Az iskolai erőszak egyre nagyobb probléma Magyarországon. A szakértő szerint azonban prevencióval, konzekvens szülő-pedagógus kommunikációval és önvédelmi ismeretekkel visszaszorítható.
Az iskolai erőszak nem csak a fizikai atrocitásokat, bántalmazásokat jelenti, hiszen idetartozik a kiközösítés, a csúfolás vagy a napjainkban egyre nagyobb teret kapó online zaklatás is – magyarázza Kovács Ildikó önvédelmi szakértő. Szerinte a gyerekek sok esetben otthon nem mernek szólni erről, viselkedésük megváltozása azonban beszédes lehet.
Egyértelmű jelek
Ilyen például, ha a nyitott gyerekből zárkózott lesz, az alapvetően is introvertált iskolásnak pedig dühkitörései vannak. Tipikus az is, hogy megborul a gyerek nyugodt alvása: éjszaka felriad, álmában sír, kisiskolás esetében pedig akár be is pisilhet, hiszen a gyerekek a napközben őket ért traumákat éjszaka dolgozzák fel. A bántalmazások következményei azonban nappal is egyértelműek: beszéd közben előjön a dadogás, tikkel, rágja a körmét vagy tépkedi a haját. A szakértő szerint éppen ezért rendkívül fontos, hogy folyamatosan figyeljük a gyerekünket, és gyakran beszélgessünk arról, hogy mi történt vele az iskolában, hogy érzi magát, mi okozza a belső feszültséget.
Kommunikáció + együttműködés = megelőzés
De nemcsak szülő-gyerek kommunikációra van szükség az iskolai erőszak megfékezéséhez, hanem a pedagógusokkal való együttműködés is éppen olyan fontos. Egyeztessünk a tanárokkal, tanítókkal arról, hogyan telik a gyerekünk napja az iskolában, kikkel játszik mostanában. Ha egy korábbi barátság megromlik, tájékozódjunk róla, mi lehetett ennek az oka, volt-e köztük konfliktus. Beszéljünk arról, ha a gyerekünk mindig a társaság középpontja volt, mi az oka annak, hogy mostanában inkább egyedül játszik. A meglévő információk alapján aztán dönthetünk arról, hogy a beszélgetések elegendők-e a gyerek számára, vagy érdemesnek tartjuk az alapvető önvédelmi ismeretek elsajátítását is.
A gyerekek önvédelmi oktatása minden esetben játékos formában, szerepjátékok segítségével folyik. Ezeken az alkalmakon az a feladat, hogy megtanítsuk az iskolások számára, hogy hogyan kezeljék a verbális és nonverbális konfliktusokat, emellett pedig magabiztosabbá váljanak. Kovács Ildikó tapasztalata szerint már akár 3-4 önvédelmi edzést követően is képessé tud válni a gyerek arra, hogy saját maga oldja meg az iskolai problémáit.
Tévhitek az önvédelemmel kapcsolatban
Természetesen előfordulhat sajnos az is, hogy a probléma elfajul. Ekkor a gyerekeknek már nemcsak azt kell megtanulniuk, hogy hogyan tolják el maguktól a támadójukat, hanem szükségük lehet néhány védekező technikára is. Meg kell tudnia védeni az arcát, ha pofont kapna, de szintén meg kell tanulnia helyesen esni és kiszabadulni például egy szorításból. A szülők és a gyerekek sok esetben attól tartanak, hogy ha a gyerek visszaüt vagy aktívan ellenáll a bántalmazásnak, akkor legközelebb nagyobbat fog kapni. A szakértő szerint azonban sokkal gyakoribb az, hogy a bántalmazást tűrő gyereket bántalmazzák később aktívabban. Éppen ezért fontos, hogy az iskoláskorú gyerekek is megtanulják kijelölni az énhatáraikat, tudatosítsák magukban és a társaikban, hogy mi az, amit már nem lehet velük megtenni.
