Az anyaság konkrét, jól látható változásokat okoz az agyban. De miért?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A legtöbb anya számára ismerős változás, hogy szülés után feledékenyebb lett és sokkal könnyebben elérzékenyül, mint korábban. Bár ezek nem kimondottan előnyös tulajdonságok, van rá mentség: a szülővé válás.

Alapból könnyen elérzékenyülök, például iszonyatosan meg tudok hatódni attól, ha valakinek sikerül egy igazán ütős ajándékot vennem – gyakran jobban, mint az ünnepelt. A gyerekek óta ez csak rosszabb lett, így már nem is próbálom leplezni a dolgot. Mondjuk, a mélypont az volt, amikor képes voltam egy tévéreklámon is elérzékenyülni.

Ez a jelenség a feledékenységgel karöltve a kismamák számára nem újdonság, rendszerint a hormonokra és a fáradtságra szoktuk fogni a dolgot. De a helyzet az, hogy az első gyerekvállalással megváltozik a nő agya, mégpedig azért, hogy jobban megértse a kisbaba jelzéseit, írja dr. Vanessa LoBue a Psychology Today hasábjain.

A Barcelonai Autonóm Egyetem kutatói nők agyának szülés előtti és szülés utáni felvételeit összehasonlítva megállapították, hogy az agy szerkezetében tapasztalható változások tartósak, legalább két évig fennállnak. Ezek a változások alapvetően az agynak azokra a területeire terjednek ki, amelyek akkor aktiválódnak, amikor a nőknek a saját kisbabájuk képét mutatták. A szakemberek szerint a változások segítenek abban, hogy a nők felkészüljenek az anyaságra, és hogy könnyebben megértsék a kisbaba jelzéseit, felismerjék a szükségleteit.

A változás célja, hogy jobb szülőkké váljunk
Fotó: FatCamera / Getty Images Hungary

Elsőre talán meglepő lehet, de még az apák agya is megváltozhat a születés után. Egy másik kutatásban anyák és apák agyát vizsgálták, miközben egy olyan videót vetítettek nekik, amin a kisbabájukkal foglalkoztak. A szülőknél nemtől függetlenül fokozott aktivitást tapasztaltak az agy amigdala nevű területén, mely az érzelmek feldolgozásáért felelős. Sőt, minél jobban kivette a részét az apa a kisbaba gondozásából, annál jobban hasonlított ez az agyterület az anyáéhoz. Ezek alapján pedig egyértelmű, hogy az agyban zajló változások nem a terhességhez vagy a szüléshez kötődnek, hanem pusztán a szülői viselkedés elég lehet ahhoz, hogy az agy megváltozzon. A kutatók régóta feltételezik, hogy ezeknek a változásoknak a célja alapvetően az, hogy jobb szülővé váljunk, ugyanakkor mellékhatás lehet a bevezetőben már említett túlzott érzékenység, különösen, ha a gyerek jóllétéről van szó. 

A feledékenység már inkább a kialvatlanság számlájára írható, ugyanakkor a memóriára is hatással van a baba születése, csak másképp. Elképzelések szerint ugyanis a terhesség, a vajúdás és a szoptatás alatt is termelődő oxitocin megóvja az anyákat a kellemetlen emlékektől, vagyis hatására könnyebb megfeledkezni a kevésbé jó részekről, ami lényeges lehet az ismételt gyerekvállalás érdekében.

Szóval az agyunk valóban megváltozik, ez tény. De bármennyire is kellemetlenek eleinte ezek a változások, az „új” agyunknak köszönhetően valójában jobb, felelősségteljesebb szülőkké válunk.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Varga Orsolya Molnár
Varga Orsolya Molnár
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kovács Margit titokzatos élete: banktisztviselőből lett a kerámialányok királynője

Alkotásait egy ország imádta, szentendrei múzeuma előtt évtizedeken át kígyózó sorok vártak a bejutásra, ő maga mégis visszavonultan, szinte teljesen elszigetelten élt egy pesti lakásban. Kovács Margit, a „kerámialányok királynője” fiatalon még egy győri bankban számolta a pénzt, mielőtt a huszadik századi magyar művészet egyik legmeghatározóbb alakjává vált volna.

Offline

Ez Leonardo da Vinci legfurcsább találmánya: egy francia luxuskastély közepén rejtőzik

Egy monumentális francia luxuskastély kellős közepén található egy olyan építészeti szerkezet, amely évszázadok óta zavarba ejti a tudósokat és a turistákat. A Loire-völgy legnagyobb kastélyában, Chambord-ban rejtőzik Leonardo da Vinci egyik legkülönösebb találmánya: egy olyan kettős spirálvonalú lépcsőház, amelyen két ember úgy képes egyszerre közlekedni, hogy látják egymást, mégsem találkoznak össze soha. Íme a francia reneszánsz legizgalmasabb palotája.

Életem

Alig 50 ezret kapnak havonta, és esélyük sincs kitörni: egyre több a 60 évnél idősebb hajléktalan Magyarországon

Ötven év feletti, többnyire legfeljebb szakmunkás végzettségű, tartósan hajléktalan, egyedül élő férfiak alkotják a fedél nélkül élők legnépesebb csoportját – többek között ez derült ki az idei Február Harmadika Munkacsoport országos hajléktalanügyi adatfelvétele során. A kutatás arra a szomorú tényre mutatott rá, hogy a hajléktalanság Magyarországon ma már messze nem csupán lakhatási probléma: az otthontalan emberek helyzete egyre szorosabban összefonódik az egészségügyi, szociális, oktatási és munkaerőpiaci rendszerek hiányosságaival.

Életem

Nem Budapesten keresnek a legjobban: meglepő magyar települések vezetik a fizetési toplistát

Nagykovácsi, Telki, Budajenő és Paks is a legmagasabb átlagkeresetű magyarországi települések közé tartozik, miközben Budapest a kerületi átlagokat figyelembe véve nem fér fel a képzeletbeli dobogóra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) június 1-jétől települési szinten is elérhetővé tette a kereseti adatokat a TIMEA nevű interaktív térképes alkalmazásában.

Testem

Újabb országban merült fel ebolagyanú: hazánkban ennyire kell tartani a járványtól

Brazília két legnagyobb városában, São Paulóban és Rio de Janeiróban nemrégiben két turistát is megfigyelés alá helyeztek ebola-fertőzés gyanúja miatt. São Paulóban egy 37 éves, a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó férfinál, míg Rio de Janeiróban egy Ugandából érkező belga férfinál jelentkeztek a súlyos betegség tünetei.

Testem

Ez az otthoni munka legnagyobb veszélye: hosszú távon jelentkezik káros hatása

A home office kezdetben a szabadság és a kényelem szimbóluma volt, de mára kiderült, hogy komoly mentális kockázatokat rejt. Az otthoni munkavégzés legnagyobb veszélye a szociális kapcsolatok drasztikus leépülése és a munka-magánélet határainak elmosódása, ami hosszú távon súlyos pszichés állapotromláshoz vezet. Egy friss kutatás szerint a mai emberek jelentős része a mentális kimerültségtől és a szorongástól fél a legjobban, miközben az otthoni környezet és az izoláció észrevétlenül rombolja a lelki egészségünket. Utánajártunk, hogyan alakul ki ez a veszélyes folyamat, és mit tehetsz ellene.