Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mikortól tekinted a tested normálnak szülés után? Az Anyatest Projekt edzőjével beszélgettünk kisgyerekes anyaságról, medencesüllyedésről, megoldáskeresésről.
Kulcsár Vajda Enikő, az Anyatest Projekt alapító edzője szerint a rózsaszín cukormáz és a mártíranyák mellett az anyáknak egy új rétege is megjelent: akik látják a problémákat, sőt arra megoldásokat keresnek. Mi is pont ilyennek tartjuk magunkat, ezért kipróbáltuk az Anyatest Projekt online tornáit.
Változatos edzéseket kaptunk jól követhető videókon, de a legtöbbet a folyamatos támogatás és bátorítás segített: jó volt látni az online csoportban, hogy a többi anya is ugyanúgy küszködik a gyerekbetegségekkel, az időhiánnyal, hogy a torna beillesztése az életünkbe egyáltalán nem zökkenőmentes, de ha a többiek nem adják fel, akkor én is megpróbálom tovább csinálni.
Hogyan alakult az Anyatest Projekt ötlete?
A mozgással való kapcsolatom onnan ered, hogy eredetileg táncos vagyok. Hosszú ideig táncoltam több társulatnál is, de közben szociológiát végeztem. A kortárs tánc nagyot változott, mióta én táncolok, egy nehéz világ, részben ezért végig ki-ki kacsintgattam belőle, voltam tévés műsorvezető is. De a tánc végig valamennyire megmaradt, változó arányban.
Aztán terhes lettem, ez 6 éve volt, és akkor az volt az élményem, hogy én ehhez elvileg értek, mégis úgy éreztem, hogy magamra vagyok hagyva azzal, mit mozogjak a terhesség alatt-után. Persze, létezik a meditatív jógavonal, ami szuper és lelkileg is nagyon sokat ad, de aki, mondjuk, komolyabban sportolt, annak nem lesz elég. Én pont ez az eset voltam, így elkezdtem csomó mindennek utánajárni.
Akkoriban a pilates volt a szerelmem, és létezik is terhespilates, „pregalates” névre hallgat, van egy jól kidolgozott metodikája. Utána tanítottam is, tartottam órákat, akkor még offline. A második terhességem alatt már motoszkált bennem, hogy profibb szinten kellene ezt művelnem, és elkezdtem erről mindent megtanulni. A terhesség körüli sport tudománya iszonyúan fejlődik, tehát már ma sem az van, mint 5 évvel ezelőtt, sokkal többet tudunk pl. a medencesüllyedésről.
Mit jelent ez a gyakorlatban, mit lehet tenni medencesüllyedés esetén?
Sokféle módszer van az orvosi gyakorlatban is, én most már tudom, hogy hova érdemes fordulni. Nekem is volt medencesüllyedésem a szülés után, ezért kerestem a megoldásokat, és magamon is muszáj volt alkalmaznom őket. Dehát erről senki nem beszél, a hólyagsérv még az aranyérnél is cikibb.
Akkoriban feltérképeztem a piacot, van hüvelysúly, gátizom mozgató szék, elekrostimuláció, ami az idegeket stimulálja, ezeknek mind utánajártam. De a legtöbbet az segített, amikor én magam elkezdtem kísérletezni, hogy ha nem laboratóriumi körülmények között élek úgy, hogy semmit nem emelek és egy lépést nem teszek, akkor mégis mit lehet csinálni. Itt az edzésformáknak és orvosi szempontnak is utána kellett mennem.
Megismertem a gátizomtorna különféle irányzatait is. Amit én személy szerint követek, az egy amerikai megközelítés, nem külön alkalmazza a gátizomtornát, hanem beépíti a mozgásba. Ez nem egy vadiúj találmány, a női jógának is ez a szemlélete, hogy nem külön kezeli az izomcsoportokat, hanem az egész test mozgásával együtt figyeli. Most a Postnatal Fitness Academyn tanulok és ott abszolút ez az irány: ez egy amerikai suli, ott sokkal jobban él a kultúrában a súlyemelés, a funkcionális edzés terheseknek, de ehhez kell a gáttorna is.
De a gáttorna csak egy pici része annak, amit én csinálok, és persze az orvosi szakterületekkel szoros az átfedés. Magyarul, ha valakinek nincs panasza, ahhoz én elég vagyok, de ha van, azt orvosnak is látni kell.
Hogyan váltottál offline órákról az online-ra?
A második terhesség alatt már gondoltam erre; felvettem a terhesedzéseimet, bár az még nem volt tiszta, hogy pontosan mi lesz belőle. Elkezdtem utánatanulni, szereztem egy edzői végzettséget. Az elején volt egy Facebook-csoportom nagyjából 20 emberrel, nem tanítottam, de egy csomóan kérték, a barátaim közül is, hogy mutassam meg, miket csinálok. Nem akartam egyenként hússzor elmagyarázni, egyszerűbb volt felvenni videóra.
Lehetett látni, ahogy egyre nő az érdeklődés, az én érdeklődésem is megvolt, ráadásul azt éreztem, hogy itt végre összetalálkozik minden, amit én valaha csináltam. Az egyik a testtel való foglalkozás, azaz hogyan tanítasz meg egy mozgást, abban a fitnesz gyengébb, a tánc ebben sokkal erősebb. Innen van egy komoly testtudati szemléletem, amit be tudok építeni.
