Komoly kockázatokat hordoz a túl korai hozzátáplálás

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Nagy vihart kavart a kismamák körében az a közelmúltban megjelent tanulmány, melyben arról számoltak be, hogy jobban alszanak azok a kisbabák, akiknél már 3 hónaposan elkezdik a hozzátáplálást. A gyermekorvos szerint ugyanakkor félrevezetőek lehetnek az eredmények.

Egy csecsemő mellett egy átaludt éjszaka igazi kincsnek számít az anyák körében. Vannak a kivételesen szerencsések, akiknél már az első pillanattól jó alvó a gyerek, de a többségnél nem megy ilyen simán, és talán ez az, ami a leginkább próbára teszi a friss szülőket. Pedig egy kisbabánál a gyakori ébredés teljesen normális, ugyanis gyakrabban megéhezik, és könnyebben megébred, ha félálomban azt veszi észre, hogy az alvás körülményei megváltoztak - például már nem az anyja karjaiban van, hanem egyedül a kiságyban. Ennek mélyre nyúló, biológiai okai vannak, és az életben maradást szolgálják.

Ennek fényében különösen nagy jelentőséggel bír az a nemrég publikált vizsgálat, melynek az eredményei azt mutatják, hogy jobban alszanak azok a kisbabák, akiket a szoptatás mellett már 3 hónapos koruktól elkezdtek hozzászoktatni a szilárd táplálékhoz. Ettől függetlenül nem biztos, hogy érdemes ezzel próbálkozni, mert hosszú távon kellemetlen mellékhatásai lehetnek a túl korán megkezdett hozzátáplálásnak.

“A hozzátáplálási ajánlások időről időre változnak a legfrissebb kutatási eredményeknek, az ezen alapuló aktuális tudásunknak megfelelően” - mondja dr. Aschenbrenner Zsuzsanna csecsemő- és gyermekorvos. “Jelenleg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az élet első hat hónapjában a kizárólagos szoptatást ajánlja, ezután pedig a szilárd ételek fokozatos bevezetését, emellett a szoptatás folytatását kétéves korig vagy azon túl is” - teszi hozzá a doktornő. A magyarországi ajánlás szerint is hat hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás a javasolt, majd ezt követően kezdődhet a hozzászoktatás a szilárd ételekhez. “Anyatej hiányában az első félévben orvosi indikáció alapján anyatej-helyettesítő tápszer adása javasolt. Indokolt esetben, orvosi javaslatra kerülhet sor hat hónapos kor előtt a szolid ételek bevezetésére” - mondja a gyermekorvos.

A szakértők jelenleg 6 hónapos kortól javasolják a szilárd ételek bevezetését
Fotó: Shutterstock

Cukorbetegséget és elhízást is okozhat a túl korai hozzátáplálás

“Mai tudásunk szerint a korán, négy hónapos kor előtt megkezdett hozzátáplálásnak komoly egészségügyi kockázata lehet, például szerepe lehet a táplálékallergiák, később az elhízás vagy a cukorbetegség kialakulásában. Ebben a korban a babák több szempontból sem állnak még megnyugtatóan készen arra, hogy szolid ételeket fogyasszanak el, és emésszenek meg” - mondja dr. Aschenbrenner Zsuzsanna.

A londoni King’s College és a St. Geroge’s Egyetem kutatói 1303 kisbabát követtek nyomon hároméves korukig. A gyerekeknek az egyik fele hat hónapos koráig csak anyatejet kapott, míg a másik csoportba tartozó gyerekek már 3 hónapos koruktól kaptak szilárd táplálékot. A szülők a tapasztalataikról kérdőíveken számoltak be. 

A válaszok alapján a korán hozzátáplált babák jobb alvók voltak, de nem olyan jelentősen: éjjel átlagosan 15 perccel aludtak többet, és átlagosan 1,74-szer keltek fel - 2 helyett. A gyermekorvos szerint a két csoport alvásában mutatkozó különbség nem olyan mértékű, hogy megérné a fenti rizikónak kitenni egy gyermeket. Ezenkívül a csecsemők és kisgyermekek alvására számtalan dolog lehet hatással, ebből csak egy potenciális tényező a gyermek étrendje. Ráadásul léteznek olyan korábbi vizsgálatok, amelyek nem találtak összefüggést a csecsemő étrendje és az ébredések száma között a második félévben, sőt inkább rosszabb alvást mutattak egyéves korban, ha a szilárd ételek korán kerültek bevezetésre.

“Mindenképpen további vizsgálatokra van szükség, hiszen ezek nélkül a fenti módon, korán bevezetett hozzátáplálás akár egy fals eszközként is szerepelhet a fáradt, kialvatlan szülők kezében” - teszi hozzá dr. Aschenbrenner Zsuzsanna.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Varga Orsolya Molnár
Varga Orsolya Molnár
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.