Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ahhoz, hogy a gyerek magabiztosan és nyugodtan irányíthassa az életét, tudnia kell, mikor mire figyeljen, és mire ne, mikor mit végezzen el, és mit ne. David Allen vezetési tanácsadó és coach, a GTD-módszer (Getting Things Done) atyjának legújabb, fiataloknak szóló könyve nyomán adunk néhány hasznos tippet, hogy stresszmentes hatékonyságnövelésből is jeleskedjen a gyereked.
Hol szünet nélkül rohan, hol a telefonja céltalan nyomkodásával tölti a szabad perceit, miközben neked kell emlékeztetned a teendőire? Netán meg is csinálsz helyette néhány feladatot, vagy hagyod, hogy halogasson? Biztosan jó fej szülő vagy a szemében, de ha nem tanulja meg önállóan menedzselni a mindennapjait, akkor a fősulin vagy egyetemen, és később, dolgozó felnőttként is sokat fog szívni. Ahhoz, hogy a gyerek sikeresen kezelje a stresszhelyzeteket, hogy hatékonyan be tudja osztani az idejét és hogy jól boldoguljon az életben, érdemes inkább az alábbi szokások kialakítására ösztönöznöd:
1. Ne akarjon mindent fejben tartani – gyűjtőkosár és rögzítés
Persze megpróbálhatja, és akár fel is idézhet minden információt egy-egy tanórával, házi feladattal, iskolán kívüli tevékenységgel, családi programmal, felelősséggel kapcsolatban, ám ahogy a dolgok egyre bonyolódnak, és túl sok mindennel kell egyszerre foglalkoznia, egyre jobban elkalandozik a figyelme, és egyre inkább eluralkodik rajta a túlterheltség.
A legújabb kutatások szerint munkamemóriánkban körülbelül négy információelemet tárolhatunk egyszerre, ennél nagyobb adatmennyiség esetén a kognitív terhelés miatt lelassul az agyunk, és csökken a hatékonyságunk. Aki tehát az információtömeg korszakában megpróbálja fejben tartani a rá zúduló dolgokat, az a biztos katasztrófa felé rohan – véli David Allen. Az irányítás megszerzése felé tett első lépés tehát, hogy a gyerek kisöpör minden fizikai, digitális vagy mentális dolgot a munkamemóriájából, és ezeket valahol máshol rögzíti és őrzi.
Allen és szerzőtársai szerint az úgynevezett gyűjtőkosarak, azaz a fejen kívüli, feldolgozásra váró dolgok fizikai vagy digitális tárolóhelyek alkalmazása már önmagában is forradalmi változást idézhet elő, hiszen amint el tudja engedni a gyerek a fejében felhalmozódott és őrzött dolgokat, a felszabadult kapacitásnak köszönhetően sokkal oldottabbá és kreatívabbá válhat, és élvezheti az irányítást az élete felett. Ezt a folyamatot nevezi a szakember rögzítésnek.
2. Döntsön a dolgairól – tisztázás
Egész pontosan az első lépésben a gyűjtőkosaraiba helyezett dolgairól. Hatékonyan dönteni persze nem egyszerű, minimális erőfeszítéssel, helyesen dönteni pedig már művészet – ez utóbbit alapvető gondolkodási folyamatnak nevezzük, melynek során a fejünkből kisöpört dolgokat az alábbi 6, jól elkülöníthető csoportba sorolhatjuk:
- Következő lépés: konkrét tevékenység, amely közelebb visz valaminek a befejezéséhez idő- és helymeghatározás nélkül.
- Projekt: olyan végeredmény, amelynek eléréséhez egynél több következő lépésre van szükség.
- Ellenőrző lista: személyre szabott és bármikor kiegészíthető felsorolás, amely valamilyen konkrét tevékenység elvégzéséhez nyújt segítséget.
- Valamikor/talán lista: olyan dolgok felsorolása, amelyekkel idővel bizonyára lehetne tenni valamit, de pillanatnyilag nem igényelnek cselekvést.
- Referenciaanyag: olyan, cselekvést nem igénylő dolog, amelyre később még szükség lehet.
- Szemét: olyan, cselekvést nem igénylő dolog, amelyre nincs szükség, amelyet nem érdemes vagy nem kell megtartani, ezért kidobható.
A tisztázás módszerével, azaz megfelelő döntések meghozatalával rengeteg energiát takaríthattok meg.
3. Tegyen mindent a helyére – rendszerezés
Mindenkivel előfordul, hogy elveszít valami értékes dolgot, egy fontos jelszót, mappát vagy dolgozatot, és csak pluszmunkával tudja megtalálni vagy újra elkészíteni. Bosszantó idő- és energiapocsékolás, nem igaz?
Ehhez hasonlóan, ha a dolgainkról megfeledkezünk, előbb-utóbb újra megjelennek, amivel egyre több időt és energiát rabolnak. Ennek elkerülése érdekében érdemes egy kamasznak azt is megtanulnia, hogyan állíthat össze egyszerű listákat, amelyekkel könnyen nyomon követheti a dolgait. A GTD-módszer nyelvén ez a rendszerezés.
4. Időnként ellenőrizze, hogy jó úton jár-e – reflektálás
Miután kisöpörte az elméjét, rögzítette, tisztázta, majd rendszerezte a dolgait, a legjobb, ha megáll néhány pillanatra, hogy ellenőrizhesse a listáit, illetve naptárát – azaz: ha reflektál. Ahhoz, hogy fenntartsa és megerősítse a kialakított rendszerét, érdemes naponta ellenőriznie a naptárát, valamint a következő lépések listáját. Emellett célszerű heti szinten átnéznie, tisztogatnia, aktualizálnia, új ötletekkel és feladatokkal kiegészítenie ezeket a térképeket, hogy ne térjen le a helyes útról.
Így talán könnyebb megérteni:
A legtöbb embernek van otthon szennyestartója (gyűjtőkosár), amelyben a koszos ruháit dobálja (rögzítés). Ezeket aztán szétválogatja fehér, sötét vagy kímélő mosást igénylő ruhákra (tisztázás), majd kupacokba rakja, mosásra előkészítve (rendszerezés). Amikor elérkezik a mosás ideje, még egyszer gyorsan átnézi a kiválogatott kupacokat (reflektálás), majd mehet az első adag a mosógépbe (cselekvés).
5. Mindig azzal foglalkozzon, ami valóban fontos – cselekvés
Az irányítás megszerzése felé tett utolsó lépés, hogy néhány egyszerű módszerrel leszűkítjük a választási lehetőségeket, amivel nagyot nyerhetünk. „Ez az a lépés, amikor a listáid és megérzéseid alapján kiválaszthatod és végrehajthatod azt a teendőt, amellyel közelebb kerülhetsz terveid, elképzeléseid megvalósításához” – írja Allen Haladj a dolgaiddal! című könyvében.
Sanszos, hogy a gyerek ezen a ponton már érezni fogja, mennyit változott, fejlődött, mennyivel könnyebb lépnie és cselekednie. A cselekvéshez ugyanis komoly mérlegelésre van szükség: el kell dönteni, hogy az adott körülmények között hogyan tudunk a leghatékonyabbak lenni. Az alábbi cikkben ehhez is adtunk néhány támpontot.
