Miért hazudnak a gyerekek?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy gyereknél is a hazugságnak általában oka van, szülőként a legfontosabb dolgunk, hogy ezt kiderítsük. A büntetés ugyanis csak újabb hazugságokhoz vezethet.

Minden gyerek hazudik. Teljesen normális része ez a fejlődésnek, és nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni, ha néha füllentésen kapjuk. A hazugsággal teszteli a határokat a valóság és a fantázia között, segítségével megvédi magát a tettei következményeitől, és a hazugság segít abban is, hogy megértse, hogyan gondolkodnak mások – írja a GoodTherapy.

Bár a gyerekeknél a hazugság ritkán kóros (sőt inkább azt jelzi, hogy újabb fejlődési mérföldkőhöz érkezett), mégis előfordulhat, hogy valami mélyebb problémát jelez, például mentális gondokat vagy manipulációra való hajlamot. A szakemberek körében ugyanakkor vannak, akik azt mondják, hogy nem létezik kóros vagy megrögzött hazudozás, míg mások úgy vélik, hogy ez csak más diagnózishoz kapcsoltan, vagy félelem, trauma hatására jelentkezik. 

Azok a szakemberek, akik megkülönböztetik egymástól a patológiás és megrögzött hazudozókat, azt mondják, hogy a különbség a szándékban van. A patológiás hazudozó ugyanis látszólag ok nélkül hazudik. Ilyen például, amikor egy gyerek azt mondja valamiről, hogy megtörtént, miközben ez egyértelműen nem igaz, és nincs is rá oka (például félelem vagy vágy), hogy ilyet állítson. 

Nem feltétlenül kell rögtön a legrosszabbra gondolni, ha a gyerek néha füllent
Fotó: Shutterstock

A megrögzött hazudozók pedig azért füllentenek, mert el akarnak érni valamit, vagy épp el akarnak kerülni egy büntetést. Ez sokkal gyakoribb a gyerekeknél, és bizonyos életkorokban különösen jellemző. 

A jelek

Egy gyereknél általában mindig oka van annak, ha nem mond igazat, épp ezért szülőként sokkal fontosabb, hogy ezt az okot megtaláljuk, mint hogy megbüntessük a hazugságért. Ez ugyanis csak újabb hazugságokat szülhet annak reményében, hogy legközelebb már nem fog lebukni.

Figyelmeztető jel lehet:

  • Gyakran hazudik látszólag ok nélkül.
  • Más viselkedésproblémák is megfigyelhetőek, például dühkitörés, hangulatingadozás, érdektelenség mások érzései iránt.
  • Azért hazudik, hogy irányítson vagy manipuláljon másokat.
  • Sokkal többet hazudik, mint a kortársai.
  • Akkor is hazudik, amikor az már megzavarja a kapcsolatait.

Még ezen jelek ellenére is lehet, hogy a hazudozás nem kóros, és gyakran kezelés vagy más beavatkozás nélkül elmúlik. Számos kutatás még azt is kimutatta, hogy a hazugság az empátia és a társas készségek fejlődésének a jele lehet.

A gyerekekre általában 3-8 éves kor között jellemző a füllentés, ezt követően aztán sokkal kifinomultabb lesz, és elsősorban az önbizalomnövelés, valamint a büntetés elkerülése lesz a fő motiváció.

Miért hazudhat a gyerekem?

Fejlődik a tudatelmélete. Ennek segítségével képes beleélni magát a másik helyzetébe, és megérteni a sajátjától különböző érzéseket és gondolatokat. Az elmeteóriának is nevezett képesség 3 éves kor körül kezd kifejlődni, akkor, amikor a legtöbb gyerek elkezd hazudozni. 

Ahogy a gyerekek megtanulnak különbséget tenni a jó és a rossz között, egyre többet füllentenek, mert képesek felismerni, hogy melyek azok a viselkedések, amelyek bajba keverhetik.

Sok gyerek hazudik azért, mert fél a büntetéstől. Ha azonban ezért még nagyobb büntetést kap, akkor azzal pont ellenkező hatást érünk el, mert csak elősegítjük a további füllentést.

Sok gyerek azért hazudik, hogy elkerülje a büntetést
Fotó: Shutterstock

Az is lehet, hogy csak kísérletezik. Sok gyerek szeret vele próbálkozni, amikor megtanul füllenteni. A hazugság oka lehet az önbizalomnövelés is. A gyerekek a kortársaiknak rendszerint azért hazudnak, hogy elnyerjék a tiszteletüket és szeretetüket, míg a szülőknek azért, mert figyelemre és szeretetre vágynak. Vagy egyszerűen nem tudja, hogy nem mond igazat, mert esetleg csak rosszul emlékszik valamire. A nagyon pici gyerek pedig még nem is érti a különbséget az igazság és a hazugság között, és nem tudja, hogy a felnőttek nem szeretik a hazugságot.

A hazugság ugyanakkor valamilyen háttérben meghúzódó problémára is utalhat, például:

  • A bántalmazott gyerekek gyakran hazudnak azért, hogy leplezzék a velük történteket, vagy mert félnek elmondani az igazat.
  • A szorongással küzdő gyerekek füllenthetnek azért, mert félnek a következményektől. 
  • Vannak gyerekek, akik azért hazudnak, mert attól tartanak, hogy ha az igazat mondanák, akkor kevésbé szeretnék őket.
  • Nagyon ritka, de a személyiségzavaroknak (például borderline vagy antiszociális) az egyik tünete lehet a hazudozás.
  • Számos mentális probléma vezethet hazudozáshoz, például lehet, hogy a bipoláris gyerek szégyelli, ahogy a mániás epizód alatt viselkedett, és ezért hazudik róla.

A szülők számára a füllentés akkor is frusztráló, ha egyébként fejlődéstani szempontból normális dolog, elvégre senki sem szereti, ha nem mondanak neki igazat. Ha hazugságon kapjuk a gyereket, akkor próbáljuk meg visszafogni magunkat, és inkább rájönni arra, hogy vajon miért történhetett. Ha pedig arra gyanakszunk, hogy valami komolyabb probléma lehet a háttérben, akkor feltétlenül kérjük szakember segítségét!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Varga Orsolya Molnár
Varga Orsolya Molnár
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.