A világ öt legfurcsább iskolája

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Tanulni nemcsak hagyományos osztálytermi keretek között, hanem akár egy vasútállomáson vagy bunkerben is lehet. Mutatunk néhányat a világ legszokatlanabb oktatási helyszínei közül.

Míg a nyugati világban elsősorban a digitalizáció formálja a klasszikus osztálytermeket és a tanulási módszereket, a világ számos pontján a szegénység és/vagy a természet szül szokatlan helyzeteket: van, ahol jobb híján vasútállomásokon vagy a vízen koptatják a diákok az iskolapadot, és van, ahol egy veszélyes kanyontúra árán jutnak el az iskolájukba.

Úszó iskolák – Banglades

A heves esőzések okozta áradások és a nagy szegénység kombinációja olyan alapvető szolgáltatások elérését is megnehezíti Banglades lakói számára, mint az egészségügyi ellátás vagy az oktatás. Egy civil szervezetnek hála azonban az elmúlt években több mint száz iskola és orvosi központ jött létre – hajók átalakításával. 

Egy-egy úszó suliban könyvtár is üzemel, sőt számítógépekkel és internettel is fel vannak szerelkezve. A biztonság kedvéért az iskolák akár házhoz is mennek a gyerekekért, tanítás után pedig hazaviszik őket.

Dong Zong barlangiskola – Kína

A Dong Zong barlangiskola 1984-ben nyitotta meg kapuit a Kína egyik legszegényebb tartományában fekvő Mau nevű faluban. Mivel állami támogatásból nem sok jutott az itt lakóknak, nyolc környékbeli pedagógus úgy döntött, önállóan is megoldják a gyerekek képzését. 

A barlangiskola sok éven át gondtalanul működött, mígnem 2011-ben a kínai kormány bezáratta, mondván: ebben az országban nem barlanglakókat kell nevelni. Az érdembeli fejlesztésekre persze azóta is várnak a helyi lakosok. 

Gulu általános iskola, ahova ötórás kanyontúra árán jutnak el a diákok – Kína

A délnyugat-kínai Hanjüan megyében található Gulu általános iskolának egyetlen tanára van, de nem is ez a különleges benne, hanem az, hogy a diákoknak öt órájukba telik megközelíteni az iskolát, méghozzá nem is akármilyen terepen: extrém keskeny, meredek útvonalakkal, veszélyes kanyarokkal és sziklamászással tarkított kanyontúra árán jutnak csak el a gyerekek az iskolába – tanítás után pedig ugyanezen az útvonalon haza. 

Ugye, hogy ehhez képest nem is tűnik olyan vészesnek az az ajánlott napi 10 ezer lépés?

Iskola egy hidegháborús bunkerben – Új-Mexikó

Az USA első föld alatti iskolája a hidegháború ideje alatt épült az új-mexikói Artesiában. A három atombiztos ajtóval ellátott létesítmény célja – azon túl, hogy általános fedezékként szolgált – az volt, hogy egy esetleges bombatámadás után is zavartalanul folyhasson az oktatás. 

A magas fenntartási költségek miatt a bunkert 1995-ben bezárták, de népszerűsége miatt építettek fölötte egy új, bunkerre hajazó iskolát.

Iskolák a vasútállomásokon – India

Egy lelkes pedagógus, Inderjit Khurana jóvoltából India-szerte több ezer olyan gyerek számára nyílt lehetőség a tanulásra, akik azelőtt utcai kéregetéssel töltötték mindennapjaikat.

Az úgynevezett peroniskolák ötlete egyszerűen onnan jött, hogy Khuranának megesett a szíve néhány vasútállomáson kolduló gyereken, ezért rögtönzött tanórát tartott nekik – azóta pedig már egy kész hálózattá nőtte ki magát az elképzelés: a gyerekek kedvük szerint bármikor csatlakozhatnak egy-egy foglalkozáshoz, ahol verseket, dalokat tanulnak, báboznak – egyszóval sokkal szórakoztatóbb és hosszú távon kifizetődőbb dolgokat csinálnak, mint a kéregetés. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Zsó
Zsó
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.