Már megvannak az első eredmények abból az idén indult kutatásból, ami a várandósságtól legalább az óvodáskorig, de a tervek szerint egészen a felnőtté válásig követi majd 10 000 magyar gyermek és családjuk életét.
Első alkalommal készül Magyarországon olyan átfogó születésvizsgálat, amely hosszú távon nyomon követi egy adott időszakban született gyerekek életét. A Kohorsz ’18 elnevezésű, úgynevezett születési kohorszvizsgálatban tízezer, 2018. április 1. és 2019. március 31. között született/születendő gyermek és családjuk vesz majd részt. A cél, hogy átfogó képet kapjunk a gyerekek magyarországi felnövekedéséről és arról, hogy a családi háttér, az anyagi lehetőségek és más tényezők hogyan hatnak a gyerekek fejlődésére, tanulására és általában az életükre.
A várandós kismamák felmérése 2018. január 1-jén indult, majd a szülés után még 3 alkalommal kell kérdőívet kitölteniük: a gyermek 6 hónapos, 1,5 éves és 3 éves korában. De a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tervei szerint itt nem ér véget a vizsgálat, mert a részt vevő gyerekeket szeretnék egészen a felnőtté válásukig nyomon követni.
Sok a mozaikcsalád
Az első kitöltött kérdőívekből néhány eredményt már közzé is tettek a kutatók. Megtudtuk például, hogy a születendő babák 57 százalékának lesz testvére, sőt 27 százalékuknak legalább kettő vagy több. Ezek a testvérek ugyanakkor nem mind édestestvérek, hanem az esetek kicsivel több mint egyharmadában legalább az egyikük féltestvér. Ezek egyértelműen mutatják, hogy jelentősen megnőtt a korábbi kapcsolatokból született gyerekek száma. A 4. vagy 5. gyermekét váró nők többségénél például a gyerekek nem egy apától származnak.
Nem meglepő módon a kisbabák jelentős része, 97 százaléka olyan családba születik, ahol a partner egyben a születendő gyermek apja is. Az esetek 53 százalékában a szülők házasok, míg 44 százalékban élettársi kapcsolatban élnek. Vagyis a gyermeket egyedül vállaló nők száma továbbra is nagyon alacsony, az egyszülős családok többsége szülés után alakul ki.
Nem szeretik a fogorvost a kismamák
Kiderült, hogy a várandósgondozás alatt a nők nagyjából kétharmada megfordult magánorvosnál, és csupán 36 százalék vette igénybe kizárólag a tb által finanszírozott várandósgondozást. A laborvizsgálatok esetében ugyanakkor kicsi a magánúton végzett vizsgálatok aránya, ezeket a túlnyomó többség a társadalombiztosítás keretein belül végeztette el. A kismamák többnyire részt vettek a szükséges orvosi vizsgálatok nagy részén, ám a fogorvost sokan elbliccelték, 34 százalék döntött úgy, hogy ezt kihagyja.
Volt már hasonló próbálkozás
Részben hasonló célokkal, de alapvetően a gyerekek testi növekedésére fókuszálva az 1980-as évek elején is volt egy hosszú távú országos vizsgálat. Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálatba 6300 gyereket vontak be, ám az eltelt 18 év alatt rengetegen kikoptak a vizsgálatból, és a végére csupán 1150-en maradtak – írja Blaskó Zsuzsa, a KSH NKI kutatója Születési kohorszvizsgálatok itthon és külföldön – tapasztalatok és tanulságok című tanulmányában. Az eltelt idő alatt ugyanakkor nagyon sok adatfelvétel történt (eleinte havonta, majd kéthavonta, negyedévente, kétéves koruktól évente, majd tízéves kortól félévente), így rengeteg információ gyűlt össze, és az eredményekből számos, elsősorban egészségügyi és embertani publikáció született.
A világ legnagyobb fejlődéskutatása
A társadalmi háttérrel is foglalkozó kohorszvizsgálatok közül magasan kiemelkednek a brit kutatások. Több tízezer gyermek részvételével négy ilyen vizsgálat indult az elmúlt 70 évben, és az egyik legfontosabb tanulság, hogy aki szegény családba születik, az sokkal nehezebb életre számíthat. A hátrányos helyzetű gyerekeknek pedig jó eséllyel majdnem mindenért meg kellett küzdeniük – mondta Helen Pearson brit tudományos újságíró egy 2017-es TED-konferencián. Ráadásul akinek nehéz gyerekkora volt, felnőttként valószínűleg rosszabb lesz az egészségi állapota.
De az eredmények egy része optimizmusra ad okot, mert az is kiderült, hogy a hátrányos helyzetből nem feltétlenül következnek nehéz élethelyzetek. Ugyanis nagyon sokat számít, hogy a szülők mennyire figyelnek oda a gyerekükre. A törődő szülők gyermekei ugyanis sikeresen megküzdöttek a kihívásokkal. Az olyan apróságnak tűnő dolgok, mint a beszélgetés, a közös kirándulások és a mindennapi olvasás mind közrejátszottak abban, hogy a gyerekek később jobb tanulmányi eredményeket értek el, és felnőttként jobban tudtak érvényesülni – bár nem kizárható, hogy a sikerességben a gének is szerepet játszanak.
A brit kohorszvizsgálatok
Az első alig egy évvel a második világháború befejezése után, 1946-ban kezdődött közel 14 ezer kismama bevonásával. Az eredményekből kiderült, milyen hatalmas különbségek vannak a csecsemőhalálozásban a különböző társadalmi rétegek között, és részben ezek hatására alakult meg 1948-ban a mai Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (National Health Services) elődje. A vizsgálatok végül 5300 gyermek részvételével zajlottak tovább, és tartanak még ma is, csak most már az öregedést vizsgálják.
A második 12 évvel később, 1958-ban indult útjára, a harmadik pedig 1970-ben. Mindkét alkalommal körülbelül 17 ezer gyereket vontak be a vizsgálatokba, és az adatgyűjtés a mai napig tart. A britek legutolsó kohorszvizsgálata több mint 18 ezer gyerek részvételével 2000-ben indult.
