Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Hogyan neveljük fogyasztói tudatosságra a gyereket, ha mi magunk is úgy költekezünk, mintha nem lenne holnap? Kérdésében ravaszul elrejtette a választ – mondaná erre középiskolai fizikatanárom. A válasz ugyanis egyszerű: hiteles példamutatással. Ennek kivitelezése azonban már némi erőfeszítést igényel egy olyan világban, ahol könnyedén hozzájuthatunk szinte bármihez, amire vágyunk, és ahol a vásárolok, tehát vagyok ideája irányítja a mindennapjainkat.
„Ezek a dolgok tényleg jobbak, mint azok, amelyekkel már rendelkezem? Vagy csak belém nevelték, hogy mindig elégedetlen legyek azzal, amim van?” Egy időben gyakran idéztem fel magamban Chuck Palahniuk amerikai szatirikus regényíró gondolatait, akárhányszor viaskodni kezdtek egymással a vágyaim és a szükségleteim – egészen addig, amíg végleg fel nem hagytam a felesleges dolgok vásárlásával. Jó hírem van: nem lehetetlen a küldetés, és még a legkisebbeket is meg lehet tanítani a tudatos fogyasztói magatartásra, a megfelelő kommunikációs eszközökkel.
Állandó ingerek az életünkben: a reklámok
Megállókban ácsorogva, üzletekben bóklászva, internetezés, tévézés, rádióhallgatás, újságlapozgatás közben hirdetések százai bombáznak minket nap mint nap, és nem olyan egyszerű teljesen függetleníteni magunkat a hatásaiktól.
A gyerekek és a reklám viszonyát szigorú szabályozás tartja kordában. A magyar médiatörvény rögzíti, hogy a hirdetések nem használhatják ki a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik és más személyek iránti bizalmát, valamint a gyerekek tapasztalatlanságát és hiszékenységét. Alapszabály például hogy a televízióban vagy rádióban közzétett kereskedelmi közlemények közvetlenül nem szólíthatnak fel kiskorúakat vásárlásra; illetve arra, hogy rábeszéljék szüleiket vagy másokat a reklámozott szolgáltatás igénybevételére vagy egy termék megvásárlására.
Ez mind nagyon szépen és korrektül hangzik, de azért arról, hogy a gyakorlatban mit váltanak ki a gyerekekből a tévében látottak, hallottak, valószínűleg sok szülő sokat tudna mesélni.
A reklám alapvető funkciója és célja ugyanis – ami életkortól és műveltségi szinttől függetlenül mindannyiunkat érint – a manipuláció: a reklámok vágyakozást keltenek bennünk olyasmi iránt, amink még nincs, és elértéktelenítik mindazt, amink már van. Állandó elégedetlenséget teremtenek, és folyamatos feszültséget okoznak a frusztrált vágyakozás fenntartásával.
A fogyasztási kedvet generáló reklám mellett azonban még két hozzávaló szükséges ahhoz, hogy a fogyasztói társadalom tovább róhassa ördögi köreit: az eszközöket megteremtő hitel és a gyors, beépített elavulás, amely újrateremti a szükségletet. Serge Latouche francia közgazdász szerint ez a három elem jelenti a fogyasztói társadalom valódi gyújtópontjait.
Fogyasztói jogok, kötelezettségek és tudatosság
Hirdetések tömkelege ide vagy oda, a fogyasztói tudatosság korántsem merül ki a reklámok működési elvének alapos ismeretében.
Ha már egyszer vásárlásra kerül a sor, elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk fogyasztói jogainkkal és kötelezettségeinkkel, akár offline, akár online üzletben költjük a pénzünket. Erre hívja fel a figyelmet az Európa Tanács által publikált Digital citizenship education handbook (A digitális polgárságra nevelés kézikönyve) egyik fejezete is, amely szerint az e-kereskedelemnek kétségtelenül vannak pozitív hozadékai, hiszen jelentősen leegyszerűsítette egyes termékek beszerzését és különböző szolgáltatások igénybevételét, ugyanakkor az online vásárlás nem kis kockázattal jár. Ehhez pedig nem kell feltétlenül kamuhirdetések áldozatául esni – elég, ha nem járunk el körültekintően, ha például az apró betűs tájékoztató elolvasása nélkül pipáljuk ki az Elolvastam, megértettem... rész melletti rubrikákat. Elvégre az az internetes vásárlás nagy előnye, hogy időt spórolunk vele, minek is vesződnénk ilyenekkel? Hidd el, a saját érdekedben megéri rászánni azt a néhány pluszpercet.
