Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szeretnél gyereket, csak nem most? A New Scientist összefoglalta, mikor kezdj bele, mit tehetsz a sikerért, hogyan készülj fel rá, és mikor érdemes termékenységi tesztet csinálni.
A fejlett országokban egyre többen halasztják el a családalapítást, ennek oka összetett és változó, de eredményeként 30 éves kora körül már egyre több férfit és nőt érdekel, hogy vajon meddig tart a termékenysége, vagyis meddig várhat a babaprojekttel. Mikor kezdjünk el próbálkozni, ha babát szeretnénk? Hogyan tudom optimalizálni az esélyeimet? Van értelme termékenységi tesztet csinálni? A New Scientist szerzője körbejárta a témát. Meglepő válaszokra és még több kérdésre bukkant.
Van olyan, hogy megfelelő életkor?
A férfiak szervezetében egész életükben termelődik új sperma, a nők petesejtkínálata viszont véges. Az American Society for Reproductive Medicine nevű, mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó amerikai nonprofit szervezet szerint a legtermékenyebbek a húszas éveinkben vagyunk. Ennek ellenére a fejlett országokban átlagosan a harmincas éveikben vállalják az első gyereküket a nők. Egy harmincas nőnek minden hónapban átlagosan 1:5-höz az esélye arra, hogy teherbe essen, egy negyvenéves nőnél ez az arány 1:20-hoz, a terméketlenség időszaka pedig a menopauza előtti 4-5 évben következik be.
Legalábbis erre a következtetésre jutottak a legnagyobb népesedéssel kapcsolatos tanulmányok, amelyeket azonban évtizedekkel ezelőtt hoztak nyilvánosságra, amikor a fogamzásgátlók széles körben elterjedtek, és amikor a természetes termékenység tanulmányozása meglehetősen nehéz volt. Azóta azért néhány dolog megváltozott, kiderült például, hogy a termékenységet több életmódbeli tényező is befolyásolja.
Múlnak az évek, romlanak az esélyek?
A tudomány jelenlegi állása szerint az idősebb párok nagyobb valószínűséggel futnak majd bele gondokba a fogamzás, a terhesség és a szülés kapcsán is, még akkor is, ha a leendő szülők közül csak a férfi az idősebb. Valószínűbb az is, hogy a gyermekeiknél is felmerül valamilyen genetikai probléma: százból egy, 40 évnél idősebb nőnek születik Down-szindrómás gyereke, ez az arány háromszor magasabb, mint egy 35 éves nő esetében. Az idősebb apáknak nagyobb valószínűséggel lesz skizofréniás gyereke, és bizonyos génmutációk előfordulása is gyakoribbá válik, így például a törpenövést okozóé is. Az autizmus is nagyobb számban fordul elő náluk.
Az idősebb szülőségnek azonban előnyei is vannak. Minél később vállal valaki gyereket, annál valószínűbb, hogy biztos anyagi háttérrel rendelkezik: többet keres, biztos állása van, tehát ebből a szempontból valószínűbb, hogy megfelelő bázist épített a gyerekneveléshez. Arra is van példa és bizonyíték, hogy azok az anyák, akik 40 éves koruk környékéig vártak a gyermekvállalással, hosszú távon jobb feltételeket tudnak biztosítani a gyerekeiknek oktatás és egészségügyi ellátás szempontjából. Az idősebb szülők nagy valószínűséggel biztosabb párkapcsolatban is élnek, és több tanulmány szerint is kevésbé stresszes szülők, mint fiatalabb társaik.
Miért termékenyebb az egyik nő, mint a másik?
Az életkoron túl azonban rengeteg olyan biológiai tényező játszik szerepet a megtermékenyülésben, amelyeket nem egészen ismerünk. Azt viszont tudjuk, hogy fontos a helyes életmód, mert minden olyan dolog, amit az általános jólléthez kapcsolunk, hatással van a termékenységre is. Az alkohol, a dohányzás – még a passzív is –, a koffein hosszú távon befolyásolja a fogamzást.
Az elhízás összefügg a rendszertelen havi ciklusokkal, a vetéléssel és a mesterséges megtermékenyítésnél is hátrányt jelent. Ugyanilyen fontos tényező a stressz is: azok a nők, akiknek a szervezetében magasabb a stresszhez kapcsolódó enzimek szintje, nehezebben esnek teherbe – írja a New Scientist. Ezenkívül ott vannak még az olyan, szexuális úton terjedő betegségek, mint a chlamydia és a gonorrhoea, amelyek fizikai károsodást okoznak a szervezetben, ezáltal megnehezítik a megtermékenyülést.
