéne nőnie?
No de mégis, évente hány centiméterrel számoljunk? Az átlagos gyerek hároméves korától évente 4-6 centit növekszik, amíg közbe nem szól a serdülőkor. Amikor beindulnak a hormonok, extrém esetben akár harminc centiméternyi növekedés is várható 16-18 éves korig. Ám ez sem egyenletes: tavasszal és nyáron jellemzően többet nőnek a gyerekek, mint a hideg évszakokban. Azzal is számoljunk, hogy a magyar emberek jellemzően középmagasak, a férfiak átlagos testmagassága 176 centiméter, míg a nőké ennél 12 centivel kevesebb. Ha részben ázsiai vagy afrikai felmenőkkel rendelkezünk, akkor a testmagasságunk még ennél is alacsonyabb lehet, míg a holland és lett rokonság az átlagnál magasabbá tehet.
No de térjünk vissza a különböző mérési – vagy fogalmazzunk inkább úgy: játékos tippelési – módszerekhez. Ezekről elöljáróban annyit érdemes tudni, hogy meglehetősen pontatlanok. Különösen az, amelyik a kétéves kori magasságot veszi alapul, majd megszorozza kettővel: elméletben ilyen magas lesz a gyerek felnőttkorára. Hangsúlyozzuk, hogy csakis elméletben. A dr. Jay L. Hoecker által kidolgozott módszer már egy fokkal részletesebb, ő a szülők magasságát veszi alapul. Az anya és az apa centiméterben megadott magasságát adjuk össze, a kapott értékhez adjunk hozzá 13 centimétert (lányoknál vonjunk le ugyanennyit), majd az egészet osszuk el kettővel: ilyen magas lesz az utód centiméterben. Vagy nem: ne feledjük a genetikai trükkös kis meglepetéseit!