A digitális polgárságra nevelés kézikönyve szerint...
- ...a fogyasztói ismeretekben jártas digitális polgárok képesek a gyakorlatba ültetni a fogyasztás fenntartható koncepcióját, mely a jóllétre és a személyes biztonságra fókuszál.
- ... a fogyasztói polgárok számának növekedését azért sem szabadna figyelmen kívül hagyni, mert az egyén döntései etikai, társadalmi, gazdasági, valamint ökológiai meggyőződésen alapulnak.
- ...a fenntartható fogyasztás oktatásának alapvető tanulási eredményei az Európa Tanács úgynevezett pillangómodelljével (értékek, attitűdök, tudás és kritikus megértés) párhuzamosan alkalmazva a 21. században nélkülözhetetlen értékek megértéséhez, megerősítéséhez vezethetnek – ezek a kritikus tudatosság, az ökológiai felelősségtudat, a társadalmi felelősségvállalás, a cselekvés és aktív részvétel, valamint globális szolidaritás.
A legújabb trendek azt mutatják, hogy egyre több fiatal költi a pénzét (vagy saját bankkártya híján a szüleiét) különböző webáruházakban. Sok videójáték vagy egyéb internetes szórakoztató eszköz használata (elő)fizetéshez kötött, ezzel is emelve annak színvonalát, egyediségét és értékét. Sok fiatal felhasználó ráadásul úgy „virtualizálja” a pénzt mint fizetőeszközt, hogy nincs is tisztában annak valódi értékével – ez pedig a későbbiekben komoly gazdasági és életvezetési problémákhoz vezethet.
A statisztikák szerint az európaiak legalább 60 százaléka napi szinten használja az internetet, és több mint kétharmaduk vásárolt már online. És mivel az újabb és újabb technológiáknak köszönhetően ma már arcfelismerés, beépített csipek és e-tetoválás révén is vásárolhatunk, egyre fontosabbá válik személyes adataink és értékeink biztonságának megőrzése.
A fogyasztói tudatosság másik aspektusa a vállalkozói lét, amihez nem kell szó szerint vállalkozónak lennünk, elég, ha a Vaterán, a Jófogáson vagy az e-Bayen áruljuk a megunt cuccainkat. Fontos azonban, hogy mindenki, aki a közösségi médián keresztül hirdeti és online platformokon tárolja a termékeit, tisztában legyen a felhasználók/kliensek/követők jogaival és kötelezettségeivel. Különösen mivel ezt a digitális gazdaságot ma már a GDPR is szigorúan szabályozza.
Etikai szempontok, kockázatok és hasznos tanácsok online vásárláshoz
• A fogyasztóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az online vásárlás kiegészítő biztonsági intézkedéseket igényel – nemcsak a pénzügyi adatok biztonságának megőrzése, hanem a fogyasztói identitás és az egyén döntéseinek magántulajdonban tartása érdekében is.
• Minden technológiai eszköz és berendezés biztonsági beállításának naprakésznek kell lennie, és arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a weboldalak vagy online platformok frissítései után a beállításaik mindig alapértelmezett helyzetbe kerülnek.
• Érdemes az online vásárlásokat egy külön, csak erre használt betéti vagy hitelkártyával lebonyolítani, így könnyebben nyomon követhetők az egyes kiadások.
• Ellenőrizd, hogy az online fizetési felület titkosítva van-e. Mielőtt megadsz bármilyen személyes adatot, nézd meg az Eszköztárban megjelenő lakat ikont. Ez egyértelmű jele annak, hogy a tranzakció biztonságos kapcsolaton keresztül történik. Arról is győződj meg, hogy az URL tartalmazza-e a https rövidítést, melyből az „s” azt jelenti, „secure”, azaz biztonságos.
