Alvásproblémák gyerekeknél – mennyi alvásra van szüksége egy gyereknek?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A gyerekek alvása minden életkorban felmerülő kérdés. Mennyit kéne aludnia egy kisbabának naponta? És egy ovisnak mikor kellene este lefeküdni? Vajon kellőképpen kipiheni magát a kamasz az iskola előtt?

A megfelelő mennyiségű alvás nagyon fontos egy fejlődő szervezet számára, de felnőttként sem mindegy, mennyire vagyunk kipihentek. A pihenéshez szükséges idő életünk során fokozatosan csökken, de még felnőttként is legalább 7 óra alvásra lenne szükségünk – emlékeztet az amerikai National Sleep Foundation (NSF) ajánlása. 

Mennyit kell aludnia egy kisgyereknek?

Kardinális kérdés, hiszen ez erősen hatással van a szülők alvására is. Az NSF szerint 3 hónapos korig napi 14-17 óra alvás szükséges, majd egyéves korra ez 12-15 órára csökken. Az 1-2 évesek már csak 11-14 órát alszanak, az ovisok pedig 10-13 órát.

Ezek az alvások persze nem az egyhuzamban történő alvást jelentik, hanem a napi mennyiséget. Egy újszülöttnél talán könnyebb összeszámolni, hogy hányszor van ébren (ahányszor eszik), aztán később ez darabolódik egy hosszabb éjszakai, és 2-1 nappali alvásra. 

Inkább pihenj le te is, ha végre elaludt!
Fotó: Shutterstock

A legújabb kutatások szerint a kisbabák jelentős része nem alussza át az éjszakát még egyévesen sem. Sok szülő aggódik azért, mert a kisbabája hat hónaposan még többször felébred éjjel, de ez teljesen normális, és mint kiderült, a babák fejlődésére sincs hatással. 

Nem kell átaludnia az éjszakát

A McGill Egyetem kutatóinak eredményei szerint a 6 hónapos babák több mint a fele (57 százalék) nem alszik egyben 8 órát éjszakánként, sőt 38 százalékuk még a 6 órát sem. Egyéves korra ez az arány némileg változik, bár nem számottevően: a gyerekek 47 százaléka még ilyenkor sem alszik 8 órát, és az egyharmaduk még mindig nem alszik egyszerre 6 órát. Noha az nem világos, az egyik baba miért alszik éjjel többet a másiknál, az kiderült, hogy a szoptatott babák hajlamosabbak az ébredésre.

A szakemberek ezek után összehasonlították a sokat alvó és éjjel felébredő gyerekeket, és megállapították, hogy az alvásmintázattól függően ugyanúgy fejlődnek. Tehát nem kell amiatt aggódni, hogy rosszabbul fejlődik a baba, ha éjszaka nem alszik olyan sokat egybefüggően. Sokkal inkább az alvás napi mennyisége számít.

Aludj, amikor a baba alszik!

Az újszülött alvása az anya szempontjából is fontos, ugyanis a kialvatlanság elősegíti a különböző szülés utáni pszichés zavarok kialakulását. A kutatók ugyanakkor itt sem találtak összefüggést, mert az ő esetükben is a napi összes alvás számít. Azok az anyák, akik ledőlnek pihenni olyankor, amikor a baba nappal alszik, jobban viselik az éjszakai alvásmegvonást.

Kamaszkorban megváltozik a napi ritmus

Iskoláskorra a gyerekek elhagyják a délutáni alvást, és 6-13 éves kor között már csak 9-11 órát alszanak naponta. Kamaszkorban aztán megváltozik a napi ritmus, ezért van az, hogy a tinédzserek később fekszenek le, viszont reggel az iskola miatt ugyanakkor kell kelniük, és ezért kialvatlanok. Ebédidőben aztán van egy hullámvölgy, amikor hajlamosabbak elaludni, és ha ilyenkor van is lehetőségük pihenni fél-egy órát, akkor utána jobban tudnak figyelni, és éjszaka is jobban alszanak.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Varga Orsolya Molnár
Varga Orsolya Molnár
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.