A másik a szociológia – hogy mi van a testeddel szülés után, az viszont nem objektív dolog. Nálunk a hathetes kontroll az egyik határvonal, csakhogy az társadalmi konstrukció. Mikortól tekinted a testedet normálnak?
A franciáknál már 3 hónap múlva dolgozol, mintha nem is szültél volna, és akkor bele kell férned a kiskosztümödbe. Nálunk az első 6 hónap során nem igazán jön szóba ilyesmi – miközben a biológia egységes. Akkor mik ennek a biológiai tényszerűségei, illetve mi az, amit a társadalom tesz rá?
És mit mond a biológia, mikortól regenerálódtam szülés után?
Nincsenek határvonalak, ez lineáris folyamat, amit befolyásol az edzettséged, a korod, hogy mennyit mozogtál, mennyire vagy tudatos. De azt ne képzelje senki, hogy a hathetes kontroll után máris minden oké lesz.
Te is nagyon különféle anyákat oktatsz online, ez nem kockázatos? Nem látod őket, hogyan végzik a gyakorlatokat.
Igen, ez kétségtelenül kérdés. A szülés után lévő anyák speciális esetet jelentenek, amiben van élethelyzeti kihívás és testi kihívás is, és ezt a kettőt kell valahogy áthidalni. Én erre az online edzést látom leginkább működőképesnek, mert ebben az élethelyzetben a rendszeres gyakorlást rettentő nehéz máshogyan megoldani. A legjobb lenne heti háromszor elmenni személyesen a gyógytornászhoz, úgy, hogy nincs veled a gyerek, de ez keveseknek működhet.
Az online torna valóban sok nehézséget felvet. Nálam épp ezért van mindig elméleti videó is, van lehetőség konzultációra, a Facebook-csoportban kommentekben is egyfolytában kérdeznek, mi van, ha ez fáj, ha így érzi, úgy érzi. Online tornát nem lehet úgy oktatni, hogy elkészítesz egy előregyártott csomagot, hanem interaktívnak kell maradni.
Vannak offline workshopjaid is.
Jelenleg egy ilyen van, a Helló, hasizom! workshop, ez hasizomfejlesztés több irányból közelítve. Sok anatómia, funkcionális gyakorlatok, szétnyílt hasizom összezárása. Ehhez szintén tartozik egy online csomag videókkal. Én úgy látom, hogy a hasonló módszerek sokszor azon buknak el, hogy nem adnak elég segítséget az otthoni gyakorláshoz, és hogy gyakran hiányzik belőlük a szintezés. Nálam vannak alapgyakorlatok, kezdők, haladók – ha már csinálod hat hete, akkor nem az lesz a jó, ami az elején. Az online torna hiányosságait, a kieső kontrollt ilyenekkel lehet valamelyest ellensúlyozni.
Neked mekkorák a gyerekeid, hogyan tudsz mellettük edzeni, dolgozni?
6 és 2,5 évesek, és a férjem munkája sajnos nem igazán családbarát, ezért van egy pótnagymama-típusú bébiszitterünk. Persze, úgy nem nagyon lehet dolgozni, ha otthon vannak, ezért is fejlődik ilyen lassan a dolog. Amíg picik voltak a gyerekek, addig valahol az önkifejezés és a komolyan vehető oktatás határán mozogtam, mostanában már egyre több időt tudok ráfordítani. Szerintem nagyon fontos az is, hogy a napi rutin része legyen a mozgás, mindig hasonló időpontban, akkor könnyebb beépíteni. Én sokáig éjjel tornáztam, nekem ez vált be, bár nem feltétlenül ajánlanám.
A programjaidban részt vevő anyák mennyire képesek végigcsinálni, mennyi a lemorzsolódás?
Nagyon kicsi a lemorzsolódási arány, aki elkezdi a programot, szinte mindenki végigcsinálja. Minden hét végén és a legvégén is van egy kérdőív, mit csináltál meg azon a héten. Most például kiesett két ember, mert a gyerekük kórházba került – ők a következő csoporttal folytatják. A program hatékonyságát nagyon megnöveli, hogy én mint edző és mint coach végigkísérem őket, kvázi fogom a kezüket, és a Facebook-csoportban egymást is támogatják.
Mit gondolsz, miért van igény online anyatornára?
Az anyák hozzáállásában történt változás, ami ebbe az irányba mutat. Szerintem egyre több az olyan nő, aki megoldást keres: van az a nézet, hogy anyának lenni csodálatos, van az, hogy szívás és mártíromság, de ezek mellett egyre több az olyan tudatos anya, aki látja az összképet, látja a problémákat is, és megoldásokat keres. Ennek a jelenségnek a terméke a bababarát kávézó, a részmunkaidős tevékenységek, és az online torna is.
Az online torna arra a problémára megoldás, hogy az első pár évben testi szinten dupla nehézséggel szembesülsz, a logisztikával meg a biológiával. Nekünk most kétféle programunk van, a „Hurrá, szültem!” nevű online regeneráló program, és a „Turbó” nevű, formába hozó program. Nem annyira a fitnesz irányából közelítem: van benne jóga, nagyon erős a testtudati megközelítése. Nem feltétlenül az a cél, hogy jobb legyen a segged, hanem, hogy érezd jól magad a testedben.
