Abszurd dolog meghatározni, hogy mikor van vége a gyermekkornak, és mikor kezdődik a felnőttkor, mert ez valójában egy folyamat, ami sokkal tovább elhúzódik, mint gondolnánk. Az biztos, hogy biológiai szempontból 18 évesen még nem számítunk felnőttnek.
Te mikortól érezted felnőttnek magad? 18 évesen én még nagyon nem. Sőt, az egyetemi évek nagy részében sem. Valamikor akkor kezdődhetett, amikor elkezdtem dolgozni, és anyagilag függetlenné váltam a szüleimtől. De még ezek is laza évek voltak. Egészen addig, amíg egy hivatalos papíron az „Anyja neve” részhez már a saját nevemet kellett írnom. Az egy meghatározó pillanat volt.
Jogilag ugye 18 éves kortól számít valaki felnőttnek, de biológiai szempontból ez valójában sokkal később következik be, írja az IFLScience. A pubertás, a bölcsességfog kinövése és a szüzesség elvesztése csak egy dolog – az agy ugyanis még a húszas éveinkben is javában változik. Az idegsejtek tovább fejlődnek, kapcsolatokat hoznak létre és finomodnak, ezek alapján pedig a Cambridge Egyetem kutatói szerint csak a 30-as éveinkre leszünk valójában felnőttek.
Noha az agyban zajló változások jelentős részén a kamaszkorban túljutunk, a későbbi átalakulásoknak is lehet viselkedésre gyakorolt hatása. A skizofrénia például férfiaknál általában a húszas évek elején jelenik meg, míg nőknél jóval később, a húszas-harmincas évek fordulóján.
A kutatók szerint abszurd dolog meghatározni, hogy mikor van vége a gyerekkornak, mikor kezdődik a felnőttkor, mert ez egy 3 évtizeden át tartó átalakulás. A közelmúltban ugyanezt a kritikát fogalmazták meg ausztrál szakemberek is, akik azt mondták, hogy a serdülőkor jóval tovább tart, mint gondolnánk.
A serdülőkor (vagy kamaszkor) kifejezést 1904-ben használta először G. Stanley Hall pszichológus, és a gyermekkor és a felnőttkor között húzódó életszakaszként írta le. A köznyelv számára ez rendszerint a 13 éves kor körül kezdődő tinédzserkorral egyenlő, de lányok esetében akár már 10 évesen is elkezdődhet a pubertáció.
A Lancet gyerekekkel és kamaszokkal foglalkozó lapjában megjelent cikk amellett érvel, hogy a test és az agy fejlődése, valamint a szocioökonómiai tényezők (diákhitel, dráguló lakhatás, bizonytalan munkaerőpiac) miatt a felnőttkor klasszikus állomásai, mint a párválasztás, családalapítás és gazdasági függetlenség kitolódnak, meghosszabbítva ezzel a serdülőkort egészen a húszas évekig.
Persze aki ezt már átélte, az pontosan tudja, hogy a változások nem egyik napról a másikra történnek. Az eredmények inkább csak arra hívják fel a figyelmet, hogy a fejlődés a nemi éréssel és a végleges testmagasság elérésével nem ér véget, hanem nagyon sok lényeges dolog változik még a szervezetünkben a húszas éveinkben is.
