Hajlamosak vagyunk megfeledkezni saját magunkról, miközben mindenkiről mi gondoskodunk. Pedig pihenni muszáj, mert ha időnként nem töltődünk fel, akkor annak épp a család látja kárát.
Anyaként az életünk sokszor másról sem szól, csak hogy áldozatot hozunk másokért. Feláldozzuk a szabadságunkat, a karrierünket, az ennivalónkból az utolsó falatot vagy éppen a kedvenc tévéműsorunkat. De amikor hagyjuk, hogy a család minden energiánkat elszívja, mindenkivel rosszat teszünk, ezért fontos, hogy néha saját magunkkal is törődjünk. A Motherly nyolc pontba szedve összegyűjtötte, mire figyeljünk, ha szeretnénk megőrizni a mentális és fizikális egészségünket.
#1 Vedd észre, ha szükséged van valamire!
Fogadd el, hogy neked is vannak szükségleteid. Neked is jár a törődés, és jó példát mutatsz a gyerekeidnek, ha azt látják, megkapod, amit érdemelsz.
Hallgasd meg a tested, hogy mire lenne szükséged! Lehet, hogy egyszerűen csak kimerültél, lehet, hogy neheztelsz valakire valamiért, vagy úgy érzed, kezded elveszíteni az irányítást.
#2 Ne te cipeld mindenki terhét!
Ismerd fel, hogy milyen sokat teszel másokért, és engedd el, amit lehet! Az természetes, hogy a gyerekek életét te szervezed, de a férjed unokatestvérének a házassági évfordulóját már nem biztos, hogy neked kell észben tartanod.
#3 Legyen meg a támogató háttér!
Bizonyos helyzetekben életmentő lehet, ha van valaki, akinek ki tudod önteni a lelked. Üzenhetsz a barátnődnek, dühönghetsz a férjednek, vagy akár létrehozhatsz egy titkos online közösséget a kismama barátnőiddel, ahol panaszkodhatsz, és ahol erőt adhattok egymásnak. De ettől még a barátokkal való személyes találkozás nagyon fontos, és egy közös este nagyon jó hatással lehet a hangulatodra.
#4 Kérj segítséget!
Nehéz beismerni, ha nem tudunk egyedül leküzdeni egy akadályt, de nem szégyen segítséget kérni. Bátran fordulj a barátaidhoz, így nem csak az adott problémára találhatsz megoldást, de lelki támogatást is kapsz.
#5 Vegyél részt a helyi közösség életében!
Igen, persze, nagyon elfoglalt vagy, és semmi időd nincs rá, de ettől még érdemes kipróbálni, mert lehet, hogy teljesen feltöltődsz majd tőle.
#6 Legyen, amikor csak rá figyelsz!
Bármi is történjék, minden nap fixen különíts el időt arra, hogy a gyerekeiddel foglalkozz! Tedd félre a szülői szerepet, és figyelj rájuk, hallgasd meg őket! Mindegy, hogy játszatok, összebújtok a kanapén, vagy megkérdezed tőle, hogy hogy van, a lényeg, hogy kapcsolódjatok. Így közelebb kerültök egymáshoz, és te is jobb szülőnek érzed majd magad.
Ugyanígy legyen meg a helye annak is, amikor higgadtan megbeszélitek a komoly, feszültséget szító témákat. Például, hogy miért nem bulizhat hajnalig a barátaival.
#7 A szeretet végtelen, de a türelem és az energia nem az
Teljesen valószerűtlen azt elvárni valakitől, hogy állandóan türelmes legyen, és nem is akarunk stepfordi feleségek lenni. A dühöt nem kell elnyomni, inkább mutassuk meg a gyerekünknek, hogy mit kezdjen az érzéseivel. Mondjuk ki hangosan, hogy dühösek vagyunk, mondjuk el, hogy mi a baj, aztán vegyünk pár mély levegőt, és ha kell, vonuljunk el egy kicsit. De mindezek ellenére is elszakadhat a cérna. Mindannyian emberek vagyunk, bocsássunk meg magunknak, és lépjük tovább!
#8 Engedd ki a gyeplőt a kezedből!
Nem kell mindent neked irányítani. A gyerekek önálló személyiségek, önálló gondolatokkal, szívvel és motivációval. Csak terelgethetjük őket és korlátokat állíthatunk fel, de nem javíthatjuk meg őket. Meg kell tapasztalniuk a cselekvéseik következményeit, és sokkal jobban tanulnak majd a saját hibáikból, mint a mi kiselőadásainkból.
Végül: törődj magaddal! Úgy beszélj magadhoz, ahogy a gyerekeiddel vagy a barátaiddal teszed. Ne azt kérdezd magadtól, hogy “Mi bajod van?!”, hanem azt: “Mire lenne szükséged?”
