Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben szinte minden szem az angol királyi családra tapad, szinte elfeledkezünk azokról az családokról, amelyek más országokban uralkodnak. Pedig az ő életük legalább olyan fordulatos, botrányos és fenséges egyben, mint II. Erzsébet családjáé.
A norvégoknak például van egy menő királyuk. Aki II. Erzsébet az angoloknak, az V. Harald a norvégoknak. Az 1937-es születésű király ma is fitten, határozottan uralkodik az ország felett. Ez ugyanúgy pénzébe kerül az adófizetőknek, ahogy Angliában, az állam évente több mint 70 millió dollárt költ rájuk. A nép azonban nem zúgolódik ezen. Harald, mint szülei egyetlen fiúgyermeke, kiskorától kezdve arra készült, hogy a trónon üljön. Átélte, ahogy a második világháború alatt az egész családja menekülni kényszerült, és csupán 1945-ben térhettek haza Amerikából. Ezután megjárta Oxfordot – gazdaságot és történelmet tanult –, és katonai kiképzést is kapott. Erejére, kitartására olyannyira nem lehetett panasz, hogy három olimpián is elindult vitorlázóként, igaz, mindegyik alkalommal érem nélkül tért haza. V. Harald idén már a 83. életévében jár, tartása mégis egyenes, vitorlázik, evez, szörfözik, síel amennyit csak tud, így mutat példát alattvalóinak. Ám míg II. Erzsébet viszonylag könnyen hozzámehetett szerelméhez, neki már többet kellett küzdenie ezért.
Nem a rangjához méltón házasodott
Norvégia királya nemcsak azért különleges, mert példaértékű életet él, hanem azért is, mert a szerelem fontosabb volt neki, mint maga az uralkodás, így nem a számára kijelölt feleséget vezette oltárhoz. Hatalmas botrány és kilencévnyi várakozás után vette feleségül a textilkereskedő családból származó Sonja Haraldsent. Ahogy az a fiatalok között lenni szokott, Harald és Szonja egy buliban ismerkedtek meg, és hamar szerelemre lobbantak. A kapcsolatot azonban nem lehetett nyilvánosságra hozni, házasságról ugyanis a tradíciók értelmében szó sem lehetett. A trónörökös azonban egy ponton megelégelte ezt, és ultimátumot adott apjának, a királynak: vagy feleségül veheti Sonját, vagy Norvégia ne számítson se leendő királynéra, se trónörökösre. V. Olav király, az apa végül megtört, és 1968-ban megrendezték a pompás esküvőt. Sonja hamar beletanult a királynéi feladatokba (V. Harald 1991 óta Norvégia királya), jótékonysági rendezvényeket szervez, alapítványokat hozott létre, ismeri és betartja a protokollt. Két gyermeket szült: 1971-ben Márta Lujza hercegnőt és két évre rá Haakon herceget.
Haakon herceg szinte bombát robbantott
A trón várományosaként Haakon is végigment ugyanazokon a lépcsőfokokon, mint az apja, és a szerelmi életében is az ő példáját követte. Ha ma venné feleségül a polgári származású, pincérnőként dolgozó Mette-Marit Tjessem Høibyt, ugyanúgy hetekig a bulvárlapok címlapján szerepelne, mint Meghan Markle és Harry herceg. Mette-Marit és Haakon ugyanis egy fesztiválon jöttek össze, ahol a lány a pultban szolgálta ki a vendégeket. Szüksége is volt a pénzre, ugyanis egyedül nevelte a fiát, és diploma hiányában nehezen tudott elhelyezkedni. Mette-Marit szennyesét alaposan kiteregették, kiderült, milyen rossz viszonyban áll az apjával, ahogy az is, hogy fiának az apját drogbirtoklásért ítélték el, fiútestvére pedig családon belüli erőszak miatt állt bíróság elé.
Haakont azonban mindez nem állította meg: 2001-ben csak azért is feleségül vette szerelmét. Ez persze nem ment simán, az asszonynak először ki kellett állnia a nyilvánosság elé, ahol őszintén beszélt kétes múltjáról, korábbi drogfogyasztásairól, és elnézést, illetve bizalmat kért a néptől. Meg is kapta. A norvégok végül a szívükbe zárták, és ugyanúgy szeretik, ahogy a herceget. A házaspárnak két gyereke született: Ingrid Alexandra hercegnő (elsőszülöttként ő a trón várományosa) és Sverre Magnus herceg. Mette-Marit közben több diplomát szerzett, részt vesz a jótékonysági munkákban. 2018-ban azonban egy időre vissza kellett vonulnia, ugyanis krónikus tüdőbetegséggel kezelték, egészségi állapota pedig időnként ma is aggodalomra ad okot.
A hercegnő, aki lemondott a rangjáról
V. Harald király lánya, Márta Lujza is adott okot a szóbeszédre. A művészi hajlamokkal megáldott leány eleinte élénken érdeklődött az ezotéria iránt, amit sokan nem néztek jó szemmel. Idővel azonban a norvég mesevilág felé fordult, könyveket ad ki (V. Olaf királyról mesekönyvet is írt), hangoskönyveket olvas fel, ápolja a hagyományokat. Egy idő után terhesnek érezte a hercegnői szerepkört, ezért visszalépett. Saját döntése alapján már nem szólítják hercegnőnek, s nem is a norvégok adójából tartja fenn magát, hanem önálló keresetéből. Cserébe kevesebbszer kell protokolleseményeken megjelennie, és több időt fordíthat civil életére, három gyerekére. Az apjuktól, Ari Behn írótól 2016-ban vált el békességben, azóta Durek Verrett amerikai spirituális vezető mellett találta meg a boldogságot.
Botrányok hosszú sora
Ez utóbbi férfi nagyon sok találgatásra ad okot nemi hovatartozása, életmódja, szándékai kérdéseiben, ezért Márta Lujzát sokan támadják. Abból is hatalmas botrány lett, amikor Lujza három gyermekének apja, Ari Behn megölte magát. Behn jó ideje depresszióval küzdött, és 2019 karácsonyán öngyilkos lett. Ez érthető módon nagyon megrázta az egész királyi családot, különösen, hogy Lujza mostani párja, a már említett sámán félreérthető módon kommunikált az eset után. V. Harald rövid időre kórházba is került a temetés után.
Félteni azonban őt sem kell. Harald nem rejti véka alá a véleményét úgy, ahogy mondjuk II. Erzsébet teszi. Nyíltan politizál, fellép a környezetszennyezés, a vallási intolerancia, a rasszizmus és úgy általában az előítéletek ellen – ezt 2016-ban tartott híres beszédében bőven ki is fejtette.
Mette-Marit botrányain is szeretnek csámcsogni a norvég bulvárlapok. Hol azért támadják, mert pártolta a béranyaságot Indiában, hol azért, mert barátkozott az azóta szexuális bűnelkövetőként elítélt (majd 2019-ben a börtönben elhunyt) Jeffrey Epsteinnel. A család pedig mit tehet: magyarázkodik és elnézést kér. No és persze integet, amikor kell.