• Használj neves, megbízható webshopokat (tájékozódj minél több forrásból), és lehetőleg kezeld fenntartással az olyan platformokat vagy ajánlatokat, amelyek túl szépek ahhoz, hogy valósak legyenek.
• Nézd meg a vásárlói visszajelzéseket, és mindig járj utána az eladó nevének, mielőtt bármit is megrendelsz.
• Győződj meg róla, hogy a személyes adataid biztonságban vannak-e, és megfelelnek-e az általános adatvédelmi rendelet kitételeinek.
• Vásárlás előtt tanulmányozd alaposan a fogyasztói jogokról szóló tájékoztatót: van-e lehetőség a termék visszavásárlására, pénzvisszatérítésre, jogos panasz esetén kárpótlásra stb.
• Légy óvatos az olyan online üzleti modellekkel, amelyek csak közvetett fizetési lehetőséget biztosítanak, miközben nem garantálják a felhasználók védelmét, illetve fogyasztói jogaik gyakorlását. Példa erre a személyes adatok suttyomban történő begyűjtése, valamint a reklámoknak, hírleveleknek vagy akár a kriptovaluta-bányászatnak való kitettség böngészés közben. Önmagukban ezek nem „rossz” dolgok, de ha nem akarunk nap mint nap virtuális hirdetések özönében fürödni, akkor érdemes elővigyázatosnak lenni.
• Az online értékesítőknek könnyen érthető és követhető feltételeket, valamint megfelelő opt-in lehetőségeket kell biztosítaniuk a felhasználók számára. (Az opt-in olyan regisztrációs eljárás, amelynek során a felhasználó bizonyos adatok megadásával kérheti, hogy felkerüljön egy listára. Ez gyakran egy hírlevélre való feliratkozást jelent). Emellett meg kell bizonyosodniuk arról, hogy vállalkozói törekvéseik nem sértik a vásárlói jogokat.
Tippek pedagógusoknak
Íme, néhány izgalmas projektfeladat, amivel nemcsak felkeltheted a diákok érdeklődését, de sokat tehetsz azért, hogy tudatos fogyasztókká váljanak:
# Járjatok utána az Amazon sikertörténetének, majd vitassátok meg, hogy adott-e a cég bármilyen értéket a fogyasztóknak és az eladóknak vagy sem.
# Kérd meg a diákokat, hogy kutassák fel kedvenc technológiai eszközük (okostelefon, táblagép, játékkonzol) gyártási és értékesítési láncának részleteit: mennyire legális a háttere (pl. foglalkoztatnak-e kiskorúakat), mennyire vannak tisztában a vásárlók azzal, hogy miből és pontosan hogyan is készülnek az adott termék egyes elemei.
# Tanulmányozzátok együtt a PayPal, a Simple vagy más online fizetési rendszerek feltételeit, a tranzakciók költségeit és minden lényeges informácót, amit a felhasználóknak tudniuk kell.
# Tervezzetek meg egy e-kereskedelmi weboldalt (pl. tanszereket árusító webáruházat), és határozzátok meg, hogy mik a leglényegesebb ismérvei egy jól felépített webshopnak.
# Kérd meg az osztályt, hogy vizsgáljanak meg több online értékesítési webhelyet: Melyek a legkelendőbb termékek? Milyen típusú garanciákat vagy visszatérítéseket biztosítanak az egyes webáruházak? Mely országok számára érhető el az adott szolgáltatás? Mennyire befolyásolja a globális forgalmazás a termékek népszerűségét?
# Végezzetek összehasonlító kutatást online vállalkozók, youtuberek, instagrammerek vagy más influencerek módszerei, szolgáltatásai/termékei, valamint követőik/fogyasztóik védelmére irányuló attitűdje és eljárása alapján.
# Olvastasd el a diákokkal az Európai Unió Alapjogi Chartáját: tartalmazza-e a dokumentum a fogyasztók jogait és kötelezettségeit? Mivel lehetne kiegészíteni, hogy a jövőbeli digitális környezetben is megállja a helyét?
