Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar lakosság 90 százalékát érinti, mégsem vesszük elég komolyan a minket körülvevő eszközökből és LED-es égőkből kibocsátott kék fény káros hatásait.
Mindenki pontosan tudja, hogy nyáron védekezni kell a nap káros UV-sugarai ellen, mert bőrrákot okozhatnak, ezért megvesszük a 40+-os naptejet és a hiper-szuper (és mutatós) napszemüveget, hogy megvédjük magunkat a káros hatásoktól. Ehhez képest éles a kontraszt, hogy mennyire nem vesszük komolyan a kütyükből és modern lámpatestekből felénk áradó nagy energiájú kék fényt, ami különösen káros hatású lehet, és gyakorlatilag akadály nélkül bejut a szembe, egészen a retináig. Ezekre a veszélyekre hívja fel a figyelmet egy most indult országos kampány, a Kék fény mentes életet.
Szükséges, de csak mértékkel
A kék fénynek fontos szerepe van az életünkben, ugyanis segít beállítani a bioritmust, valamint kedélyjavító hatása is van – mondja Táll Krisztina optometrista. Ugyanakkor ennek egy része nagy energiájú (380-500 nm közötti) kék fény, ami nagy impulzitással halad felénk akadálytalanul az újfajta technikai eszközökből, lámpákból, fénycsövekből, LED-ekből.
A régi, hagyományos izzó az infravörös fényhez közeli színeket ontotta magából, ezeket pedig nyugtatónak érezzük. Ezzel szemben a kék fény élénkítő hatású, és megzavarja az alvási ciklust szabályozó melatonin termelését, így ha lefekvés előtt túl sokat nézünk tévét, vagy még nyomogatjuk egy kicsit a telefonunkat, akkor ezzel csökken a melatonin szintje a szervezetben, és nehezebben tudunk elaludni. Éppen ezért alvás előtt fél-egy órával már érdemes elhagyni az ilyen eszközöket, és helyette például olvassunk, hogy a szervezetnek legyen ideje megnyugodni.
A kütyüzés káros hatásai
Külső védelem nélkül a kék fény akadálytalanul jut el a szemben lévő sárgafoltra, mely az éles látás központja. Ez a kék komponens pedig olyan súlyos betegséget okozhat, mint a makuladegeneráció, mely eredendően egy időskori probléma, de a túl sok kék fény „fogyasztása” növeli a betegség kialakulásának esélyét, és már fiatalabb korosztályban is megjelenhet.
Kevésbé a fénnyel, mint inkább a tartós monitornézéssel összefüggő probléma a számítógépeslátás-szindróma. A Nielsen tavalyi felmérése szerint egy felnőtt átlagosan 10,4 órát tölt el a képernyő előtt naponta, és 88 százalék tudja is, hogy ez nem feltétlenül jó a szemnek. Sajnos azonban csak 12 százalékuk jut el odáig, hogy tegyen is ellene.
„Közelre nézéskor erőteljesen használjunk a szemizmainkat, és a szemlencse kerekebb formát vesz fel, hogy jól lássunk. Ha ez órákon át tart, akkor az izmok görcsbe rándulnak. Ezt abból vesszük észre, hogy ha hirtelen felnézünk, és homályosan látunk, fókuszálnunk kell. A lazulás fél-egy órát is igénybe vehet, míg az izmok újra elérik a reggeli állapotot” – emeli ki Táll Krisztina.
A hosszan tartó közelre nézés a gyerekekre nézve különösen veszélyes, ugyanis ez a gyermekkori rövidlátás egyik kiváltó oka. A nem ellenőrzött elektronikus játékok, telefon, tablet használata pedig a már korábban említett alvászavarok egyik leggyakoribb előidézője.
Óránként szemtorna
Az optometrista szerint a számítógéppel dolgozóknak óránként 5 perc szünetet érdemes tartani, de fontos, hogy ilyenkor ne egy másik készüléket nézzünk. Inkább menjünk ki a szabad levegőre, az erkélyre, és tornáztassuk a szemünket azzal, hogy egyszer közelebbre, egyszer távolabbra nézünk. Igyunk egy pohár vizet, hogy újraéledjen a szervezetünk, mert nemcsak a kék fény, de a száraz levegő is okozhat szemproblémákat.
Hogyan védekezzünk a kék fény ellen?
Táll Krisztina megoldásként kékfény-szűrős szemüveget javasol, amely tompítja az éles, erős kék fényt, és visszasárgítja a dolgokat, ez pedig kevésbé megterhelő az agy számára. Ezek a szemüvegek dioptria nélküli változatban is kaphatók, és a használatuk különösen fontos azoknak, akik munkaidejük nagy részét monitor előtt töltik.
