Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Lehet, hogy aki korán kel, az aranyat lel, azonban a tanulmányi eredményei jobbak lesznek azoknak, akik tovább ágyban maradnak – állítja egy amerikai kutatás.
A megfelelő mennyiségű alvás csodákat művelhet testi és lelki egészségünkkel – nem elég, hogy kipihentebben ébredünk, mely frissesség az egész nap velünk marad, de emlékezetünk és figyelmünk is jobban működik. Éppen ezért adhatnak aggodalomra okot azok a statisztikák, melyek szerint az iskolásoknak egyre kevesebb idejük jut alvásra – az amerikai diákoknak például átlagosan napi hét óra, mely egy egész órával kevesebb, mint száz évvel ezelőtt. Egy friss kutatás során a Washingtoni Egyetem neuropszichológusokból és biológusokból álló tudóscsapata úgy találta, rengeteg előnnyel jár egy tanuló számára, ha több ideje marad reggelente az alvásra – számol be a Scientific American.
Jobban tanulnak és kevesebbet lógnak a diákok, ha kialhatják magukat
Különösen a tizenévesek számára jelent problémát a megfelelő alvásmennyiség hiánya, hiszen kamaszkorban a szervezet egy nagyszabású fejlődési folyamaton megy át, melyhez elengedhetetlen az elegendő pihenéssel járó mentális és fizikai jólét. Éppen emiatt az Egyesült Államokban több iskola kísérletezett már vele, hogy a klasszikus 8 órás becsengetés helyett 8.30-ra, esetleg még későbbre teszik a reggeli első óra kezdetét. A témában született több tanulmány is megerősítette, hogy a későbbi iskolakezdés jótékony hatással van a diákokra, hiszen így tovább maradhatnak ágyban, mégsem ért egyet mindenki ezen kezdeményezésekkel. Egyes szülők például úgy gondolják, ha gyerekeik később kezdik a napot, délután kevesebb idejük marad sportolni vagy egyéb tanulás utáni tevékenységekre. Mások inkább a tévéképernyő és a monitor előtt töltött időt tették felelőssé a kamaszok alváshiányáért.
Egyelőre még várat magára, hogy egy pontos, valóban igazolható összefüggéseket felmutató tanulmány szülessen az iskolakezdésnek a gyerekek biológiai órájára gyakorolt hatásáról, az érintett kutatás azonban nagy lépéseket tett ezen a téren. Az említett egyetem munkatársai két Seattle-i középiskolával együttműködve két éven keresztül vizsgálták a becsengetési rend változásainak és a diákok iskolai teljesítményének összefüggéseit. A két szóban forgó intézményben a 2015–16-os tanévben még reggel 7.50-kor kezdődött a tanítás, majd a következő évtől 8.45-re lett áttolva az első csengő megszólalása. Ennek következtében a tanulók naponta átlagosan mintegy harmincöt perccel alhattak többet, melynek a kutatók megfigyelései szerint számos téren hihetetlenül pozitív hatásai mutatkoztak.
A diákok kevésbé érezték magukat kialvatlannak, illetve a tanulmányi eredményeik is javultak. Érdekes módon, mindkét iskolában csökkent a hiányzások és a késések száma is. Ez utóbbi két statisztika a két tanintézmény közül főként abban az iskolában mutatott rohamos javulást, melybe a másikhoz képest jóval nagyobb számban járnak anyagilag hátrányos helyzetű családokból származó, illetve kisebbségekhez tartozó tanulók.
Szakemberek azt is gyakran pedzegetik, hogy a megfelelő mennyiségű alvás hiánya a különböző lelki betegségek kialakulását is elősegíti a tizenévesek körében. Erre a vélt vagy valós összefüggésre sajnos nem sikerült fényt derítenie a Seattle-i kutatásnak, főként azért, mert ez esetben hosszabb távú hatásokról van szó, melyek megfigyeléséhez jóval több időn keresztül szükséges követniük a tudósoknak alanyaikat.
Mindettől eltekintve az egyetem munkatársai által szolgáltatott bizonyítékok máris több helyütt éreztetik hatásukat. Orlando és Philadelphia városok iskoláiban már fontolgatják a Seattle esetében bevált rendszer bevezetését, Franciaországban pedig egy nemrégiben született döntés értelmében a párizsi diákok ezentúl egy órával többet alhatnak majd reggelente iskolakezdés előtt. Ironikus módon azt viszont még nem tudni, hogy a kutatásban részt vevő két középiskolában meghagyják-e az újonnan bevezetett csengetési rendet, vagy jövő tanévtől minden visszaáll a korábbi rendhez.