Több, egyre elterjedtebb rendellenesség is hatással van a termékenységre. Ilyen például a PCOS (policisztás ovárium szindróma), amely a nők 7 százalékát érinti szerte a világon. A szindróma nevét adó petefészek-elváltozás ugyanis úgy alakul ki, hogy a petefészkeken egy vastag, kéregszerű bevonat képződik. Ez a kéreg megakadályozza az érett pete kilökődését, a tüszőrepedést, ami miatt lehetetlenné válik a megtermékenyülés. Azonban a megfelelő kezelés alkalmazása után a legtöbb nő teherbe tud esni.
A másik hasonlóan alattomos betegség a rendkívül erős menstruációs görcsöket okozó endometriózis, amely tízből egy nőt érint világszerte. Az endometriózis a fogamzóképes korú nők betegsége, amelynek kialakulásában kulcsszerepet játszanak a méhnyálkahártya sejtjei, amelyek nem a méhben, hanem valahol máshol, a méh üregén kívül jelennek meg. Ezek egyrészt gyulladást, másfelől letapadásokat, összenövéseket idézhetnek elő, és amennyiben a petevezeték is érintett, meddőség is kialakulhat. Csaknem minden második meddő nőt endometriózissal kezelnek. Az endometriózis ráadásul a vetélés kockázatát, valamint a terhesség alatt előforduló komplikációk esélyét is növeli. És nem utolsósorban jelentősen hozzájárul a termékeny nők szorongásához.
Mi befolyásolja a férfiak termékenységét?
Egy férfi ondója ejakuláció után 1,8 milliárd spermiumot tartalmaz, ezek indulnak el a petesejtek felé. Legalábbis papíron. A kutatások ugyanis azt igazolták, hogy a valóságban a legtöbb egészséges férfi esetében ez a szám 300 millió, és a spermiumok nagy része is olyan deformitáson esik át, amelyek miatt már nem tudnak versenyezni. Ezek alapján a WHO megállapította, hogy egy termékeny férfi spermájának mindössze 4 százaléka tekinthető normálisnak.
Ahogyan a nők, a férfiak termékenysége is csökken az évek során, bár való igaz, hogy 40 éves korukig ez nem számottevő, és sok férfi lesz apa 60 évesen, vagy még azon túl is. Mindemellett a fiatal férfiak termékenységét is egy csomó dolog befolyásolja: ilyen például az elhízás, amelyet erekciós diszfunkcióval és gyenge speriumtermeléssel kapcsolnak össze a kutatók. De ott van még a stressz is, ami szintén csökkenti a spermiumtermelést, és kedvezőtlen hatása van a dohányzásnak és az alkoholnak is. És az is igaz, hogy a túlmelegedett herék – akár betegségtől, akár meleg fürdőtől, akár laptopoktól – ideiglenesen csökkenthetik a spermiumok számát.
Úgyhogy, ha gyereket szeretnétek a pároddal, akkor még inkább fontos, hogy egyél jól és járj edzeni. Viszont jobb, ha meg sem hallod az olyan tévhiteket, hogy spórolj a spermáddal! Allan Pacey professzor, aki a Sheffield Egyetemen kutatja a férfi termékenységet, azt mondja, hogy nem túl jó ötlet tartózkodni az ejakulációtól, mielőtt gyereket akarunk. „Ha tartogatod, akkor az idősebb sperma lerontja, lehúzza az újabbat”. A professzor mindenkinek azt javasolja, hogy szexeljen rendszeresen.
A technológiai fejlődés segít valamit?
Egy tanulmány szerint a kitolódott családalapítást a drága ingatlanpiaci környezet is negatívan befolyásolja: magas lakásárak mellett 3-4 évvel is később születnek meg a várva várt első gyerekek. Egy másik, 21 európai országban végzett kutatás azt találta, hogy azok a nők, akik férfiak uralta tudományágakban tanultak, általában később vállaltak gyereket.
