Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A nagy nyári lazaságban könnyebben előfordulnak balesetek a játszótéren, a strandon és a négy fal között is. A sürgősségis gyermekorvos elmondja, mit tegyünk, ha baj van.
Nyáron a gyerekek sokkal felszabadultabbak, ám a nagy szabadság nem feltétlenül társul a szülő részéről fokozott figyelemmel, ami könnyen balesetekhez vezethet. Kell-e aggódnunk, ha a gyerek elmerült a strandon csúszdázás közben? Mi a teendő napszúrás esetén? Milyen esetekben hívjunk azonnal mentőt? Dr. Bognár Zsolt, a Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi osztályvezető főorvosának javaslatai a nyári hónapokra.
Ne tegyünk üdítős üvegbe maró vegyszert!
Otthon a gyerekekre az egyik legnagyobb veszélyt a különböző maró szerek jelentik, évszaktól függetlenül. Az ilyen veszélyes anyagok miatt bekövetkező mérgezések esetében fokozottan felmerül a szülő felelőssége, ugyanis nagyon gyakori, hogy az alapvetően veszélyes, erősen maró hatású anyagot üdítős üvegben, mindenféle felcímkézés nélkül tárolják, mondja dr. Bognár Zsolt. Pedig ezek azok a balesetek, amelyek kis odafigyeléssel gyakorlatilag 100 százalékban megelőzhetőek lennének.
Házon kívül a közlekedési balesetek a leggyakoribbak. A nyári időszakban a gyerekek sokkal többet vannak az utcán, így jobban ki vannak téve a közlekedési balesetek veszélyeinek. Szabadabbnak érzik magukat, átrohannak az úttesten, és könnyen megtörténik a baj.
A vízpart veszélyei
A nyaralással összefüggő problémák közül a legenyhébb a napszúrás, mely főleg a kisebb gyermekeket veszélyezteti, de a nagyobbaknál is előfordulhat, ha több órán keresztül strandolnak, és tűző napnak vannak kitéve. A napszúrás nem más, mint az agyhártyák egy enyhe izgalmi állapota, ami fejfájással, hányingerrel, hányással szédüléssel jár. Jellemzően 1-2 nap alatt kipihenhető, megelőzésének legegyszerűbb módja, ha csak korlátozott ideig vagyunk a napon, és utána 1-1.5 órára árnyékba húzódunk.
Fáradtság, görcs vagy pszichés okok miatt még a legjobb úszó is kerülhet olyan helyzetbe, hogy víz alá merül, és vizet nyel. „A víz benyelése, belélegzése nem egyenlő a vízbe fulladással. Szinte mindegyikünk nyelt már vizet strandolás során, vagy jutott a tüdejébe egy kevés víz rossz légvétel alkalmával, de ezeket a szervezet kiüríti magából” – mondja a főorvos.
Nagyobb problémát jelenthetnek azok az események, amikor egy-két percig folyamatosan a víz alatt tartózkodik az illető, és kialakul a víz alá merülés állapota, ez azonban nem feltétlenül jár halállal. Ilyenkor, ha az úszómesteri szolgálat vagy egy laikus részéről elsősegélyben részesül a gyermek, akkor a belélegzett vízmennyiség teljesen kiürül.
Ugyanakkor, ha igazolt az alámerülés ténye, és ez mondjuk 1-2 percig tartott, mindenképpen javasolt a beteg kórházi megfigyelése, mert a vízben lévő különböző anyagok olyan folyamatokat indíthatnak el, amelyek az állapotát ronthatják. „Hangsúlyozni kell, hogy ezek a folyamatok nem felelnek meg az interneten terjedő különböző tévhiteknek. Ezek olyan folyamatok, melyeket a tüdőbe kerülő folyadék vagy annak összetevői váltanak ki a tüdőszövetben, ezért fontos a megfigyelés” – mondja dr. Bognár Zsolt.
Ne adjunk neki enni vagy inni, ha kórházba kell vinnünk!
Ha a mindennapi tevékenységek, játék során a gyerek elesik, és beüti valamelyik végtagját, de utána nem észlelünk duzzanatot, és tudja is használni, akkor nem kell orvoshoz rohanni. Viszont ha megduzzad vagy eldeformálódik, akkor azonnal irány a doki.
A főorvos szerint, ha ilyet látunk, akkor a legfontosabb teendőnk, hogy rögzítsük a végtagot egy háromszögletű kendővel vagy akár a klasszikus vonalzós módszerrel, így csillapodik a fájdalom, és megelőzzük a további sérüléseket. Ezt követően pedig figyeljünk oda arra, hogy a gyerek ne egyen vagy igyon semmit. Előfordulhatnak ugyanis olyan szükséges beavatkozások, amelyekhez altatás szükséges, és ezeket csak az utolsó étkezéstől számított meghatározott idő múlva lehet csak elvégezni. Vagyis ha megetetjük, mielőtt beérnénk vele a kórházba, akkor nem szándékosan, de lassíthatjuk az ellátását.
Abban az esetben, ha a gyerek a fejét üti be, és utána hány, bágyadt, szédeleg, és a fejét fájlalja, mindenképpen szükséges orvosi vizsgálat, mert agyrázkódás veszélye áll fenn.
Mikor hívjunk azonnal mentőt?
A személyi sérüléssel járó közlekedési baleseteknél feltétlenül hívjunk mentőt, még akkor is, ha a sérült azt állítja, hogy jól van. Ugyanígy szükséges az orvosi vizsgálat akkor is, amikor a gyerek a saját magasságánál kétszer magasabbról esik le, mert ez már nagy energiájú sérülésnek számít.
Mielőtt mi magunk szállítanánk a sérültet kórházba, győződjünk meg róla, hogy melyik az ügyeletes kórház. Főleg Budapesten jellemző, hogy a szülők nem tudják, hogy az adott szakterületen épp melyik kórházban van ügyelet, csak beviszik oda, amit ismernek. Ezzel viszont kockáztatják, hogy a gyereket át kell szállítani egy másik intézménybe, vagyis mielőtt elindulnánk, ellenőrizzük a gyermeksos.hu weboldalon, hogy hova is kell menni. (Az oldal a budapesti és a Pest megyei ügyeleteket mutatja, más megyékben a helyi vagy a megyei kórház lát el ügyeletet.)
Irány az elsősegélytanfolyam!
Dr. Bognár Zsolt szerint minden szülőnek el kellene végeznie egy elsősegély tanfolyamot, hogy pontosan tisztában legyen az alapvető elsősegélynyújtással: hogyan kell vérzést csillapítani, rögzíteni egy sérült végtagot, eltávolítani egy idegen testet, vagy végrehajtani egy alapfokú újraélesztést. “Aki nem csinálja, elfelejti, ezért érdemes 3-5 évente újra elvégezni a tanfolyamot” – mondja a főorvos.
Sok múlik a szerencsén
„A gyerek egy veszélyes üzem. Nincs veszélyérzete, és mindent kipróbál. Előre látnunk kell, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyeket hagynunk kell, hogy fejlődjön a mozgása, és megtapasztalja a világot, és melyek azok, amelyek potenciálisan veszélyesek, és egy határig vagy még addig sem szabad hagyni” – tette hozzá dr. Bognár Zsolt.