Akár döntés, akár szükség áll mögötte, rengetegen halasztják el a gyermekvállalást. Nők esetében ez sokszor azt is jelenti, hogy a gyermektelenséget kockáztatják, ha túl sokáig várnak. De vajon a technológiai fejlődés nyithat még új utakat a reproduktivitás folyamatában? A számok alapján igen: az Egyesült Államokban 2004 és 2013 között 25 százalékkal nőtt a lombik és más mesterséges megtermékenyítési ciklusok száma.
Az amerikai nemzeti egészségügyi központ, a CDC adatai szerint 2014-ben több mint 208 ezer „támogatott reprodukciós technológiai” ciklust, vagyis mesterséges megtermékenyítést hajtottak végre az országban, ezekből 57 ezer esetben jött világra egy baba. Egy Spanyolországban végzett kutatás azt mutatta ki, hogy a 35 év alatti nők 41 százalékánál sikeres a lombikbébiprogram, de 38 és 39 éves korban a nőknek már csak 23 százaléka tudott így teherbe esni. Azoknak pedig, akik 44 évesen, vagy annál később akartak gyereket, csak 1,3 százalék esélyük volt életet adni egy babának lombikbébiprogram után. Csak összehasonlításként: egy átlagos 40 éves nőnek 1:20-hoz az esélye arra, hogy egy természetes ciklusban terhes legyen.
Nem a karrier miatt fagyasztják le a petesejtjeiket a nők
Oké, tehát a lombikbébiprogram nem a világ legtutibb módszere arra, hogy kitoljuk a termékenységi korlátainkat, de mi a helyzet a petesejtek lefagyasztásával? Amikor az Apple és a Facebook néhány éve azzal robbant be a hírekbe, hogy a női dolgozóknak cafeteriaként ajánlották fel a petesejtfagyasztás lehetőségét, mindkét cég kapott rengeteg kritikát, de Geeta Nargund termékenységi szakértő azt mondta, hogy ez a lehetőség a tökéletes ajándék, amit egy nő kaphat a 30. születésnapjára.
Azóta úgy tűnik, ez sem teljesen állja meg a helyét, ugyanis idén júliusban, a Európai Humán Reprodukciós és Embriológus Társaság barcelonai konferenciáján mutatták be annak a kutatásnak az eredményeit, amely feltárta, mi motiválja az egészséges nőket petesejtjeik lefagyasztására. Hát nem a karrier. Marcia Inhorn, a témában készült eddigi legnagyobb kvalitatív vizsgálat vezetője, a Yale Egyetem antropológusa, fertilitási szakember és csoportja, négy amerikai és három izraeli IVF-klinika ügyfeleivel készített interjút, összesen 150 olyan egészséges nővel, aki már legalább egy petesejtfagyasztási eljáráson átesett. A kutatásban részt vevő nők nagy része párkapcsolati tényezővel magyarázta a fagyasztást: a legtöbben (85 százalék) partner nélkül voltak a fagyasztás idején.
A petesejtfagyasztás ugyanúgy kezdődik, mint a lombikprogram: a nők ugyanúgy hormonkezelésen esnek át, hogy nagyobb mennyiségű petesejt termelődjön a szervezetükben. Ha ez megtörtént, akkor az érett petesejteket egy műtét során kiemelik és mélyfagyasztásban tárolják. Napjainkig körülbelül ötezer baba született, akik ilyen eljárással fogantak. A petesejtfagyasztást eredetileg főként olyan, rákos megbetegedésben szenvedő nőknél alkalmazták, akik kemoterápián estek át. (Magyarországon erre egyedül a Budai Meddőségi Centrumban, a Szent János Kórházban van lehetőség).
Arról egyelőre keveset tudnak a kutatók, hogy mennyire hatékony az eljárás idősebb nők esetében. Azt viszont tudják, hogy ez sem a legmegbízhatóbb módszer azoknak, akik el akarják halasztani a családalapítást, a siker ugyanis nagyban függ attól, mennyi petesejtet sikerült lefagyasztani, mennyi éli túl a fagyasztást, és hogy sikeres lesz-e a felengedési folyamat. A fagyasztásból felengedett petesejtet sikeresen meg kell termékenyíteni, aztán az egészséges embriónak be kell ágyazódnia és szépen fejlődnie az anyaméhben. Ebben a folyamatban elég sok a hibalehetőség.
Ha tehát a technológia nem is biztosíték, még így is van remény. Egy friss kutatás szerint a petefészek is megfiatalítható a vérből vett vegyületek segítségével. Mindenesetre a várakozás sem olyan nagy kockázat, ha egészségesek vagyunk.
